Keresztények

2017. 04. 04.

Irak keresztényei megmaradásának egyik módja: föderalizmus



Az USA kivonta a katonáit Irakból, érdemes  megvizsgálni a kérdést: van-e jövője az országban élő Asszír (Az Iraki Keresztény közösségek egyike) népnek és ha van, akkor az hogyan alakul majd.  Az amerikaiak 2003-as bevonulása óta a keresztény közösség 1,2-1,5 milliós létszáma mára 400-800 ezerre csökkent. Köztudott, hogy a menekültek nagyjából 40%-a ugyanis keresztény, pedig a háborút megelőzően a 30 milliós lakosság csupán 5%-át alkották.

2006 év vége óta látványosan csökkent az erőszakos cselekedetek száma. A szunnita lázadók számára világossá vált ugyanis, hogy nagy valószínűséggel elvesztik a Bagdadért vívott vallási háborújukat a siíta erőkkel szemben és felismerték, hogy a túlélésük záloga a központi kormányzattal való együttműködés az Al-Kaidával szemben.

Bár Irak Asszír közössége még így is két problémával áll szemben: a Kurdisztáni Regionális Kormányzat (továbbiakban KRK) által ellenőrzött területeken kívül még mindig nagy veszélyt jelent az al-Kaida, amely még így is üzletenként 150 dollár védelmi pénzt képes kicsikarni havonta Moszulban és képes tömegmészárlások és túszejtő akciók kivitelezésére.  A leghírhedtebb példa ilyen esetre kétségtelenül a Nagyboldogasszony Asszír Katolikus templom elleni merénylet volt 2010 okt. 31-én Karráda kerületben.

Bár az iraki biztonsági erők elfogtak 8 aktivistát és megszüntették a túszhelyzetet, a terroristák többsége inkább felrobbantotta a bombáit, minthogy megadja magát, ami 58 halálos áldozattal és 67 sebesülttel járt. A támadást aztán 11 út menti pokolgépes támadás követte azon a környéken követte, ami további 5 halálos áldozattal és 20 sebesülttel járt. Ezen események következteképpen kb. 120 keresztény család kért menedékjogot abból a kerületből, többnyire Szíriában és Jordániában leltek menedékre.

Legutóbb, a tavalyi év augusztusában két templomot bombáztak le Kirkukban – az első támadás nyomán újabb 23 sebesült, a második következtében súlyos károk keletkeztek a templomban (egy harmadikat azonban sikerült megelőzni a bomba hatástalanításával).

A KRK területe 2003 óta biztonságos menedéket jelentenek az iszlámista fenygetés elől, a déli területekről menekülőknek és a korábbi KRK pénzügyminiszter Sarkis Aghajan, KRK tőke bevonásával támogatta a keresztény védelmi erőket Moszulban és néhány templom és falu újjáépítéséhez is hozzájárult.

A KRK reméli, hogy ezek a korlátozott számú kezdeményezések megnyerik az Asszír (Káldeus és Szír keresztényeket is) keresztényeket, hogy elfogadják a kurd fennhatóságot, ezzel háttérbe szorítva az Asszír Demokratikus Mozgalmat (ADM).

Csakhogy sok a panasz a diszkrimináció miatt. „KRK hivatali személyek is beszámoltak arról, hogy közmű projekteket használtak arra, hogy eltereljék a vizet és más létfontosságú forrásokat a Káld-Asszír közösségektől a kurd közösségekhez, amik így tömeges elvándorláshoz vezettek.  A hátrahagyott Káld-Asszír tulajdonú ingatlanokat pedig elfoglalták a kurd lakosok.” – áll az USA 2007-es Nemzetközi Vallásszabadság Bizottságának jelentésében.

Asszír vezetők aggodalmai ezen felül a Wikileaks jelentésekben is olvashatók a fent emített ügyekben. Alább egy üzenet olvasható a Ninivei Területi Újjáépítési Biztosság(NTÚB) jelentéséből:

A júl. 3-ai NTÚB és az ameikai hadsereg civil lakossági ügyekkel foglalkozó munkatársainak közös találkozóján Tal Kaif kerület polgármestere (és az Asszír Demokratikus Mozgalom területi vezetője) Basim Bello elmondta, hogy az asszírok fenyegetve érzik magukat a kurdok által és néhány szükséges szolgáltatásban hiányt szenvednek. Bello szerint a megoldás a helyi kormányzat összes csoportjának bevonásában rejlik. Elmondta azt is, hogy a keresztény polgárjogi aktivisták továbbra is aggodalmukat fejezik ki, hogy a túlnyomó részt keresztény területek Ninive részei maradjanak, vagy csatlakozzanak a KRK-hoz. Bello hangsúlyozta pártja álláspontját, miszerint Ninive keresztény területei autonóm régiót képeznek az Iraki Alkotmány 125. Cikkelye alapján.

A fent említett esetek fényében csupán egyetlen dolog egyezik az Asszír Demokratikus Mozgalom javaslatával, miszerint az egyetlen járható út, hogy megőrizzék Irak fiatal keresztény közösségét egy autonóm terület létrehozása lenne. Az Iraki Alkotmány 125 cikkelye kimondja „az Alkotmány garantálja az adminisztratív, politikai, kulturális és oktatási jogokat a különböző nemzetiségek részére, mint pl. a Türkmén, Káld, Asszír és egyéb népcsoport számára és ezt a törvény szabályozza.” Vannak természetesen túlnyomórészt keresztény többségű városok is, mint pl.: Alqosh, Batnaya, Tesqopa, és Baqofa, amik ennek az autonóm régiónak az alapítói lehetnek később. A kérdés most az, hogy mik a kilátásai egy ilyen cél elérésének.

A megoldás: föderalizmus. Az alkotmány szerint a tartományok elkülönült autonóm régiókra vagy csoportokra szakadhatnak, népszavazással. A föderalizmusnak egyébként ismerős Dél-Irakban, különösen Basra tartományban 2003 óta.

Nagyon valószínű, hogy a központi kormányzat nem fogja hagyni az ilyen törekvéseket, még az alkotmány megsértése árán sem. Az olajban gazdag régiók önállósulási törekvései jelentős bevétel-kiesést okoztak a központi költségvetésnek.

Az Asszír Demokratikus Mozgalom azonban bízik abban, hogy idő kérdése és megkapják az autonómiát az általuk régóta lakott Ninive völgyben, amely egy biztonságos menedéket adna a szír keresztényeknek, akik menekülésre kényszerülnének amennyiben az Asszad-rezsim megbukna Szíriában.

Orientalista.hu – Forrás: Prochristie , Assyrian International News Agency

Címkék: , , , , , , , , , ,






Back to Top ↑