Hardcore Henry – kulturális blokk
2016. 04. 16.
Na jó, kicsit csúsztattam a címben. Szórakoztatásról, szórakozásról lesz szó, ami azért olyan messze van a kultúrától, mint pláza a templomtól. Hardcore Henry egy film címe, ami Hardcore Henryről szól. HH (ami nem Heil Hitler és nem Helly Hansen a továbbiakban sem) egy kiborg katona, aki minden gonoszt megöl. A történet többi része lényegtelen.
Ellenben a film egyedülálló módon, különleges technikával készült, a HH-t játszó színész/kaszkadőr arcán van a kamera, vagyis 1000%-ban a főszereplő szemszögéből nézhetjük az egész cselekményt. Ennél sokkal lényegesebb, hogy a filmet egy fiatal orosz rendezte, Ilya Naishuller. Valahol – nem ebben az országban – azt írták róla, ő a következő Tarantino. Ehhez képest ebben az országban azt írták róla, pontosabban a HH-ról, hogy nem jó. Ízlések és pofonok, mondhatnánk. Csakhogy olyanokat írtak, hogy „esztelen mészárlás”, „ultraerőszakos”, „a nők pusztán dekoratív díszletelemek”, meg ilyeneket.
Ez önmagában nem baj, sőt igaz is lehet. Az a baj, hogy kishazánkban az elmúlt 20-25 évben hasonló tartalommal kábé ezer a négyzeten számú filmet mutattak be. Pl Tarantinotól jó párat. Továbbá az a baj, hogy senki szakértő nem mondta azokra a filmekre, hogy jézusomezborzasztó, mi lesz így a gyerekekkel, a fiatalokkal?! Pontosítok: az elején még mondta. Aztán – ki tudja mi történt – már nem mondta. Van az a pénz, amiért az „esztelen mészárlás” tulajdonképpen művészet. Hogy pedig ki a művész, azt általában a fővárosi-belvárosi-nem keresztények mondják meg. Nem mellékesen, ami meg orosz, az eleve nem lehet jó. Kivéve, ha Putyin ellensége, mert akkor kiváló. Nem tudom, Ilya kivel van, lehet, hogy csak egyszerűen a nyugati felsőbbrendűség és a ruszofóbia áldozata lett. Ha kiadna egy közleményt, amiben Putyint szidja, még akár Oszkárt is kaphatna. (DiCaprio is kapott valami sárban fetrengős filmért.) Most viszont ő is csak egy csinovnyik, aparatcsik, középszerű, unalmas, öncélú orosz. Így megy ez errefelé. (Sajnos, nácizni nem lehet, oroszok esetében elég hülyén adná magát…) Ennek ellenpontja, amikor az ISIS terrorista „harcos”, az erőszakoló bevándorló pedig „traumatizált menekült” lesz. Megláthatjuk, előbb-utóbb az öngyilkos merénylő önmegvalósító művésszé válik, egyedi, megismételhetetlen produkcióval. Tudhatjuk, Magyarországon lopni, rabolni, késelni, segélyből élni „eltérő kultúrának” minősül. Milyen szép! Egy másik filmből, a Star Wars-ból, Yoda és Luke rövid párbeszéde jut itt eszembe. Luke: – Én nem félek semmitől! Yoda: – Majd fogsz.
A HH-t amúgy igényes embernek tényleg nem érdemes megnéznie. Ha gyilkolásra vágyik, csak kapcsolja be a híradót, meg a youtube-ot. Bár az igazság félelmetes és a fronton nem rohangálnak szőke nők miniszoknyában. Így aztán marad HH és a társai, a napi szintű szalon-katonásdi, az elsatnyult pálcika végtagok és az úszógumi a derék körül. Meg a kérdés; Buzi-e vagy? Ne feledjük, kulturális blokkban vagyunk, tehát ez egy zenemű címe egy Sickratman nevű művésztől! A művészet pedig inspiráló lehet – és rám hatott – ennek okán pedig átköltöttem a szöveget és sikerült megalkotnom egy önazonosságmérő, politikai identitás meghatározó művet. Íme: Náci-e vagy? (részlet)
Sötét az inged? Náci-e vagy?/Szőke a hajad? Náci-e vagy?/Fekete a cipőd? Náci-e vagy?/Pörköltet eszel? Náci-e vagy?/Fegyvert gyűjtesz bazze’? Náci-e vagy? Lager sört iszol? Náci-e vagy?/ Dobermann a kutyád? Náci-e vagy?/Nem bírod a macskát? Náci-e vagy?/Húst eszel hússal? Náci-e vagy?/Te gyúrsz bazze’? Náci-e vagy?
Ennyi.
Orientalista.hu – Vahn Mégh
Amerikai stratégák félnek az oroszországi háborútól →
Elsorvad Minszk? Ukrán diplomata bedobja a törölközőt →
Jemen útja a győzelemhez – A NATO veresége →
