Kultúra

2015. 09. 08.

Magyarok az Iszlám Állam árnyékában



A régészeké ma az egyik legveszélyesebb foglalkozás Szíriában és Észak-Irakban – nyilatkozta Major Balázs archeológus, arabista, a nol.hu-nak. A magyar régész a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszékének vezetője, aki a szíriai Margat várában 2007 óta folyó magyar ásatások vezetőjeként ismert az olvasók előtt.

Jól mutatja állításának igazságát a palmyrai régészprofesszor, Khálid al-Aszad szomorú esete is, aki nem volt hajlandó cserbenhagyni azt a kulturális örökséget, amelyet egész életén át gondozott, ezért az Iszlám Állam (IS) augusztus közepén kivégezte. Rajta kívül is nagyon sokan viselkedtek és viselkednek hasonlóan. Mellesleg a szíriai kormány mindmáig megpróbálja eljuttatni ezekre a területekre is a még ottmaradó kutatók fizetését.

Abdlakarín Maamún, Szíria régészeti főigazgatója, Major Balázs egykori tanára a damaszkuszi egyetemen, rendszeresen jár át a felkelők által megszállt területekre. Amit lehetett, kimentettek az iszlamisták elől már korábban, például Palmyrából, ahonnan több tízezer műtárgyat szállítottak Damaszkuszba, és még két órával az IS májusi megérkezése előtt is pakoltak.

Szíria és Észak-Irak területén az Iszlám Államon kívül még rengeteg autonóm fegyveres szervezet küzd a kormány és egymás ellen.

Az ókori műemlékek felrobbantása főként az IS-re jellemző, de más lázadó szervezetek is kiveszik a részüket a vidék régészeti kincsének kifosztásából és pusztításából.

Ez részben a feltáratlan területek kifosztását jelenti. Például a Szíria délkeleti felén fekvő hellenisztikus, világörökségi romvárost, Dura Europoszt is kanalas markolóval „tárták fel” a helyi milíciák.

Szerencsére az itteni különleges zsinagóga festett falait már régebben a damaszkuszi nemzeti múzeumba szállították a szakértők. Kevés szó esik róla, de jelentős keresztény emlékek is pusztulnak. Az iraki keresztények egyik legfontosabb zarándokhelyét,a Moszulhoz közeli Már Bahnám nesztoriánus kolostorát márciusban robbantotta fel az IS, elpusztítva például a IV. századi keresztény vértanú testvérpár, Bahnám és Sára kriptáját, benne több mint ezer év rendhagyó fogadalmi feliratait. Többek között a XIII. századi keresztény mongol vezetők és örmény hercegek fogadalmi tábláit.

Iszlamista felkelők 2013 októberében foglalták el a Damaszkuszhoz közeli Maloulát, ahol még a Jézus korabeli arámi nyelvet beszélik. A több mint egy tucat keresztény lakos kivégzése mellett módszeresen igyekeztek pusztítani a páratlan késő antik és középkori templomokat. Alig több mint egy hete, augusztus 21-én a Qarjatajn településen található Szent Elian kolostort pusztították el, amelynek egyes részei 1500 évesek voltak.

A polgárháború ellenére a magyar régészeti misszió rendre visszatér Szíriába – mondja Major Balázs. A kinti terepmunkával és itthon elvégzett régészeti laborvizsgálatokkal is igyekeznek segíteni a polgárháború sújtotta országot.

Lényegében ők az egyedüliek a korábban ott dolgozó 140 külföldi régészeti kutatócsoport közül, amelyik még mindig folytatja a helyszíni munkát.

Működésük a kormányerők által ellenőrzött területen folyik, elsősorban a margati várban, ahol idén kisebb csoporttal leletfeldolgozást és helyreállításokat végeznek.

De segítenek a lázadóktól nemrég visszafoglalt híres lovagvárban, a Crac des Chevaliers-ben vagy a damaszkuszi citadellában is, ahol egyáltalán nem veszélytelen az élet, hiszen a város naponta több belövést kap. Augusztus 15-én munka közben a citadella egyik alkalmazottját ölte meg egy rakéta. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem közel-keleti oktatási és kutatási programjainak köszönhetően pedig helyi partneregyetemeikkel közös ásatási programjaik vannak Libanonban és az iraki Kurdisztánban is, ahol a fővárostól, Erbiltől ötven kilométerre fekvő Dwin várában kutatnak.

Palmyra a hazai művészetben

Palmyra, ahol az Iszlám Állam néhány napja egy Baal-szentélyt robbantott fel, hatással volt a magyar művészetre is. A Baal istent imádó város és a III. században Róma ellen lázadó úrnője, Zennobia foglalkoztatta például Csontváry képzeletét, bár a sivatag közepén lévő romokhoz nem jutott el, csak írásaiban emlékezik meg róluk. Zennobiát megörökítette viszont a Közel-Keleten szintén sokat utazó festő-gróf, Batthyány Gyula. Jókai Mór pedig regényt írt a legendás asszonyról Kelet királynéja címmel.

nol.hu

Címkék: , ,






Back to Top ↑

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com