Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Gazdaság

2018. 01. 06.

Lélegeztetőgépen a török gazdaság

2018. 01. 06.

A törökök furcsa és vitatható megoldásokkal igyekeznek a felszínen maradni, működtetni a gazdaságot életben tartó lélegeztetőgépet, ami már számtalanszor meghibásodott, de min­dig sikerült megjavítani. Legutóbb a fiskális politika vállalta a szerelő szerepét. És a török gazdaság még mindig lélegzik.

A jóból is megárt a sokk

Az elmúlt években általános volt, hogy a török bank­rendszer folyamatosan növekvő likviditásigényét (a hi­telboom és gazdasági növekedés miatt) a központi bank maradéktalanul kielégítette. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek, tavaly már fiskális eszközöket is bevetettek a növekedés táplálásába.

Az euró-török líra árfolyam alakulása 2012 és 2017 között (Forrás: Bloomberg)

Központi vezérlés

Nem véletlen a gazdasági növekedés fenntartására irányuló igyekezet. A cél az, hogy a jelenlegi állás szerint 2019-ben esedékes választásokon (ez módosulhat korábbi időpontra) a hatalmon lévő AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) és Re­cep Tayyip Erdogan elnök megőrizze pozícióját. A török társadalom nehéz időszakon van túl a puccskísérlet óta, a tisztogatások okozta mérgező légkörben a gazdasági növekedés fenntartása az egyetlen megoldás a rendszer összetartására. Ezt a támogató szerepet újabban a Szuverén Vagyonalap, valamint a Hitelgarancia Alap tölti be.

A Szuverén Vagyonalap kezeli az állami vállalatok (Turkish Airlines, Turk Telekom, Halkbank) 200 milliárd dollár értékű részvényeit. Ezt biztosítékként használva az állam hitelhez jut, amiből további jelentős infrastrukturális beruházásokat tud végrehajtani. A nagy költségvetésű építőipari projektek Erdogan elnök védjegyévé váltak: Törökország már épített gyorsvasutat, függőhidat és tenger alatti alagutat, most pedig a világ egyik legnagyobb forgalmú reptere készül, amelyet várhatóan 2018-ban át is adnak.

A Hitelgarancia Alap valójában már 1991 óta működik, azonban tavaly novemberig nem volt túlságosan nagy jelentősége. Akkor a keretet jelentősen, 250 milliárd lírára (körülbelül 70 milliárd dollár) bővítették. Ez már közelíti a török bankok által 2016-ban nyújtott hiteltömeg értékét, és körülbelül 300 ezer kisvállalat számára teremt kedvezmé­nyes hitelfeltételeket. Az állam azzal is bátorítja a bankokat a hitel kihelyezésére, hogy az elszenvedett veszteségek 7 százalékát állja, így csökkentve a hitelezési kockázatot.

Mára a keretet szinte teljes egészében felhasználták. A bővítésével kapcsolatban sok a bizonytalanság, az viszont biztos, hogy az alap tartós forrásként megmarad.

Arra az esetre, ha a török vezetés úgy ítélné meg, hogy a gazdaság élénkítésére további eszközökre van szükség, már mérlegelik azt is, hogy a bankok újabb lírahitelek újabb forrásaként értékpapírosíthassák a hitelkönyveiket.

Sok, több, még több

Becslések szerint a Hitelgarancia Alap működése a GDP-növekedésben 1 százalékpontos hatással bír. De ennek ára van: több évnyi jövőbeli növekedés kerül ve­szélybe. A hitelezés éves gyarapodási üteme meghaladja a 20 százalékot, így ismét a nehezen fenntartható szinten jár. A hitel/betét mutató a bankok könyveiben meghaladja a 120 százalékot, lírában pedig már közelíti a 150 százalékot.

A kép azonban nem egységes, az állami és nem állami bankok teljesítménye jelentősen eltér. A török lakosságmegtakarításait jellemzően készpénzben tartja, így a hi­telintézetek kénytelenek voltak emelni a betéti kamato­kon (15 százalékos szintre), hogy vonzóvá tegyék ezt a megtakarítási formát és ne legyenek hitelezési korlátaik. Ebből adódóan a hitelkamatokon is emelniük kellett (volna). Azonban az állami bankok ezt felső nyomásra nem tehették meg, így volumen szempontjából kedvezőbb helyzetbe kerültek (a fogyasztói hitelek teljes növekedési üteme 20 százalék, magántulajdonú bankok esetében viszont csupán 6 százalék), azonban profitabilitásuk romlott.

A bankrendszer problémáit tovább mélyíti az is, hogy a Hitelgarancia Alap által nyújtott kedvező hitelezési feltételek mellett gyengült a hitelbírálatok átláthatósága. Kockáza­tosabb ügyfelek is kaphatnak pénzt, így romlik a bankok kihelyezett állományának minősége. A kisvállalati szektor számára pedig ez egy remek refinanszírozási lehetőség további tízéves időtávra.

Monetáris”nemszigorítás”

Bár a kamatszint emelkedik, ennek hatása nem látszik ér­demben, ugyanis a hitel- és pénzmennyiség folyamatosan bővül. A jelenlegi hitelezési folyamatok fenntartásához a bankrendszernek egyre nagyobb likviditásra van szüksége, amit maradéktalanul meg is kap, így a monetáris szigorí­tással kapcsolatban kettős érzéseink lehetnek.

És ha ez még mind nem lenne elég…

A hitelezés által felpörgetett gazdaságban erősödő belső kereslet tovább növelte a folyó fizetési mérleg hiányát. Az infláció magas, a bérek sok éve a termelékenységet megha­ladó mértékben nőnek, így a gazdaság versenyképessége folyamatosan romlik. A vállalati profitabilitás nem csökken, mert a felfűtött gazdaságban erős a kereslet, így a vállala­tok folyamatosan árat tudnak emelni. Ez inflációt generál (jelenleg 11,9 százalék), amelynek hatását a líra gyengülése miatt az importárakban begyűrűző áremelkedés is erősíti.

Ráadásul Törökország már jó ideje többet fogyaszt, mint amennyi jövedelmet megtermel és ezt nagyrészt külföldi hitelekből finanszírozza. A helyzetet a sorozatos diplomáciai konfliktusok is nehezítik. Törökország nyugati megítélésének romlása miatt drágul az ország finanszírozása, a botrányokat a GDP csaknem 10 százalékát adó turizmus is megérzi.

A líra egyre gyengébb lábakon áll

A leírt folyamatok fényében érdekes, hogy év elejétől ok­tóberig nem tapasztalhattunk jelentős líra gyengeséget. Ennek oka a kedvező globális tőkepiaci hangulat mellett az volt, hogy a török jegybank egész évben interveniált, míg el nem jutott arra a szintre, hogy a devizatartalék már csak három havi import fedezésére volt elegendő. Valamint az ismét két számjegyű infláció is jelentős nyomást jelent.

Erdogan elnök népszerűsége az 50 százalékos határvo­nalon táncol, így jelenleg bizonytalannak mondható a helyzete. A Hitelgarancia Alap fenntartása kétélű fegyver. Szükség van rá a növekedés élénkítéséhez, viszont ha a választásokig kitartanak a bemutatott folyamatok, akkor azokat követően egy nagyon gyenge gazdasággal kell szembenéznie a vezetésnek.

A politikai folyamatokból kiindulva az következik, hogy a piaci viszonyokkal szembemenő, a rövid távú növeke­dési célokat tápláló intézkedéseknek még nincs végük, a választásokig (legyen az kettő vagy egy év múlva) a jelenlegi intézkedések érvényben maradnak és előfor­dulhat, hogy újabbakkal egészülnek ki. A lírára helyezett nyomás pedig tovább nő, és előbb-utóbb már nagyon nehéz lesz olyan szerelőt találni, aki képes megjavítani a toldozott-foldozott lélegeztetőgépet.

Alapblog.hu

Megosztom:

, , ,




Back to Top ↑