Keresztényüldözés

2017. 12. 20.

Közel-Keleten és Észak-Afrikában sérül a vallásszabadság



A világ számos országában sérül a vallásszabadság, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában – mutatta ki egy december 15-én Berlinben ismertetett elemzésében a német katolikus és a német evangélikus egyház.

Az Iszlám Állam terrorszervezet által virágvasárnap, április 9-én elkövetett merénylet nyomai a Szent György-templomban az egyiptomi Tantában

A német katolikus püspöki konferencia és a német evangélikus egyház (EDK) Ökumenikus jelentés a keresztények vallásszabadságáról világszerte 2017 – A vallás- és a világnézeti szabadság: fenyegetések – korlátozások – sértések című tanulmányában kiemelték, hogy nem tesznek kísérletet a vallásuk miatt üldözöttek számának meghatározására, mert nincsen megfelelő módszertan, a többi között azért, mert minél erősebb az üldöztetés, annál nehezebb konkrét adatokhoz jutni, és az üldöztetés gyakran nem, illetve nem egyértelműen vallási vonatkozású. Ugyanis a vallási hovatartozás miatti üldöztetés és erőszak, vagy a valamely vallás nevében alkalmazott erőszak „gyakran egymást átfedő vallási, etnikai, gazdasági, szociális és politikai feszültségmezők mentén” mutatkozik meg.

Így csak töredékes adatokat lehet fellelni, a többi között tudható, hogy az iraki keresztények száma 2013 óta nagyjából 500 ezerről 250–300 ezerre csökkent,

Szíriában pedig a nyugat által támogatott iszlamisták és terrorszervezetek  támadásaiban 2011 óta megsérült vagy megsemmisült a keresztény templomok és egyéb imahelyek 50–63 százaléka.

A vallásszabadság megsértésének tipikus motívumait bemutató fejezetben első helyen kiemelték az igazsághoz és a tisztasághoz fűződő vallási igények érvényesítését, ami egy „vallási igazság” nevében elkövetett vagy vívott terrormerényletekben és háborúkban, vallási kisebbségek elnyomásában, vagy éppen vallási alapon működő, a lakosság felett „gyámkodó” pártok tevékenységében nyilvánul meg. Ez jellemző a többi között Szaúd-Arábiára, Katarra, Jemenre és Iránra, illetve az Iszlám Állam és a Boko Haram nevű terrorszervezetekre.

A vallásszabadság megsértésének második jellemző indíttatása a „vallási-kulturális örökség által meghatározott nemzeti identitás fenntartása”, ami például Mianmarban tanulmányozható. Hozzátették: Oroszországra is egyre inkább jellemző a vallás „nemzeti-romantikus instrumentalizálása” –felhasználása politikai célok elérésére –, így Vlagyimir Putyin első elnöksége óta „az orosz ortodox egyház az orosz nemzeti öntudat egyik oszlopa” lett.

A harmadik meghatározó forma a vallásszabadság megsértése tekintélyelvű kormányzatok által, ami a többi között jellemző Kínára és Vietnamra, ahol korábban a „kommunista-ateista” ideológia motiválta a vallásszabadság megsértését, újabban pedig a társadalmi élet valamennyi területének ellenőrzésére irányuló törekvés. Hozzátették, hogy Kirgizisztánban, Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban és Türkmenisztánban kamerás megfigyelő berendezéseket rendszeresítettek a mecsetekben, Belaruszban pedig különösen a római katolikus egyházat tartják megfigyelés alatt, mert a hívek között nagy a lengyel nemzeti kisebbséghez tartozók aránya.

A vallásszabadság megsértésének aktuális fejleményeit térségek szerinti bontásban tárgyaló fejezetben hangsúlyozták, hogy a leginkább a Közel-Kelet és Észak-Afrika muszlim többségű országaiban rossz a helyzet. Ebben a régióban történik a legtöbb terrormerénylet, amelyet vallási alapon hajtanak végre más vallási közösségek ellen, és a jogsértések különösen a keresztényeket érik.

A „mi szekularizált nyugati társadalmainkban alig tudjuk elképzelni, mit is jelent, amikor akadályoznak embereket abban, hogy részt vegyenek egy istentiszteleten”, pedig „a világ más részein gyakran ez a keresztények mindennapi életének keserű valósága” – mondta a tanulmányt bemutató közlemény szerint Petra Bosse-Huber, az EKD tanácsának elnökhelyettese.

Orientalista.hu – Magyar Kurír, MTI

, , , , , ,






Back to Top ↑