Keresztények kereszt

2016. 06. 25.

Irak: Szökés a pokolból



Lana (45 éves) a családjával nem tudott idejében elmenekülni, amikor az Iszlám Állam (IS) 2014 nyarán megtámadta Ninive tartományt. 45 gyötrelmes napig kellett kitartaniuk, mire Kurdisztánba menekülhettek. John Eibner találkozása Lanával.

A terror elől menekült Lana (biztonsága érdekében álnevet használunk) ma már Észak-Irakban van. Amikor 2007-ben mind gyakrabban támadták meg a keresztényeket Moszulban, elszöktek onnan a családjával. Lana testvére is velük tartott Karakosba, Irak akkor legnagyobb keresztény városába. Az elkövetkező hét évet viszonylagos békében töltötték. A szomszédos Bartellában találtak otthonra.

Horror hajnalban

2014. augusztus 8-án nagy ünnepre ébredtek: Lana legidősebb fia erre a szép nyári napra tervezte az esküvőjét. Nem csoda, hogy a tettrekész és gondoskodó anya már az előző napot is az menyegző előkészítésével töltötte. A fáradt család elégedetten hajtotta álomra a fejét a fedett teraszon.

Hajnalban borzalmas zajra ébredtek. Látták, amint az Iszlám Állam (IS) autóinak hosszan kígyózó kötelékei beözönlenek Bartellába. „Azonnal próbáltunk elmenekülni, de amikor kirohantunk a házból, fegyvercsövek meredtek ránk” – emlékszik vissza élete legrosszabb pillanatára Lana. Az édesanya szerint a Pakisztánból és Afganisztánból származó terroristák visszaparancsolták őket a házba. „Azt mondták, ha menekülni merünk, lelőnek mint egy kutyát.”

A család még az ablakon sem mert kinézni. A kulcslyukon keresztül látták, hogy a dzsihádisták kifosztják a szemben álló üres házakat és üzleteket. Aztán három nap elteltével egy checkpointhoz vezették őket, ahol szétválasztották egymástól a nőket és férfiakat illetve a hat gyereket.

A dzsihádisták fenyegetőznek

Az édesanyát egy ismerős nővel együtt bekísérték egy házba. Amit a bent lévő két iszlámistától hallott, attól kiverte a hideg veríték. „Egyikük fölajánlotta a társának, hogy válasszon közülünk. Ő azonban azt mondta, hogy én túl kövér vagyok, és inkább az ismerősömet akarja.” Aztán Lana férje és gyermekei felől kérdezősködött gúnyosan, hogy elfogadná mind a hat gyereket rabszolgának, és a cipőjét is kipucoltatná velük. Végül Lanát legkisebb gyermekével hazaengedték. De az asszony csak akkor nyugodott meg, amikor a férjével és a gyerekekkel együtt az ismerősük is kiszabadult.

Színlelt áttérés

Két hét elteltével egy IS terrorista a moszuli saría bíróság elé vitte az egész családot. Ott el kellett mondaniuk az iszlám hitvallást. Mindenki új személyi igazolványt kapott.

A harcosok utána visszakísérték őket Bartellába. Lana kérte, hogy hadd mehessen a családjával Moszulba, mert van velük egy fogyatékos fiú is, akit egy nagyvárosban mégiscsak könnyebben tudnak kezelni. Moszul Irak második legnagyobb városa, amelyet az IS 2014 júniusában foglalt el. A dzsihádisták belegyeztek.

A keresztény család itt már fölkészült a menekülésre: Lana telefonált a testvérének, hogy vegye föl a kapcsolatot egy kurd embercsempésszel. Az megadta nekik egy segítőkész moszuli család címét. „Amikor odaértünk, fölhívtuk az embercsempészt. Ő azt mondta, hogy másnap reggel hatkor elhagyjuk a várost, és a nők öltözzenek muzulmánnak.” Akkorra már Lana férje felnőtt fiaival együtt szakállt növesztett, ami szintén fontosnak és hasznosnak bizonyult.

Hajnalban – miután 45 napot töltöttek el az Iszlám Állam fogságában – a vendéglátó család tagjai két autón kivitték Lanát tíz hozzátartozójával együtt Moszulból. Az út nagyon veszélyes volt. „Az utcákon mindenütt elhelyezett bombacsapdákat kellett kerülgetnünk – jegyzi meg Lana. – A végén megszámoltam: összesen 18 IS checkpointon keltünk át. Szerencsére a sofőrjeink pontosan tudták, mit kell mondaniuk az őröknek. A kérdésekre azt válaszolták, hogy a kurdisztáni Kirkukba megyünk temetésre. Erre mindenhol simán átengedtek minket” – idézi vissza a rémálomnak tűnő utazás legveszélyesebb pillanatait.

Miután a tizenegy szökevény elhagyta az utolsó IS őrszemet is, a nők ruhát cseréltek. Ekkor segítőket is váltottak. Új kísérőik a kurd határra szállították őket, és a határőröknél elintézték, hogy beléphessenek Kurdisztánba.

A nagycsalád ma Ankavában, Erbíl – a kurd főváros – keresztény negyedében él. „Rögös úton érkeztünk ide. A kurd biztonságiak már rengetegszer átvilágították a szívünket és a vesénket is. És ez nagyon megerőltető” – teszi hozzá a láthatóan kimerült Lana, aki még most is küzd a családjáért, hisz a férje nem talál munkát. Mindazonáltal a hálája nem ismer határokat, és mérhetetlenül boldog, hogy sikerült megmenekülniük az Iszlám Állam karmaiból.

Orientalista.hu – CSI Magyarország

Címkék: , , ,






Back to Top ↑