Lapszemle

2016. 07. 13.

Lovas István: Assad elnök rendkívüli ajánlata Európa megmentésére



Július elsején exkluzív interjút adott Bashar Al-Assad szíriai elnök az SBS Australia tévéállomásnak. Ebben olyan nagylelkű és ésszerű ajánlatot tett a Nyugatnak, amellyel Európa migránsválságát jelentősen csökkenteni lehetne. Gáláns ajánlatának visszhangtalansága teljességgel érthetetlen.  Miért nem akarja elfogadni az EU a tálcán kínált megoldást a migránsválságra?

A Deutsche Wirtschafts Nachrichten független német gazdasági-politikai hírportál tegnapig bírta türelemmel, amikor ezt írta: „Megdöbbentő, hogy az EU nem fogadja el Assad fáradozását: a szíriai tartós béke valamennyi menekült számára a humanitás legerősebb jele lenne”.

Assad ezt mondta az interjúban: „Legtöbben, akik Szíriát elhagyták, haza szeretnének térni. Mindenfajta humanitárius segítséget üdvözlünk, amelyet más országok a menekülteknek adnak. De van valami, ami még emberségesebb és meg kevesebbe kerül. Nevezetesen segíteni őket abban, hogy hazájukban maradjanak; segíteni nekik a hazatérésükben úgy, hogy Szíriában a stabilitást helyreállítják, nem pedig a terroristák fölé terjesztenek ki védőernyőt”.

Hozzátette: amit ő és a menekültek szeretnének az az, hogy a nyugati kormányok határozottan lépjenek fel az ellen, amit Szaúd-Arábia és más nyugati államok, mint Franciaország és Nagy-Britannia tesz, nevezetesen a terroristák támogatása azért, hogy a szíriai kormányt megdöntsék. „Ha ez nem történik meg”, szögezte le a szíriai elnök, „a menekültek nem hagyták volna el Szíriát…Ők nem azért menekültek el, mert a kormány mellett vagy ellen vannak. Hanem azért, mert ma nehéz Szíriában élni”, tette hozzá nagyon logikusan és tényszerűen.

Azt is elmondta, hogyha egy ország embereket veszít el menekültként, akkor elveszíti az emberi erőforrásait. Azt kérdezte, „miként lehet egy országot emberi erőforrások nélkül felépíteni?”

Assad azt is elmondta, az amerikai kormány sem érdekelt a szíriai konfliktus megoldásában, ahogyan a terroristákat támogató NATO-szövetséges Törökország sem, vagy Szaúd-Arábián kívül más Perzsa-öbölbeli országok, mint Katar.

Valóban érthetetlen, hogyha Európának a migránsválságba lökése nem volt szándékos, hanem átgondolatlan lépések következménye, most miért nem ragadják meg e válság miatt leginkább érintettek a számukra dobott mentőkötelet? Miért lenne Assad további uralkodása akkora tragédia a Nyugat számára? Azért, mert a Nyugat nem tudja elviselni, ha egy közel-keleti országot nem irányítanak demokratikusan? Mint Irakot, amelyet hamis hírszerzési információk terjesztésével pusztított el, ölt meg több mint egymillió (és nem 160 ezer) embert és tett földönfutóvá milliókat?

De akkor miért nem távolítják el hivatalából a szaúdi uralkodóházat és az összes többi öbölbeli diktatúra kormányát? Arról nem is szólva, hogy miért nem bombázzák ezeket? Beleértve a nem Perzsa-öbölbeli zsarnoki rendszereket, mint Egyiptomot?

Aki a Nyugat „értékeit” hangoztatja, jobban teszi, ha leáll vele. Ezek rutinszerű felemlegetése immár szinte mindenki számára átláthatóan ócska trükk.

Hogy mennyire nem egyöntetű az elégedettség azzal, amit a Nyugat és az Európai Unió tesz Assad megdöntésére, a terroristákat segítő államok támogatására, az mutatja, hogy a fentebb említett német portál szintén tegnap adta hírül azt az értesülését, mely szerint az olasz hírszerzés, az AISE vezetője Damaszkuszban találkozott Assad szíriai vezetővel. „Olaszország láthatóan azt szeretné, hogy véget vessenek az EU Szíria elleni szankcióinak, mivel akkor a háború kilátásai javulnának”, írta a portál.

Meg tudná mondani valaki, hogy e szerencsétlen ország ellen miért kell még uniós szankciókat is életben tartani? Nem elég „szankció” volt eddig kétszázötven ezer szíriai megölése és sok-sok millió menekülésre kényszerítése? Úgy, hogy a migránsügyben leginkább rendre utasítók, mint például az Egyesült Államok, alig fogad be szíriai menekültet, akár az ENSZ főtitkárának, Ban Ki Munnak hazája, Dél-Korea? Nem is szólva a Szíriában tevékenykedő, iszonyatos tetteket végrehajtó terrorbandákat támogató országok, azaz az öbölbeli sejkségek?

De ha Európa, pontosabban az Európai Unió valóban akarna akárcsak enyhíteni is a kontinenst sújtó migránsválságon, még egyéb megoldások is kínálkoznak, amelyekhez nem hogy nem nyúl, de említeni sem hajlandó, nehogy felhívja rá a figyelmet.

Ghánában, írta tegnapelőtt a dél-afrikai Project Nova Europa hírportál, „otthonnyújtási törvény” van életben, amely a világon bárhol élő – beleértve például a bicskei menekülttábort – minden fekete felmenővel rendelkező embernek hazát és állampolgárságot kínál. Ami, magyarázza a portál, „a faji konfliktusok legjobb megoldása” lenne, ha igénybe vennék más országok. A hallgatás, írja, azért olyan nagy, mert az – hasonlóan az izraeli állampolgárságot faji alapon nyújtó törvényhez – nincs ínyére az „antirasszizmust” hirdető nyugati fősodratú médiumoknak.

Ennek ellenére Ghánába már háromezer egyesült államokbeli fekete ment és éli békésen, boldogan életét, mint ahogyan néhányukat tengerparti nyaralójuk mellett meg is interjúvolt a portál.

Szintén ép ésszel fel nem fogható az az újonnan általános „trenddé” változott nyugati politika, hogy az – mármint maga a nagypolitika szférája – intoleráns hitéleti kegyhellyé, egyfajta szigortemplommá változott úgy, hogy aki az ott hirdetett igét nem hajlandó elfogadni, az azonnal populista, szélsőséges, rasszista, gyűlölködő, emberellenes, intoleráns, és a többi divatos rászámolós kifejezés hordozója.

Mint azok, akik nagyjából tíz éven át nem hitték el a meghirdetett dogmát, mely szerint Irán nem létező atombombáival és atomtöltetű rakétáival az egész világ létét fenyegeti. Mint ahogyan azok is kiátkozottak, akik szerint a Krím-félsziget visszatérte Oroszországhoz nem egy demokratikusan kinyilvánított népakarat, a ma hirtelen a Sátánnal egyenértékűvé változott népszavazás eredménye volt, hanem orosz katonai hadműveleté. Mint ahogyan annak a ténynek a hangoztatója is a kiátkozást kísérti, aki szerint Ukrajnában egy demokratikusan és törvényesen megválasztott kormányt nyugati segítséggel puccsoltak meg. Előírt dogmaként csupán azt szabad hangoztatni, hogy Oroszország agresszív állam, mely fenyegeti Európa békéjét és alig várja, hogy lecsapjon a békés balti államokra és a többi NATO-országokra.

Márpedig Assad ajánlata lakmusz-teszt. Ki veszítene a szíriai elnök ajánlatának elfogadásában? Ki veszíteni azzal, ha Szíriában a bombázást a béke venné át, amit az építkezés és a menekültek hazatelepítése követne? Mi ebben a kockázat? Az, hogy ennek a már most evidens igazságát éppen úgy dokumentálnák később több ezer oldalon, mint a Chilcott-jelentés Irak elpusztításának az ország lerohanása előtt hangoztatott hazug nyugati indokait?

Lovasistvan.hu

Címkék: , ,






Back to Top ↑

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com