Keresztények

2016. 05. 22.

Imádkozzunk az elnyomott tunéziai keresztényekért!



A Tunéziai Köztársaság az egyik talán legkonszolidáltabb muszlim államként ismeretes. Ugyanakkor, az országban a keresztény kisebbség továbbra is folyamatos elnyomással kell szembenézzen ebben az észak-afrikai országban.

Tunéziában a keresztyénekkel szemben számos korlátozás van bevezetve, köztük az is, hogy Krisztustól kapott missziói parancsukat nem teljesíthetik, az evangélium hirdetése, a misszió minden formája számukra tilos, a kormányzat minél inkább az iszlám erősítésén, és az attól különböző vallások elsorvasztásán fáradozik.

2010-ben egy Mohamed Buazizi nevű gyümölcskereskedő tiltakozásul a lehetőségek hiánya miatt felgyújtotta magát – és ezzel elindult a Jázminos Forradalom, melynek eredményeként demokratikus választásokat nyert, ahol az erősen iszlamista irányba húzó Ennhada nyert. Ez meglehetősen sokakat kellemetlen helyzetbe hozott, miután az iszlám szerepe a közéletben még kiemelkedőbbé vált.

A tunéziai gazdaság 2011-re mélyrepülésben volt, a munkanélküliek aránya hihetetlenül magas volt. Az új kormányzat feladata volt az összeomlófélben lévő gazdaság stabilizálása.

A forradalom eredményeképp az új kormányzat a szabadságjogok kiszélesítése felé is tett lépéseket: a sajtószabadságot bővítették, a médiumokat már nem ellenőrzik olyan szigorúan a kormányerők, mint régebben. A nők sokkal jobb helyzetben vannak jelenleg és voltak régebben is, mint sok más muszlim országban, például a többnejűség tiltott, ugyanakkor, a válások és a családon belüli erőszak igen gyakori továbbra is.

 Tunéziában körülbelül 13 000 keresztény él, ami összesen 0.25%-a csupán az ország összlakosságának, és legtöbbjük ráadásul nem is tunéziai. Harmaduknak gyülekezetbe járni sincs lehetőségük, nincs közösségük más hívőkkel, mivel távol élnek egymástól. Annak, aki keresztényként akar az országban élni, üldöztetésekkel kell szembenéznie.

Aki Krisztus követésére szánja magát, azt kitagadja (vagy megölheti) a családja, a barátai elhagyják. Jézust követni azt jelenti Tunéziában, hogy kockára teszed a munkádat, a szociális helyzetedet, elveszítesz minden állami támogatást, és a hatóságok részéről folyamatos zaklatás fog érni.

A Jázminos Forradalom óta a keresztényüldözés felerősödött az észak-afrikai országban: a megnövekedett fenyegetés hatására számos gyülekezeti vezető döntött az emigráció mellett. Ezen vezetők nélkül a gyülekezetek fenntartása, a hitélet gyakorlása hihetetlenül nehézzé vált. Az országban 24 arab törzs él: ezek közül 13-hoz még soha nem jutott el az evangélium.

Ugyanakkor, reménynek is van nyoma: habár a keresztény irodalom nyilvános terjesztése nemcsak tilos, de gyakorlatilag lehetetlen is, a keresztény médiumok bejutottak az országba, a kiszélesített sajtószabadságnak köszönhetően, és korlátozottan ugyan, de sugározhatnak keresztény tartalmakat is.

Hogy miért is imádkozzunk, ha Tunéziára gondolunk?
  • Kérjük az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat, akik elérhetik azokat a milliókat az országban, akik még sosem hallhattak Krisztusról.
  • Imádkozzunk a Krisztus-hívőkért, hogy legyen bennük elég kitartás, hogy az elnyomás ellenére is megéljék hitüket, és el ne hagyják azt.
  • Imádkozzunk a kormányért, hogy az állam végre hivatalosan ismerje el a Tunéziai Keresztény Egyházat.

„És amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban; ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem.” (János 14,14)

Orientalista.hu – Crusader

Címkék: , , , , ,






Back to Top ↑