Gazdaság

2015. 06. 13.

Kína vétójoggal fog rendelkezni az új banknál



A Kína által vezetett új infrastruktúrális befektetési bank célja, hogy megkülönböztesse magát más hitelezőktől egy egyszerűbb és hatékonyabb struktúrával, továbbá Pekingnek a fontos döntésekben vétójoga lesz, számoltak be az intézményhez közel állók. – közölte a Press TV.

Xi Jinping kína elnök középen egy találkozón az Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési Bankban

Az új Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési Bank, amelynek székhelye a kínai fővárosban található, 57 leendő tagot számlál. Az AIIB-ot az amerikai ellenőrzés alatt lévő Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank riválisaként hozták létre. A Wall Street Journal kedden idézve egy bankhoz közeli forrást, leírta, hogy Kína, mint a legfőbb részvényes, a szavazati struktúrában “fölényben” van és megvétózhatja az egyes döntéseket.

A bank alapító okiratában rögzített adatok szerint Kína közel 30 milliárd dollárral járult hozzá az intézmény 100 milliárd dolláros tőkealapjához, és ennek köszönhetően Peking a szavazatok 25-30 százalékát birtokolja.

A bank egyszerű struktúrában fog felépülni az átláthatóság jegyében szigorú felügyelettel, tapasztalt igazgatósággal, számolt be az intézményhez közel álló forrás.

Múlt héten Ben Bernanke, a Federal Reserve korábbi elnöke megdorgálta az amerikai törvényhozókat, amiért lehetővé teszik, hogy Kína megalapozza az új bank jövőjét, amely fenyegeti a Washington uralma alatt álló gazdasági világrendet.

Azt mondta, hogy a törvényhozók hibája volt, mert visszautasították a megállapodást a 2010-es reformokról, amelyek nagyobb befolyást engedtek volna Kína és más feltörekvő hatalom tekintetében a Nemzetközi Valutaalapnál.

Xi Jinping elnök alatt Kína arra törekszik, hogy kiépítse az ősi Selyemút nevű kereskedelmi útvonalakat szárazföldön és tengeren egyaránt, az “Egy Zóna, Egy Út” kezdeményezésen keresztül, amely várhatóan része lesz az AIIB működési struktúrájának is.

A támogatók szerint viszont indokolatlanok a félelmek kínai befolyás térnyerését illetően, és a több mint 50 ország részvétele, köztük olyan változatos országoké is, mint Nagy-Britannia vagy Irán, fel fogja hígítani Peking erejét.

Korábban az Egyesült Államok nagy horderejű kampányt indított, hogy megpróbálja lebeszélni a szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a bankhoz, de végül ez a próbálkozása sikertelenséggel zárult.

Más jelentős leendő közreműködők is felsorakoztak tagként, köztük India 8,3 milliárd dollárral, Oroszországban 6,5 milliárd dollárral és Dél-Korea 3,7 milliárd dollárral.

Németország 4,4 milliárd dollárt fizetett be a tőkealapba, míg Franciaország 3,3 milliárd, Brazília 3,1milliárd dollárt.

Az AIIB-hoz közel álló emberek szerint a bank célja, hogy magas mércét állítsanak a hatékonyság és az átláthatóság tekintetében, és ezt fogják képviselni a kínai külpolitikában is.

A bank várhatóan létszámában szerényebb személyzetet fog fenntartani a Világbankhoz képest, amely több mint 12.000 munkatárssal és tanácsadóval dolgozik együtt.

Orientalista.hu – Tia

Címkék: ,






Back to Top ↑