Iszlám világ

2016. 04. 30.

Identitásváltó romák Bulgáriában



Egyre több cigány veszi fel az iszlám vallást, és tanul törökül.

A romák és a muszlimok a két legkevésbé elfogadott kisebbség Európában – mutatott rá még egy tavalyi felmérésében a YouGov. Ennek fényében el lehet képzelni, hogy akkor milyen lehet egy muszlim roma megítélése. Ennek ellenére a balkáni romák tömegével térnek át az iszlám vallásra, még ha döntésük mögött nem is feltétlenül csak a hitbuzgalom áll.

Bulgária egyik városában, a nagyjából hetvenezer lakosú Pazardzsikban a hatóságok betiltották az egész arcot elfedő női ruházat viselését – derült ki egyebek között a Reuters hírügynökség jelentéséből.

A lépés az országban egyedülálló, de nem teljesen váratlan, hiszen a bolgár település már korábban is úgy szerepelt a hírekben, mint az iszlám szélsőségesek egyik balkáni fellegvára. Beszédes például, hogy egy tavalyi katonai rajtaütés óta Pazardzsikban 14 muszlim – többségében roma – hitszónok ellen folyik eljárás, akiket azzal vádolnak, hogy az Iszlám Állam számára toboroztak harcosokat, gyűjtöttek pénzt, illetve terjesztették szélsőséges nézeteiket. A tiltást részben most is biztonsági kockázattal indokolták, hiszen a csupán „tekintetet” szabadon hagyó ruházat lehetetlenné teszi a gyors azonosítást, vagyis kiváló álcát jelent. Másrészt viszont egyes politikusok arra is rámutattak, hogy a döntésnek semmi köze a valláshoz, hiszen az effajta ruházat sosem volt hagyomány a helyi muszlim közösségekben, hiszen a most divatba jött, egész embert beborító burka inkább Afganisztánban és Pakisztánban jellemző. Ráadásul vádjaik szerint a nők nem hitük miatt, csupán pénzért cserébe – az ügyészség azt állítja, havi 19 200 forintnak megfelelő leváért – a szomszédos Törökország politikai céljai miatt hordják. És hogy Ankarának ez mégis miért érdeke?

Bár az öt évvel ezelőtti népszámlálási statisztikák szerint a település népességének 7,3 százaléka tartozik a török kisebbséghez, az intézkedés mégsem elsősorban őket érinti – köreikben nem túl elterjedt az effajta viselet –, hanem sokkal inkább a cigányságot. Ami Bulgária egészét illeti, több mint hétmilliós lakosságának nagyjából 9-10 százaléka török, és 5 százaléka roma, az ő vallási hovatartozásukról azonban nincsenek pontos statisztikák. Az ország területén hosszú évszázadok óta élnek iszlám vallású romák – arányukat már a kilencvenes években is negyven százalék felettire becsülték –, és egyre inkább megfigyelhető egy trend, hogy mind többen térnek át az iszlámra. A váltás azonban nem csupán a vallást, de az identitástudatot is érinti. Sok cigány bolgárul már egyáltalán nem beszél, helyette a roma mellett törökül – és arabul – tanul, és töröknek, vagy egyszerűen muszlimnak, de semmiképpen nem bolgárnak vallja magát. Ennek pedig egyenes következménye, hogy Bulgáriában a török, illetve a muszlim vallású lakosság aránya is növekszik.

Az áttérés mögött ugyanakkor nem feltétlenül csupán a hitbuzgalom áll. Ahogyan a bolgár ügyészség is rámutatott, az iszlám hit felvétele akár anyagilag is megéri, és ami még fontosabb, a török identitás „hasznosíthatóbb”, mint a bolgár vagy a roma. A törökül jól beszélő bulgáriai romák tömegével vándorolnak Nyugatra, elsősorban Németországba, ahol már így is jelentős török kisebbség él. Ezek a bevándorlók így aztán az európai uniós állampolgárság és a török identitás előnyeit egyaránt élvezhetik.

Magyar Nemzet Online

Címkék: , , ,






Back to Top ↑