Iráni atomprogram: Szijjártó nélkülözhetetlen a megállapodás Európa biztonsága szempontjából
2015. 05. 18.
Az Iránnal kötendő nukleáris megállapodás nélkülözhetetlen az Európa biztonságát is jelentő közel-keleti stabilitás szempontjából – mondta hétfőn telefonon az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután Teheránban tárgyalt Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter (j) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozója Teheránban 2015. május 18-án. (Fotó MTI KKM)
Szijjártó Péter szerint a Közel-Keleten rendkívül aggasztó folyamatok zajlanak – az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terjeszkedése, polgárháborúk, eszkalálódó konfliktusok -, s a térség destabilizálása rendkívüli negatív hatással van Európa biztonságára nézve.
“Ezért a Közel-Kelet stabilitása szempontjából rendkívül nagy előrelépés lenne, ha létrejönne a konkrét nukleáris megállapodás Iránnal még június 30-a előtt” – mondta Szijjártó Péter. Ha nem jön létre a megállapodás, annak beláthatatlan következményei lennének, mert világossá vált, hogy az Iránnal való pragmatikus együttműködés nélkül nagyon nehezen oldhatók fel a Közel-Kelet egyre súlyosabb konfliktusai- tette hozzá.
Irán és a hatok – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország – április 2-án állapodott meg egy keretszerződésben, amely lehetővé teszi egyes iráni polgári célú nukleáris tevékenységek folytatását és azok nemzetközi ellenőrzését a Teherán elleni szankciók feloldása fejében. A végleges megállapodás technikai és jogi részleteinek kidolgozására június végét szabták meg határidőként. A nyugati országok azzal gyanúsították Iránt, hogy polgári célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekedett, amit Teherán következetesen tagad.
Haszan Rohani iráni elnök (j) fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Teheránban 2015. május 18-án.(Fotó MTI KKM)
“A magyar kormány üdvözli Irán nyitottságát arra vonatkozólag, hogy a nukleáris tárgyalásokat minél előtt le lehessen zárni” – mondta Szijjártó Péter, aki teheráni útja előtt egyeztetett Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, aki szintén hasonló álláspontot képvisel.
A tárcavezető leszögezte, hogy Magyarország teljes mértékben tartja magát a nemzetközi közösség szankciós döntéseihez, de támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek az Iránnal kötendő megállapodás véglegesítéséhez, majd a szankciók feloldásához vezethetnek.
“Örülünk annak, hogy a Nyugat is egyre nyitottabb erre” – mondta Szijjártó Péter. Rámutatott: ő a tizenhatodik európai külügyminiszter, aki másfél év alatt felkereste Teheránt, és az Egyesült Államok iráni exportja is jelentősen növekedett az év első három hónapjában, amiből látszik, hogy megindult a “közeledés”.
A két külügyminiszter megbeszélésén négy területet határoztak meg az iráni-magyar kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az első a kulturális kapcsolatok területe. Magyar kulturális intézetet nyílik Teheránban: a magyar fél átadta az erre vonatkozó megállapodás tervezetét. Az intézet a kétoldalú tudományos és kulturális együttműködést szervezné, és a magyar nyelvoktatás lehetőségét teremtené meg Teheránban.
A második terület az oktatás. Jelenleg kétezer iráni diák tanul magyar felsőoktatási intézményekben. A magyar fél átadta az oktatási együttműködési megállapodás-tervezetét, amely többek között rögzíti a perzsa lektorátus működésének fenntartását az ELTE-n.
Az iráni atomprogram létesítményei (MTI)
Az együttműködés harmadik területe a gazdaság. A felek megkezdték a tárgyalásokat a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásról, amely Szijjártó Péter szerint feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a vállalatokban meglegyen az együttműködéshez szükséges bizalom”. Négy olyan területet “azonosítottak be”, ahol az együttműködés elindulhat: a gyógyszer- és az élelmiszeripar, az információs technológia és a vízgazdálkodás. Szijjártó Péter rámutatott: az ivóvíztartalék folyamatos csökkenése rendkívül súlyos állapotot idéz elő Iránban, ezért a magyar vízgazdálkodási technológiák iránt igen nagy az érdeklődés.
Az együttműködés negyedik területe az energetika. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IÁ) szervezésében már most képeznek és továbbképeznek iráni szakembereket Magyarországon. “A szankciók feloldása után ezt a programot szeretnénk bővíteni, és azt is szeretnék, hogy felhasználható legyen a magyar szaktudás az iráni erőművekben” – mondta Szijjártó Péter.
A tárcavezető rámutatott: ha létrejön Iránnal a nukleáris megállapodás, és feloldják a szankciókat, megnyílhat az út az európai-iráni energetikai együttműködés előtt. Mivel Irán a világ második legnagyobb földgázkészletével és a negyedik legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, ez egészen új dimenziót nyitna Európa számára a beszerzési források diverzifikációjában.
Szijártó Péter kicserélte iráni kollégájával a két külügyminisztérium közötti politikai konzultációs menetrendről szóló megállapodást, amelyet hamarosan aláírnak.
A külgazdasági és külügyminiszter teheráni programjában szerepel a találkozó Haszan Róháni köztársasági elnökkel, Mohammad Hasszán Abutorabi Fárd első parlamenti elnökkel és Mohammad Reza Nematzádeh ipari, bányászait és kereskedelmi miniszterrel.
Orientalista.hu – (MTI)
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Niger felmondta az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezményt →
Iránban rekordalacsony részvétel a parlamenti választásokon →
