Lapszemle German-Iranian author Navid Kermani arrives for the awarding ceremony of the Peace Prize of the German Book Trade Association at the Paul's Cathedral in Frankfurt, Germany, on October 18, 2015. AFP PHOTO / DANIEL ROLAND / AFP PHOTO / DANIEL ROLAND

2016. 06. 22.

Migráns elnöke lesz Németországnak?



A menekültválság és a megerősödött populista jobboldal amúgy is alaposan felkavarta a német belpolitikát, úgyhogy a német kancellárnak a legkevésbé sem hiányzott egy újabb konfliktusforrás. Angela Merkel ezért aztán szabályosan könyörgött a német államfőnek, Joachim Gaucknak, hogy maradjon a következő ciklusra is. Ám ez azt jelentette volna, hogy a jövő tavasszal kezdődő újabb öt évnek Gauck már 77 évesen vágna neki, és ezt példás önmérséklettel visszautasította. Amivel viszont politikai lavinát indított el.

A jövő februári elnökválasztás ugyanis kiváló lehetőség, hogy a nagykoalíció kisebbik ereje, a szociáldemokraták végre kilépjenek a keresztény pártok árnyékából, és önálló profilt mutassanak föl. Az államfőt a szövetségi parlament képviselői és a tartományok küldöttei együtt választják meg, és bár még pontosan nem lehet még látni, hogy jövő februárban milyenek lesznek az erőviszonyok (addig lesz még tartományi választás is), de az valószínűsíthető, hogy a baloldali pártoknak meglenne a többségük, ha mindannyian (szocdemek, zöldek, szélsőbal és kalózpártiak) összefognak.

De ugyanígy meglenne a szükséges többsége egy jobboldali-zöld indulónak is. Nem csoda, hogy lázas számolgatás és jelöltcasting kezdődött. Számos név repült fel, a többség természetesen politikusoké, de éppen a fentiek miatt egy pártpolitikusnak nem olyan jók az esélyei, hiszen nem látni, hogy egy másik pártnak miért lenne érdeke őt támogatni. Így aztán szóba jönnek civil jelöltek is, köztük talán a legérdekesebb a perzsa származású író, Navid Kermani, akinek az államfővé emelése a migrációs krízis idején még szimbolikusabb lenne.

A migráns persze az ő esetében nem egészen pontos megfogalmazás, lévén már Németországban született 1967-ben, nyolc évvel azután, hogy szülei megérkeztek Iránból. De nem is pontatlan, hiszen iráni állampolgársága is van a német mellett, felesége (vagyis a lehetséges First Lady) is iráni származású iszlámkutató. Kermani természetesen síita muszlim, amúgy teljesen mérsékelt figura, szilárdan képviseli az európai középbal progressziót, szóval akár a sikeres beilleszkedés mintapéldájának is tekinthető.

Ugyanakkor a megválasztása az egykori antikommunista, protestáns lelkész Gauck után mindennél egyértelműben jelezné, mennyire megváltozott Németország.

Válasz.hu

Címkék: ,






Back to Top ↑