Lapszemle

2015. 04. 14.

Miért megyünk háborúba az Iszlám Állam ellen?



Schiffer András, az LMP frakcióvezetője és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kedden a Corvinus Egyetemen csapott össze az Iszlám Állam elleni magyar szerepvállalás kérdési kapcsán. A zöldpárti politikus helyzetfelmérést sürgetett a beavatkozás előtt, és az Egyesült Államok felelősségét firtatta, Németh ezzel szemben szövetségi kötelezettségeinket és a kiegyensúlyozott külpolitikát emlegette.

A vitára, amelyet az Antall József Tudásközpont szervezett meg, és a Magyar Nemzet újságírója, Zord Gábor moderált, a Budapesti Corvinus Egyetemen került sor kedden. Itt számos, az Iszlám Állam kapcsán felmerülő kérdés szóba került.

Tűzzel-vassal

A részvétel fontossága kapcsán először Németh Zsolt általánosságban elmondta, hogy Európa biztonsága az elmúlt egy évben megkérdőjeleződött, keleti irányból az ukrajnai orosz agresszió, délről pedig az Iszlám Állam (IÁ) nevű „barbár terrorszervezet” fenyegeti azt. Az IÁ egy Magyarországnyi területet ural, provokatív jellegű és terrorakciók kísérik tevékenységüket, a térséget – Irakot és Szíriát – pedig közvetlenül veszélyezteti. Az IÁ sosem látott biztonságpolitikai kihívást jelent, mert – nem állami szereplőről lévén szó, ellentétben az orosz–ukrán helyzettel, ahol lehet politikai megoldás – már rövid távon is csak katonai beavatkozás segíthet – fejtette ki Németh.

Gazdasági érdek is szól a magyar szerepvállalás mellett.

Ez lesz a dolgunk

A fideszes képviselő elmondta: az IÁ ellen felvonuló koalíció 62 országa más-más szinten vállal szerepet: politikai, humanitárius, kiképző, illetve őrző-védő, valamint a harcokban való részvétellel, mi a 150 katonánk észak-iraki szerepével a másodikról a harmadik szintre léptünk – egyébként a katonák a pesmergák német–olasz kiképzőtáborát fogják biztosítani. Ehhez szükség van még a parlament kétharmados többségű felhatalmazására, az iraki kormány felkérése és széles körű nemzetközi egyetértés mellett válik lehetségessé. Mint hangsúlyozta, az arab részvétel a koalícióban azért fontos, mert nem kap lábra az a nézet, hogy itt valamiféle nyugati–arab szembenállásról lenne szó.

Schiffer: Amerika a hibás

Schiffer válaszában elmondta, szerinte összefüggéseiben kell szemlélni a történteket: az elmúlt 15 évben az USA „világhatalmi szerepbe képzelve magát” megindította a terrorellenes háborúját, ezzel pedig az „erőszakban tobzódó vadállatoknak”, az iszlamista terroristáknak két amerikai destabilizációs törekvéssel – a mondvacsinált iraki háborúval és a szíriai polgárháborúval – készítette elő a terepet. Hangsúlyozta, még azt sem tudjuk, honnan jönnek az IÁ harcosai, honnan van pénzük és fegyverük, először inkább ezt kell feltérképezni és elvágni az utánpótlási vonalakat, mielőtt harcoló alakulatokat küldünk.

Nem kellünk mi ehhez

Nem hunyhatunk szemet az USA tettei fölött sem: Guantánamo vagy az NSA megfigyelési gyakorlata csak fokozza az erőszak spirálját, egyszóval először mindenki a saját portáján kezdjen söprögetni: amíg a nyugat eltűri az emberi jogok efféle sárba tiprását, sok reményt nem fűzhet egy ilyen küldetéshez; valamint az is kérdés, hogy ezek a katonai szerepvállalások mennyiben függnek össze az erőforrások birtoklása fölött vívott küzdelemmel – sorolta. Schiffer emellett leszögezte: nem a NATO-kötelezettségvállalás keretein belül lépünk fel. Bár nemzetközi és erkölcsi kötelességeink vannak – ebben egyetértett a kormánnyal –, Amerika egymagában is elég erős katonailag, érthetetlen, miért van szüksége közép-európai országok katonáira.

Ránk van szorulva Amerika

Németh Zsolt erre reagálva kifejtette: a globalizációellenes Schiffer Amerika felelősségét emlegeti, mondván, ők „főzték” ezt a helyzetet, egyék is meg; ez a felelősség tagadhatatlan, de nem kizárólagosan az Egyesült Államoké, hiszen például Bassár el-Aszad sem lenne már rég Szíria elnöke, ha az ENSZ BT fegyveres beavatkozást engedélyező határozata nem ütközik egyes tagok vétójába – mondta Oroszországra célozva. Guantánamo kapcsán pedig megjegyezte, a Fidesz volt az, amely élesen szembehelyezkedett az ottani emberi jogsértésekkel – „igen, ellenzékben”, vágta rá Schiffer –, ugyanakkor Amerika kétségtelen hadászati erőfölénye ellenére rászorul európai szövetségesei politikai támogatására, ennek a rendszernek pedig Magyarország is tagja, ezért részt kell venni, még ha nem is ENSZ-BT-döntés vagy NATO-döntés az alapja a magyar részvételnek – az meg a NATO számára is dilemma, hogy ha névlegesen is beszáll, nem rettenti-e el az arab országokat – mondta a fideszes politikus.

Schiffer támad

Vagy van nemzetközi jog, vagy a „művelt nyugat” lemond róla és a normák érvényesítéséről – reagált Schiffer, aki ennek kapcsán éles kormánykritikába ment át. Mint mondta, a Fidesz ellenzékben felszólalt a Putyin-féle emberi jogsértések vagy a tibetiek elleni kínai politikával szemben, kormányon viszont Putyin „hű szövetségese”, az idelátogató kínai potentátok ellen tiltakozó tibetieket meg „szégyenszemre” rendőrökkel vitette el. Egyébként nemcsak az USA, hanem a Medgyessy-féle 2003-as magyar kormány is felelős, amely „szolgai módon” csatlakozott a háborús kórushoz – hangsúlyozta.

Az LMP-s politikus itt megemlítette, arról mindenki hallgat, hogy szerepvállalásunk mennyiben növeli a belbiztonsági kockázatokat, hiszen alig 600 kilométerre innen, Boszniában már kiképzőtábora működik az iszlamistáknak – húzta alá a politikus, hozzátéve: az sem mellékes, hogy megjósolhatatlan, meddig fog tartani és mennyibe fog kerülni az akció.

Ez nem külpolitika, ez kalmárkodás

Majd újra kritizált: Magyarországon nincs külpolitika, hanem kalmárkodás van – közölte, hozzátéve: most a szabad kereskedelmi egyezmény aláírásával és az IÁ elleni fellépéssel a kormány „a Putyinhoz és félnótás diktátorokhoz való dörgölőzést próbálja ellensúlyozni” – mondta, hozzátéve: nem véletlen, hogy ilyenkor a Fidesz előhúzza a szerinte egyébként a külügy szempontjából félreállított Németh Zsoltot.

Nem kellene felülni a hullámra

Németh a felhatalmazás kérdésében kifejtette, a segítségkérést az iraki kormánytól, a részvételi formára vonatkozó felkérést pedig a koalíciót koordináló USA-tól kaptuk, egyébként szomorú, amikor az USA- és Fidesz-ellenesség elhomályosítja a külpolitikai tisztánlátást – bírálta Schiffert, hozzátéve: az LMP-s politikus által említett emberi jogok, kisebbségi jogok, népirtással szembeni fellépés elvei még inkább a részvételre kell, hogy ösztönözzenek minket, ennek része a Schiffer által javasolt utánpótlás elvágása és a belbiztonsági célzatú intézkedések is, úgyhogy – mint mondta – kár a közvélemény által „kajált” Amerika-ellenes hullámra felülni, amikor keresztény közösségeket irt ki az IÁ.

De – tette hozzá – még ez a vonal is hitelesebb lenne, ha Schifferék képesek lennének disztingválni – bizonyos kérdésekben nemet mondani, másokban együttműködni az Egyesült Államokkal, ahogy a kormány teszi. Emlékeztetett, a szabadkereskedelmi egyezményt nem Amerika, hanem az EU kezdeményezte; valamint elmondta azt is, hogy „ha egy jó ügy mellé állunk”, az a külpolitikai mozgásterünket is bővíti. A Guantánamóval kapcsolatos álláspont változatlan, azt be kell záratni – összegezte.

Nő a veszély itthon vagy sem?

Ezután ismét szóba került a belbiztonsági kockázat, amellyel kapcsolatban Schiffer elmondta, annak növekedését senki sem tagadhatja egy katonai beavatkozás esetén.

– Hazánk belbiztonsági helyzetét a TEK és a Belügyminisztérium vizsgálata szerint a szerepvállalás nem rontja érdemben, de mindenképp dolgoznak a további javításán – mondta a fideszes képviselő, aki ugyanakkor emlékeztetett, hogy a kurd „fővárosban”, Erbílben van magyar konzulátus, a Mol óriási beruházásokat indított, és százas létszámban dolgoznak ott magyar olajkitermelők is, akik biztonsága szintén fontos. Azzal, hogy Amerika mellé állunk, nemcsak jó pontot szerzünk, hanem emellett katonáink – akik hivatásosként maguk választották ezt az életpályát, hogy nemzeti érdekből kockáztatják az életüket – tapasztalatot, amely elengedhetetlen egy modern hadseregben.

„Fortress Europe”

Az „Európa erőd” álláspont – bezárkózni és nem tudomásul venni a külső fenyegetéseket – nem működik, a problémák külső forrásait is meg kell szüntetni – mondta Németh.

Schiffer ekkor újfent élesen bírálta a kormányt, bár elismerte, hogy Németh álláspontja valóban 25 éve ugyanaz, a Fideszről és a kormányról szerinte ez nem mondható el, ennek fényében „vicces”, hogy a jelenlegi kormányzó párt tagja oktatja ki őt 2015 áprilisában USA-ellenességből, miután „arrogáns Amerika-ellenes” kampány folyt például a kitiltási botrány kapcsán.

Ökoszocializmus röviden

Schiffer ezt követően élénk antikapitalista érvelésbe kezdett: mint mondta, átfogó nemzetközi fejlesztési stratégia kell, mert ha a javak igazságosabb elosztása nem történik meg, akkor hiába ágálunk a bevándorlás és az IÁ ellen, amíg az EU nem szünteti meg a problémák ezen forrását, újra és újra fellángolnak majd, ami a mi felelősségünk lesz; az LMP pedig nem Amerika-ellenes, hanem az ellen a berendezkedés ellen van, amelynél kevesen rendelkeznek az erőforrások többsége fölött.

Értékek és korrekciók

A biztonságpolitika érzékeny terület – fejtette ki válaszában Németh –, ahol nagyon kell figyelni az egyensúly megőrzésére; ezért van nehéz helyzetben Magyarország, de most fontos korrekciókra került sor, például azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Putyin látogatása előtt elment Kijevbe egyértelműsíteni, hogy támogatja Ukrajna területi integritását, vagy amikor a gázszolgáltatást újraindította a kormány Ukrajna felé; ilyen döntés az IÁ elleni fellépés is, és – szúrt oda Schiffernek – nehéz értékalapon megindokolnia a 150 fős magyar részvétel ellen kampányolást az ellenzéknek, ha közben a helyzetet súlyosnak tartják, a fellépést pedig szükségesnek.

Schiffer erre újfent elmondta, hogy amíg nem látunk tisztán az IÁ kapcsán, nem kellene a belbiztonságot kockáztatni, és szerinte ez is értéktelített álláspont; a korrekciós lépések kapcsán pedig közölte, azokat rossznak és elhibázottnak látja, most pedig alapvető fordulat kellene. A részvétel kétharmados támogatottsága úgyis meglesz, a kormány joggal számíthat a DK, a PM és Kész Zoltán támogatására – tette hozzá zárszavában.

Sok a nyitott kérdés

A vita végeztével a közönség köréből érkeztek kérdések, amelyekre válaszoltak a felek. Lehetnek-e később harcoló alakulatok? – kérdezték, Németh Zsolt ennek kapcsán elmondta, képességeink a 3. szintre lőhetők be, sosem lépünk át a közvetlen harcot jelentő 4. fázisba.

Arra a kérdésre, hogy született-e belbiztonsági tanulmány a szerepvállalás esetére, úgy válaszolt: lehet, hogy van ilyen, de nem olvasta; arra a felvetésre, hogy miért kerül egy katonára levetítve sokszor annyiba a részvétel, mint Afganisztánban, azt válaszolta, hogy „passz”, hozzátéve: erről Siklósi Péter szakállamtitkárt kellene megkérdezni.

Amikor arról faggatták, mi lesz, ha győz a koalíció, létrejöhet-e például egy önálló Kurdisztán, Németh elmondta, fontos minden ország területi integritásának tiszteletben tartása, ugyanakkor fontos az önrendelkezési jog is, azaz a kurdok autonómiája, ami nélkül nem tartható fenn a stabilitás. Hazánknak érdeke az ilyen törekvések támogatása, már csak a saját határon túli magyarjaink miatt is – tette hozzá a kérdéshez Schiffer.

A nyugati gyarmatosítás látszata kapcsán az LMP-s politikus közölte, az érintett népekben joggal fogalmazódik meg, hogy vajon a nyugatiak célja-e a helyi erőforrások megszerzése is, ezért is kell előzetes vizsgálat, Németh szerint ugyanakkor ez orvosolható arab országok részvételével a koalícióban, valamint a fellépés mikéntje, ezért sem vesz benne részt névleg sem az EU, sem a NATO, így van esély ennek a veszélynek az elkerülésére.

mno.hu

Címkék: , ,






Back to Top ↑