Geopolitika

2017. 09. 20.

Kurdok meglepő szövetségese



Elrendelte az észak-iraki, autonóm kurdisztáni régióban tervezett függetlenségi népszavazás felfüggesztését tegnap az iraki legfelsőbb bíróság Bagdadban. A súlyos következményekkel fenyegető referendumot ellenzi szinte az egész világ, épp a beláthatatlan jövőkép miatt, amit hozhat, ugyanakkor egy valószínűtlen szövetség is kialakulóban van Kurdisztán és Izrael között.

„A legfelsőbb bíróság felfüggesztési határozatot bocsátott ki a kurdisztáni elnökség által szeptember 25-re kiírt népszavazás szervezésére vonatkozóan, míg megvizsgálja azokat a beadványokat, melyek szerint a referendum alkotmányellenes” – tudatta közleményé­ben Irak legmagasabb szintű igazságszolgáltatási fóruma.

A jogi szakszöveg azt a félelmet takarja, hogy Kurdisztán – amely de facto ma a realitás – onnantól fogva teljesen nyilvánvaló ténnyé válik, az új állam elviszi Irak olajtartalékainak meglehetősen komoly hányadát, ráadásul nemzetközi kapcsolatai is lesznek, s nem feltétlenül azokkal, akikkel Irak is jó viszonyra törekedne. Az első számú jövendőbeli partner pedig Izrael lenne.

Múlt szerdán Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, országa „támogatja a kurdok jogát a saját állam megalapításához”, válaszul Bagdad leszögezte, nem fogja engedni egy „második Izrael” kialakulását az északi területen.

IZRAEL SAJÁT ÉRDEKEIT VÉDVE ÁLLT KI AZ ÉSZAK-IRAKI AUTONÓMIA FÜGGETLENSÉGI TÖREKVÉSEI MELLETT

A Kurdisztáni Regionális Kormányzat (KRG) nevű, kvázi független kurd entitás hivatalosan ugyan Irak része, de a kurdok jószerivel fittyet hánynak a szinte teljesen erőtlen központi kormányzat figyelmeztetéseire. A fő cél a független állam kikiáltása, és egy olyan erős szövetséges, mint Izrael, nagyon sokat segít nekik.

Erbíli fesztiválon ünneplik a két nép szoros együttműködését a főként muszlim helybéliek. Nem vallási kérdés
Izrael pedig nem véletlenül érzi úgy, hogy számára az új, vele barátságos ország megszületése jó eszköz lehet saját érdekeinek védelmében. A kurdok ugyanis évszázadok óta küzdenek azért, hogy saját államot hozzanak létre, de a nagyhatalmi ambíciók mindig úgy fordultak, hogy nekik soha senki nem osztott lapot, mindig más államokban éltek kisebbségi sorban. Ma Törökország és az Egyesült Államok egyaránt elveti a népszavazást, az Európai Unió tagjai szintén nem így képzelik el a kurdkérdés rendezését.

Jifa Szegál, a Nemzetközi Jogi Fórum nevű Izrael-párti civil szervezet igazgatója szerint nem érdemes érzelmeket keresni az európai országok tevékenysége mögött, sokkal inkább a reálpolitika vezeti lépteiket. „Az EU és Törökország viszonya ma bonyolultabb, mint bármikor, hiszen ott van az aláírt szerződés a migránsok megállításáról, akik Európába igyekeznek. Ez igaz az EU–iráni viszonyra, ha figyelembe vesszük a szankciók feloldását és a kereskedelem újraindulását.

Emellett itt van Szíria és Irak, amelyek romokban hevernek, és az EU tart attól, hogy egy újabb válság újabb radikálisokat indít útnak nagyvárosai felé” – magyarázta a helyzetet a szakértő a The Times of Israel hasábjain.

A függetlenséget kikiáltó kurdok valóban messzire vezető útra lépnének. A nép ugyanis nemcsak Irak északi részén él, de Szíriában, Iránban, Törökországban is nagy közösségeik vannak, területileg is egy helyen élnek, s az iraki kurdok önrendelkezésért vívott harcának sikere feltétlenül arra vezetné a többi államban élő kurdokat, hogy maguk is sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a nagy kurd álmok beteljesüléséért.

Az Iszlám Állam terrorszervezet ellen vívott harc élcsapatai nem véletlenül a kurd pesmergák. Amint elindult az offenzíva az iszlamista mozgalom ellen, s a terrorcsoport egyre nagyobb területet veszített, a győztesek új helyzetet teremtettek. A kurd pesmergák saját pecsenyéjüket sütögették, Moszul ostrománál az első sorokban harcoltak, és nem is kívánnak lemondani a nagyvárosról.

Törökország pedig ugyan tarthat attól, mi történik saját kurd kisebbsége körében, ha a KRG függetlenné válik, ám tudni lehet, hogy Ankara rengeteg olajat vásárol onnan, s Erbíl belvárosában egymás mellett állnak a török cégek képviseletei, a törökök által épített szállodák és irodaházak.

Izrael pedig itt venne magának egy erős szövetségest, úgy, hogy a kicsi Kurdisztán mellé áll, amely riválisává válik hirtelen mindenkinek, Iránnak, Törökországnak, Iraknak és Szíriának egyaránt, roppant hadereje van, és az olajnak köszönhetően még pénzszűkében sincs.

Csakhogy az első világháború óta a nagyhatalmak nem támogatják egyetlen államhatár megváltoztatását sem, egyedül Koszovó volt olyan szerencsés, hogy kikiálthatta saját függetlenségét, és abba a nagyok is belenyugodtak.

Magyar Idők – Sitkei Levente

Címkék: , , , , , , , , , , ,






Back to Top ↑