Jordánia arab-keresztenyek-jordania

2016. 11. 25.

Jordániában nyitva maradt a szent kapu



Andzsarában, egy Szíriához közeli kisvárosban nyitották meg az irgalmasság szentéve kezdetén Jordánia egyetlen szent kapuját. Ez a kapu a szentév november 20-i lezárását követően is nyitva marad. Hugo Alvaniz plébános egyszerűen fogalmazza meg az okot: „Itt szükségünk van az irgalmasságra.”

Ferenc pápa november 20-án bezárta a vatikáni Szent Péter-bazilika szent kapuját, lezárva ezzel az irgalmasság szentévét. A jordániai Andzsarában a Szűz Máriáról elnevezett nemzeti szentélyben azonban nyitva marad a kapu. A kisváros húszezres lakosságának jó része muszlim, mindössze ezerkétszáz keresztény él itt. A település a szíriai határ közelében fekszik, a határon túl háború zajlik öt éve.

Az irgalmasságnak ezen az előretolt állásán nyitották meg Jordánia egyetlen szent kapuját. A szentélyben egy Mária-szobor áll, amely szemtanúk szerint 2010. május 6-án vért könnyezett. A helyi hívek szerint könnyei az „arab tavasz” erőszakos cselekményeinek áldozatai és a közel-keleti háborúk okozta szenvedések miatt hullottak. Sokan menekültek ide a háború elől, a szentélyben és a vele szomszédos plébánián befogadták őket, gondoskodnak róluk.

Az irgalmasság szent kapuja nyitva marad Jordániában, ebben a nagylelkű országban, amely hétmillió lakosa mellé másfél millió szíriai és iraki menekültet fogadott be. „A közösség nagyon aktív, igyekszik konkrét segítséget nyújtani, az emberek – nem csak a menekültek – szükségleteihez igazodva. Van egy iskolánk több mint kétszáz diákkal, akik keresztények és muszlimok vegyesen, egészségügyi és pszichológiai központot működtetünk fogyatékkal élők és családjaik számára, és van egy árvaházunk, amelyben harmincnyolc gyerek él, többüket a nagy szegénység miatt hagyták el a szüleik” – számolt be az olasz SIR hírügynökségnek Hugo Alvaniz argentin pap, szerzetes. Hozzátette, hogy a területen nem nagyon van munkalehetőség, az emberek főként mezőgazdaságból élnek.

Az iskola falán óriásplakát őrzi annak a 2014-es történelmi találkozásnak az emlékét, amikor Ferenc pápa és II. Abdullah jordán király kezet fogott egymással.

Befogadás, megosztás és párbeszéd – ezek a jellemzői annak a jól működő stratégiának, amely a keresztény–muszlim együttélés alapját adja. A keresztények látogatnak börtönöket is, nemrég pedig egy kis kulturális központot nyitottak, ahol különböző vallású és etnikumú fiatalok találkozhatnak. Az iskola igazgatója elmondta: „Az együttélést és egymás kölcsönös megismerését egészen kis korban tanítjuk az osztályokban. A fiatalok jelentik a nép jövőjét. Ezért meg kell tanulniuk tisztelni a másikat, bármilyen vallású, bárhonnan származik.”

Az olasz püspöki konferencia is segíti a térséget: a 2014 és 2017 közötti időszakra 300 ezer eurónyi összeget különítettek el különféle fejlesztő programokra. Ösztöndíjjal támogatják a helyi és a menekült általános iskolás gyerekek tanulását; az oktatás minőségének javítása érdekében képzést biztosítanak a tanároknak.

„Nem teszünk csodát, azt az Úr teszi. Ezért tartjuk nyitva a szent kaput” – vallja Hugo atya. Andzsarában az irgalmasság befogadást, a kirekesztettek, a kiselejtezés kultúrája által kivetettek iránti szeretetet jelenti, ahogyan Ferenc pápa tanítja. A szent kapu mindenki számára nyitva áll, a „gyengédség forradalmából” senki nincs kizárva. Andzsarában így küzdenek korunk súlyos betegsége ellen, amelyet a pápa „szívmegkeményedésnek” nevez.

Orientalista.hu – Magyar Kurír

Címkék: , , ,






Back to Top ↑