Lapszemle

2017. 11. 08.

Irányított forradalom ment végbe Szaúd-Arábiában



Forradalmi változásként írják le az elemzők azt a reformsorozatot, amely néhány hónap alatt végbement Szaúd-Arábiában. Az ország szinte korlátlan hatalmú cselekvő ura Mohammad bin Szalmán koronaherceg, aki láthatóan szabad kezet kapott atyjától, az uralkodótól, hogy felülről irányítva alakítsa át a jellegében még mindig nagyon a huszadik században járó királyságot.

Teljes átalakítás minden téren – ez a jellemző manapság Szaúd-Arábiára. A hatalmas változások azért különlegesek, mert ilyen az ország 1932 óta íródó történelmében még soha nem volt, az uralkodói struktúra változatlan, az irányító személyek maguk is ugyanazok, az államalapító király fiai. Mivel tudni lehetett, hogy előbb-utóbb megtörténik a generációváltás, számítani lehetett arra, hogy az első unoka színre lépésével a XXI. század is beköszönt a királyságba, de ennek megtörténte sokkolóan hatott az elitre.

A mindössze harminckét éves Mohammed bin Szalmán herceg a királyság krémjét fejezte le a befolyásos hercegek őrizetbe vételével, azokat a klánvezetőket célozva meg, akik akadályt jelenthetnek tervei kapcsán. Ilyen például a túlságosan is befolyásos és gazdag al-Valíd bin Talál herceg, az egykori renitens Talál bin Abdul-Aziz Al-Szaúd herceg fia, aki lehet, hogy valóban korrupt üzletember, de vélhetően nem ezért került a koronaherceg listájára.

A másik, nagyon fontos reformtörekvés az iszlám „újrapozicionálása” az országban. Mivel a Szaúd-arábiai Királyság alapvetően a Szaúd-család iszlámértelmezését vette alapul, az pedig Muhammad bin Abdul-Vahháb XVIII. századi hitszónok elvei mentén gyakorolta hitét, a vad és koldusszegény országban pedig erre volt szükség ahhoz, hogy megszilárduljon az államhatalom.

Az ifjú koronaherceg általános meghökkenést kiváltva beszélt arról, hogy a mérsékelt iszlám irányába akarja elmozdítani az országot, arra mutatva rá, hogy a modern kori radikalizáció az iráni iszlám forradalom 1979-es győzelme után nyert teret Szaúd-Arábiában.

Elemzők szerint ennek a szaúdi restségnek a fő oka az volt, hogy az olajkincs következtében voltaképp csak az volt a feladatuk, hogyan költsék el a pénzt, a hatalmas jövedelem stabilitást teremtett az országban, a más országokra jellemző problémák elkerülték őket. Ezért nem is alakult ki valódi nyitott társadalom Szaúd-Arábiában, a konzervatív elit pedig óvta az alapítás óta változatlan elveket.

A szaúdi diplomácia hagyományosan csendes volt egészen az aktív herceg felemelkedéséig, ezzel várhatóan szakít Rijád; tegnap háborús cselekedetnek nevezte a húszi lázadók által a szaúdi főváros felé kilőtt rakétát.

Az Arab News szaúdi napilap címoldalán térképen mutatták be, szerintük miként jutott el Iránból a rakéta Jemenbe, így nem csupán a húszik vezetőjének fejére tűztek ki hatalmas vérdíjat, de azonnal Teherán felelősségét is firtatták, közölve, nem fogják elfogadni a további hasonló akciókat.

Magyar Idők Online – Sitkei Levente

Címkék: , , , , , , ,






Back to Top ↑