Interjú márffi gyula érsek

2016. 07. 20.

„Jönnek, hogy elfoglalják Európát”



Nem lehet véletlen, hogy most ekkora migrációs nyomás van Európán, szerepet játszhat benne a muszlim hódítási szándék, de a nagyhatalmak is támogatják – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Márfi Gyula veszprémi érsek, akivel a keresztény megújulás szükségességéről is beszéltünk.

–   Keresztény még Európa?

–   A minap Lengyelországban jártam zarándokokkal, a külső jegyek ott arra vallanak, még él a kereszténység. Templomok épülnek, nem csak régieket lehet megcsodálni, és ami a legfontosabb, rengeteg a fiatal közösség. Eleven a hit, de sajnos ilyet másutt Európában, még hazánkban sem látni.

–   Ennek tükrében mit jelent a buzdítás, hogy meg kell védeni a keresztény Európát?

–   Mindenekelőtt rá kell mutatni arra, hogy rossz úton járunk, és mihamarább vissza kell térni a gyökerekhez. Európában ugyanis még most is szinte minden a kereszténységről beszél. Elég csak az időszámításra gondolni: Jézus 2016 éve született. Vagy arra, hogy míg a muszlimoknál a péntek, a zsidóknak a szombat, Európában mégis csak a vasárnap az ünnep. Mert Jézus ezen a napon támadt fel. De körülnézhetünk az építészetben, a képzőművészetekben, az irodalomban vagy a zenében, és mindenütt azt látjuk, a legmeghatározóbb értékek a keresztény hitből születtek. Ha mindezt sutba vágjuk, nem marad semmi, elveszíti értelmét a kultúránk. Ennél is nagyobb baj, hogy ha feladjunk az erkölcsöket is, akkor a szexualitás, a szerelem, a szeretet és az élet teljesen elszakadnak egymástól. Így pedig nem csak ideológiai vákuum jön létre, hanem demográfiai is. Ezért jönnek a migránsok.

Attól, hogy szeretjük a farkasokat, hiszen ők is Isten teremtményei, még nem engedjük be őket a bárányok közé – Márfi Gyula érsek.

–   Vannak, akik szerint ez nem is baj, inkább lehetőség.

–   Sohasem gyaláztam a musz­li­mo­kat, de nekik teljesen mások az erkölcseik, mint nekünk. Ami nálunk bűn, náluk erény. Ami szerintünk nem olyan nagy vétek, szerintük halálos bűn. Például nekik egy kafirt, azaz hitetlent átverni, kifejezetten jó cselekedetnek számít. Ezzel tisztában kell lenni, anélkül, hogy elítélnénk őket. Senki nem akarja őket bántani, magam sem gyűlölöm őket, sőt szeretem és tisztelem. Mindennap imádkozom értük. Azért nem ők a hibásak, hogy el akarják foglalni Európát, sokkal inkább mi.

–   Vagyis úgy látja, a jelenlegi népvándorlás egyúttal hódítás?

–   A dzsihád egy olyan alapelv a muszlimoknál, amely azt jelenti, terjeszkedni kell. Dar al iszlám-má, azaz iszlám területté kell tenni minél nagyobb részeit a Földnek, bevezetve a sariát, a sajátos törvénykezést.

–   Komolyan úgy gondolja, hogy a több száz kilométert akár a gyermekeikkel megtevők is el akarják foglalni a kontinenst?

–   Biztosnak tartom, hogy van egy ilyen küldetésük is, persze, nem csak ezért jönnek. Háborúk és környezeti katasztrófák mindig voltak, de hogy most ekkora nyomás van Európán, az nem lehet véletlen, szerepet játszhat benne ez a hódítási szándék. Ezért támogatják őket az arab bankok. Katarba vagy az Egyesült Emírségekbe nem engedik be őket, de adnak nekik pénzt, buzdítva őket, vándoroljanak hozzánk. A migrációnak ugyanis nem csupán okai, de céljai is vannak. Ilyen Európa, illetve az euró destabilizálása, amiben meg az Egyesült Államoktól számíthatnak támogatásra. A harmadik cél pedig a munkaerő­hiány orvoslása egyes uniós tagállamokban, a nagyvállalkozóknak szükségük van olcsó munkaerőre, vagyis modern rabszolgákra.

–   Ferenc pápa, a katolikus egyház feje mégis azt mondta a minap, hogy az elküldött migránsban ott lehet Krisztus. Nincs ellentmondás?

–   Jézus azt mondta, legyetek szelídek, mint a galambok, de azt is: legyetek okosak, mint a kígyók! Attól még, hogy szeretjük a farkasokat, hiszen ők is Isten teremtményei, nem engedjük be őket a bárányok közé, még ha báránybőrben is érkeznek. A Szentatyának egyébként azért sem érdemes keményen fogalmaznia, mert akkor a Közel-Keleten élő keresztényeken állhatnak bosszút a muszlimok, az eddiginél is durvábban. Ferenc pápa ráadásul nyilván jobban ismeri azokat a muszlimokat, akikkel Dél-Amerikában találkozott, s akikkel együtt imádkozhatott a katolikus templomokban. De akik most jönnek, nem tesznek ilyet, muszlim és muszlim között is lehet különbség. Meg kell ismerni az iszlámot, hogy érdemben tudjunk nyilatkozni. Fontos az is, hogy míg a zsidó-keresztény hagyomány a bosszútól és a harctól a békés, megbocsájtó magatartás felé vezet –, hiszen Jézus már arra hív minket, szeressük az ellenséget is –, addig a muzulmánoknál ilyen nem létezik. Szakértők szerint a Mekkában keletkezett Korán-fejezetekben, azaz a szúrákban Allah még úgy szerepel, mint irgalmas isten, a medinaiakban azonban inkább bosszúálló, ott már több az antiszemita kijelentés, mint Hitler „Mein Kampf”-jában. Náluk még van olyan, hogy szent gyűlölet. Vagyis a folyamat fordított. Máig élő, érzékletes példa: a házasságtörésért halál jár, nyilvánosan kivégzik, aki ilyet tesz.

Alapvető feladat, hogy újra komolyan vegyük a keresztény hitet – buzdít Márfi Gyula

–   Sokan éppen a muszlim radikalizmus, az ilyen szabályok elől menekülnek Európába.

–   Nem hiszek benne, hogy emiatt menekülnének. Hiszen ezt tanulják, ebben nőnek fel. A háború persze más, az lehet oka az elvándorlásuknak. Ugyanakkor a gyermekek, akik velük jönnek, sokszor nem is a sajátjaik, csak tolják őket maguk előtt, hogy sajnálatot ébresszenek, aztán otthagyják a szerencsétleneket, vagy éppen átdobják a határkerítésen. Még egyszer mondom: tudnunk kell, hogy mások, mint mi, s ha ezt nem vesszük figyelembe, rossz döntéseket hozhatunk. Lehet, hogy én tévedek, de ezernégyszáz év tanulságai alapján nem tartom valószínűnek, hogy lehetséges őket integrálni. A multikulturalizmusnak éppen az a gyengéje, hogy mi befogadnánk őket, de ők nem fogadnak el minket. Saját képükre és hasonlatosságukra akarnak alakítani bennünket. Még azok is, akik menekültként érkeznek. Nem tisztelik, hanem megvetik a másságot, azaz minket, sőt egyfajta felsőbbrendűségi tudat van bennük. És még valami. Az iszlám nem csak vallás, hanem totalitárius politikai rendszer, ahogy azt az iráni Homeini ajatollah is megmondta már.

–   Mi lesz így Európával?

–   Ha ez folytatódik, az iszlám előbb-utóbb biztosan átveszi majd a hatalmat. És akkor mi „istentelenek”, azaz másodrendű, ám adózó állampolgárokká leszünk. Hogy mire számíthatunk, arról kérdezzük meg a kisebbségi sorban ott élő keresztényeket, és ne a politikusokat vagy a turistákat, akiket a muszlim hatalmak szívélyesen fogadnak.

–   A kereszténység, illetve az egyház számára jórészt megújulást hoztak a nehéz történelmi időszakok. Lehet ez mégis akár pozitív következménye a kialakult helyzetnek?

–   Az Ószövetség szerint a zsidók száműzetése idején a próféták egyértelműen azt mondták, ez Isten büntetése. Azért, mert a korábban hívő nép bálványokat tisztelt. Ha nem térünk meg, akkor biztos, hogy Európa elpusztul. A templomok összedőlnek, az iszlám hatalom legalábbis biztosan nem óvja majd őket. Ha a jelenlegi arab világot nézzük, csak Kuvaitban épült az elmúlt évtizedekben templom, de azon sem lehetett kereszt. Nálunk meg épülnek a mecsetek. Megfontolandó.

–   Akkor jó, hogy a magyar kormány népszavazást hirdet Brüsszel ellen, és kerítést épít a határra?

–   Annyit mondanék erre, hogy nem ítélem el a falak építését. Nem normális az, hogy a migránsok mindenféle papír nélkül jönnek, mi meg befogadjuk őket, köztük még a terroristákat is. A szabadságnak is megvan a maga mértéke. Ha túl sok sót tesz valaki a levesbe, ehetetlen lesz, nem ízes. Bizonyos rendre szükség van. Ugyanakkor a helyzet rendkívül összetett.

–   És a magyar társadalom milyen állapotban van? Segíthet a Szent Márton-emlékév vagy a 2020-as eucharisztikus világkongresszus a lelki megújulásban?

–   Alapvető feladat, hogy újra komolyan vegyük a keresztény hitet. Nem a „se hit, se erkölcs” hozzáállás jelenti a modernséget, azt már Szodomában és Gomorrában kipróbálták az emberek, vagyis régi, téves út ez, a hanyatlás elavult világa. Az említett kezdeményezések talán erősíthetik a pozitív folyamatokat. A legfontosabb egyébként az lenne, ha a hitehagyott szülőknek újra lennének hívő gyermekeik. A fiatalok felé kell fordulni, ebben segíthetnek a megerősödő egyházi iskolák, még az információktól hemzsegő, hangos világ dacára is. A jövőbe ugyanis nem vezet más út: vagy vállunkra vesszük Krisztus keresztjét, vagy megkapjuk Mohamed vas igáját. Nincs harmadik út. A mondás szerint a természet ugyanis irtózik a légüres tértől, márpedig most Európa abban van. Ezt meg kell szüntetni.

Magyar Hírlap

Címkék: , ,






Back to Top ↑