Cadmus fordítás Cadmus
Történelem

2016. 05. 30.

Keresztény népirtások a Közel-Keleten – A görög holokauszt

2016. 05. 30.

Kevesen tudják, hogy az első világháború kezdetéig a Fekete-tenger déli partjainál évezredek óta erős összetartó görög közösség élt mindaddig, míg a hanyatló Oszmán Birodalom el nem kezdte a görög keresztények szisztematikus kiirtását, megelőzve egy esetleges függetlenedést Isztambultól.

A pontuszi görögök zászlaja

A világ örmény diaszpórájának köszönhetően talán az emberek többet hallottak és tudnak az oszmánok és kurdok által elkövetett örmény népirtásról, amiben több mint 1,5 millió keresztény örmény esett áldozatul.

Arról viszont kevesen tudnak, hogy a XX. század elején nemcsak az örményeket érték atrocitások és mészárlások, hanem a Közel-Kelet összes keresztény kisebbsége megszenvedte az oszmánok majd a törökök ámokfutását.

Az első világháború előtt és azalatt elkövetett mészárlások, kifejezetten az őslakos keresztény közösségek ellen irányultak, hiszen az akkori Oszmán Birodalom lakosságának közel fele volt keresztény, akikről Isztambul azt feltételezte, hogy orosz segítséggel, függetlenségi harcokat, felkeléseket szíthatnak a központi rendszer ellen. Természetesen erre kevés esély volt, hiszen a közel-keleti keresztények többsége meghúzódva, fegyvertelen békés közösségben élt és nem ült fel semmilyen provokációnak.

Ettől függetlenül az oszmán vezetés szentül meg volt győződve arról, hogy a birodalomban élő keresztények mindegyike kém és áruló, ezért nincsen más megoldás, mint a tömeges likvidálás.

Az első világháború kezdetével az oszmán vezetés a Fekete-tenger déli partjainál a többségében görögök által lakott Pontusz térségben kezdte el szítani a feszültséget a vallási és etnikai közösségek között, teret engedve egyes fanatikusabb muszlim töröknek, hogy atrocitásokat kövessenek el a görögök ellen. Majd a törökök védelme érdekében a központi oszmán majd az őt váltó török vezetés is katonai eszközökkel lépett fel a pontuszi görögökkel szemben. A pontuszi görögök többsége a Konstantinápolyi Ortodox Pátriárkához tartozik, de a Trabzoni közösségben muszlim hitre áttért görögöket is lehetett találni.

1914-1923 között közel fél millió ártatlan fegyvertelen pontuszi görög lelte halálát a mészárlásokban és halálmenetelekben. Az oszmánok gyakorlatilag szisztematikus népirtást folytattak a görögök ellen. A megmenekülök az 1923-as görög-török lakosságcserében menekültek meg.

2007-ben a Geneva Centre for Security Policy (GCSP) kutatásokat folytatott, amelyben megerősítették, hogy az oszmánok és a törökök által elkövetett keresztényellenes atrocitások népirtásnak tekinthetőek. Több nemzetközi szervezet, ezt követően a görög és a ciprusi parlament is megerősítette a népirtást tényét.

Az Oszmán Birodalom szövetségesének, az akkori Német Birodalomnak a katonatisztjei is keresztényellenes népirtásokról számoltak be. Egy Kis-Ázsiában szolgáló német tiszt szerint a görög kérdést hasonló módon oldották meg a törökök, mint az örményét.

map-pontus-01

1914-től nem csak a pontuszi görögöket deportálták lakhelyükről, hanem az Anatóliai-hegységben élőket is munkatáborokba vitték. A oszmán vezetés  úgynevezett Teskilat-i Mhasusa osztagokat hozott létre a Kis-Ázsiában élő görög férfiakból, akiket nehéz fizikai munkákra kényszerítettek. A háború végére az alultáplált, legyengült görögök tízezrei vesztek oda ezekben a munkatáborokban.

A világháború végén a Sèvres-i békeszerződés 142 pontja alapján az oszmán majd a török vezetést elítélték a népirtások miatt, és kötelezték az újonnan megalakult török kormányt, hogy kárpótolja a hozzátartozókat. De ez sosem következett be, mivel Ankara elutasította a Sifari egyezmény ratifikálását. A lausanne-i egyezményben már kivették azt a pontot, amiben az Oszmán Birodalmat és az őt követő török vezetést háború bűncselekményekkel illeték. Ezért valójában sosem derült fény arra, hány görögöt öltek meg és deportáltak el szülőföldjükről. Egyes becslések szerint 1,8 millió kis-ázsiai görög menekült el szülőföldjéről, akiknek leszármazottjai mára eléri a 3 milliót. Mivel az anyaországtól évszázadokig elszigetelve éltek a pontuszi görögök, ezért tájszólásuk jellegzetes.

.

Orientalista.hu – Sinoda

Megosztom:

, , , , , , , , ,




Back to Top ↑