Gazdaság

2016. 01. 12.

India rúpiában fizetne Irán olajáért



Vasárnap, január 10-én az iráni állami kézben lévő, londoni székhelyű PressTv írta az indiai Press Trust of India-ra hivatkozva, hogy India arra ösztönzi finomítóit, azok fizessék Iránnal szembeni olajtartozásaikat rúpiában. A két ország 2012 januárjában egyezett meg, hogy az olajszállítások ellenértékének 45%-át India saját valutájában fizeti meg, míg a maradék összeg a perzsa országgal szembeni szankciók miatt indiai számlákon gyűlik. Egészen addig, míg a szankciók feloldása lehetővé nem teszi az egyéb valutában, euróban vagy dollárban való fizetést. Most, hogy a 2015 nyári atommegállapodás eredményeként az Irán elleni szankciókat hamarosan feloldják, a fizetés kérdése hirtelen esedékes lett. Teherán azonban euróban szeretne hozzájutni a felgyűlt összeghez.

2015 jauárjában a két ország ugyan megegyezett, hogy kész elfogadni az ellentételezés 100%-át rúpiában, ám ezért cserébe 40% kötbérre tartana igényt. Ennek megfizetése alól mindeddig az indiai központi költségvetés felmentette a finomítókat. Most azonban, hogy a szankciók feloldása karnyújtásnyira van, Teherán már jobban szeretne eurót kapni olajáért. A kintlévőség immár tetemes, összesen 6,5 milliárd dollár, amiből a legnagyobb tartozása az Essar Oil-nak van, 3,1 milliárd dollár.

A cikk szerint Ḥosseyn Ya‘aqūb-Miyāb, az Iráni Központi Bank nemzetközi ügyek részlegének igazgatója már korábban bejelentette, hogy Teherán máris előkészületeket tett arra, hogy a szankciók feloldása után azonnal fogadhassa az indiai összegeket euróban. India a maga részéről már szintén bejelentette, hogy előkészületeket tett több száz millió dollár értékben eszközök szállítására a kintlévőségek ellenében. Azért is igényli Irán az euróban való fizetést, hogy fedezni tudja azokat az infrastruktúrális beruházásokat, amiket indiai cégek eszközölnek az iráni olajiparban. A jelek szerint az indiai kormány azonban a fizetést a lehető legnagyobb mértékben eszközökben szeretné teljesíteni, illetve rúpiában. Ez utóbbiakban a megegyezés esélye még adott.

Bár Irán jelenleg mind jobban igényli a stabil valutát, hogy ezáltal végre javítsa gazdaságát és szociláis rendszerét, fizetőképes legyen a most megjelenő nyugati cégek számára, a rúpiában való megegyezésnek van lehetősége. Éppen az ügy politikai szálai miatt. Az iráni gazdaságnak, elsődlegesen pedig a petrokémiai ágazatnak legnagyobb befektetői és egyben vásárlói is ma Kína, Törökország és India. Ebből a szempontból fontos lenne Iránnak a stabil valutában való fizetés, hiszen a felhalmozott rúpiát igazán csak az indiai piacon tudja elkölteni. Ugyanakkor India mind jobban igényli az iráni kőolajat, és ezért már tervben van egy Pakisztánon átívelő vezetékrendszer kiépítése. Bár ez tetemes gazdasági hasznot hozhatna Iszlámábád számára is, két nyitott kérdés van ami nehezíti a kapcsolatokat. Az ellentétekkel terhelt indiai-pakisztáni viszony, illetve Pakisztán szaúdi kapcsolata. Szaúd-Arábia ugyanis Pakisztán komoly gazdasági és politikai szövetségesének számít a ’80-as évek óta, ám az utóbbi években nem kevés ellentét került felszínre. Bár a hadseregen belűl Rijád még mindig sok szimpatizánssal bír, a pakisztáni politikum mind jobban távolodni szeretne. Ezért is maradt ki Iszlámábád a Jemen elleni, majd a Terror Ellenes Iszlám koalícióból, melyeket Szaúd-Arábia vezet. Legalábbis papíron.

Minthogy a szaúdi vezetés keresi a konfliktus lehetőségét a perzsa országgal, nagy könnyebbség lenne Teherán számára, ha gazdasági vonalon Iszlámábád megnyerhető lenne, s ezzel biztosíthatná hátát. A kiépülő vezeték India felé nagyobb gazdasági stabilitást jelentene. Ezért is igyekszik Teherán egyengetni Pakisztán és India közeledését, mely mind gazdaságilag, mind stratégiailag roppant kedvező lenne. Ebben a relációban tehát elképzelhető, hogy a rúpiában való fizetés annak ellenére fennmarad, hogy Irán ma nagyon igényli a stabil valutát. Hiszen ezt máshonnan is kielégítő mértékben megszerezheti, így a stratégiai célok ma még győzhetnek a fiskális szempontok felett.

Ennek hatása mind a regionális politikai viszonyokra, mind a dollár hegemón szerepére a világgazdaságban komoly hatást gyakorolhat. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy Iszlámábádban a megegyezésnek számos ellenzője is van, hiszen a szaúdi külügyminiszter, ‘Adil al-Ğubayr a napokban járt Pakisztánban. Találkozott többek között Nawāz Šarīf miniszterelnökkel és Raḥīl Šarīf vezérkari főnökkel. Az út célja minden bizonnyal Pakisztán megnyerése volt a Rijád vezette koalíciókhoz való csatlakozásnak, egyben az Irán elleni diplomáciai nyomásnak. Bár a látogatást tüntetők ezreinek demonstrációja kísérte, Pakisztán máris komoly nyilatkozatokat tett Teherán ellenében. Minden indiai-iráni megnyerési kísérlet ellenére tehát Iszlámábád lépései még nem kiszámíthatóak, s ez minden bizonnyal ebben az olajkérdésben is érzékelteti majd hatását.

Orientalista.hu – Ságúrí (PressTv)

Címkék: , ,






Back to Top ↑