Geopolitika

2016. 05. 31.

Mik a magyar érdekek Irakban?



A Magyar Népköztársaság 1958. augusztus 30-án létesített diplomáciai kapcsolatokat – a hasemita Iraki Királyságból alig másfél hónappal korábban megalakult – Iraki Köztársasággal. A diplomáciai kapcsolatok folytonosságát azóta mindössze egyetlen nagyobb szünet szakította meg: a Szaddám-rezsim megdöntését követően, 2005-ben a bagdadi magyar nagykövetség biztonsági okokból felfüggesztette működését, és csak 2013-ban nyitott újra. 2010 óta Bagdadnak is nagyköveti szintű képviselete van Budapesten. Ami a kurdisztáni régiót illeti, a magyar főkonzul 2014 augusztusában kezdte meg hivatalos tevékenységét Erbílben.

A magyar–iraki kapcsolatok elsősorban gazdasági és katonapolitikai összefüggésben értelmezhetők. Az együttműködés egyfajta harmadik pillérének az oktatás tekinthető: a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében a magyar kormány 2014-től három éves periódusonként száz iraki diáknak biztosít magyarországi továbbtanulási lehetőséget, melyből harminc ösztöndíjas hely a kurdisztáni régió fiataljait illeti meg.

Napjainkban mintegy 10–12 magyar kis- és középvállalat van jelen Irakban, elsősorban a stabilabbnak számító síita területeken. Tevékenységük széles skálán mozog, az egészségügytől a mezőgazdaságon keresztül az áruszállításig. A gazdasági kapcsolatok motorja azonban egyértelműen a Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan működő Részvénytársaság (MOL), amely 2007-ben az első olajvállalatok között jelent meg Iraki Kurdisztánban. A magyar energiastratégiai érdekek szerepe Irakkal összefüggésben – elsősorban a MOL-on keresztül – meghatározó. Bár a MOL 2015. december 31-től a kedvezőtlen hozambecslések miatt beszüntette – a száz százalékos tulajdonában álló Kalegran leányvállalatán keresztül – addig végzett tevékenységét a 889 négyzetkilométeres Akri-Bijeel blokkban, amelynek 80 százalékos részesedéssel operátora, azaz a kutatások irányítója volt, továbbra is jelentős érdekeltségekkel és a bizakodó kilátásokat alátámasztó növekvő kitermeléssel rendelkezik a Shaikan Blokkban – igaz, ez utóbbinak csak kisebbségben, 20%-ban tulajdonosa. A vállalat éves jelentése szerint 2014-ben napi 1,9 ezer, míg 2015-ben napi 3,6 ezer hordó kőolajat termeltek ki Irak Kurdisztáni Régiójában. 2015-ben a MOL 31,4 milliárd forint értékű beruházást eszközölt a területen, amelynek döntő részét (27,9 milliárd forint) kutatásra fordította. Az elmúlt években tapasztalható nehézségek, mindenekelőtt a kifizetések több hónapos csúszása, a szállítási infrastruktúrát érő (esetleges) támadások következtében jelentkező kiesések, valamint a Bagdad és Erbíl között fennálló feszült viszony a többi Iraki Kurdisztánban tevékenykedő olajvállalathoz hasonlóan a MOL-t is érintik. A MOL összességében a zavartalan kitermeléshez szükséges stabil politikai-gazdasági-katonai állapotokban érdekelt.

mol

Ami az együttműködés katonai területét illeti, magyar katonák békeművelet keretében először 1988-ban szolgáltak Irakban, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által 1988-ban az irak–iráni háború záró szakaszában létrehozott Irak–iráni Katonai Megfigyelő Csoport (United Nations Iran–Iraq Military Observer Group – UNIIMOG) részeként. A kuvaiti háborút követően, 1991-ben a tűzszüneti megállapodás betartatása érdekében felállított Irak–Kuvaiti Megfigyelő Misszióban (United Nations Iraq–Kuwait Observation Mission – UNIKOM) szintén vettek részt magyar katonák. Ezt követte 2003, amikor a magyar országgyűlés egy maximum 300 fős – váltás esetén maximum 600 fős – katonai szállító és humanitárius feladatokat ellátó szállító zászlóalj Irakba küldéséről határozott, immár nem ENSZ, hanem NATO-keretben. A magyar alakulat a Központi-Déli Koordinációs Zónában tevékenykedett a lengyel vezetésű Többnemzeti Hadosztály részeként, a módosított mandátum értelmében 2004. december 31-ig. 2006. szeptember 30-ig iraki kiképzési missziónk egy maximum 150 fős állománnyal az iraki biztonsági erők kiképzését célzó NATO-műveletben (NTM-I) is részt vett. 2015-ben a Magyar Honvédség tehát, ahogyan a felsorolásból látható, számos műveleti tapasztalattal a háta mögött érkezett vissza ismét Irakba, ezúttal az „Iszlám Állam” elleni nemzetközi koalíció tagjaként.

Magyarország több területen is hozzájárul az „Iszlám Állam” elleni harchoz. 2013. december 2-án és 2014. augusztus 3-án két részletben, összesen 35 ezer dollárnyi segélyt juttattunk el egy kurdisztáni menekülttáborba, majd később további 70 ezer euró összegű gyorssegélyt nyújtottunk az iraki kurd régiónak. A humanitárius segítségnyújtás mellett 50 ezer tonna lőszert szállítottunk a kurd erőknek. Egy harmadik együttműködési területet jelent az egészségügy: a kurd kormány 2015. májusi megkeresését követően sebesült kurd katonák számára biztosított Magyarország gyógykezelést. Emellett részt veszünk a régészeti emlékek – az emberiség közös öröksége – megőrzésére irányuló törekvésekben is. A nemrégiben megkötött koncessziós szerződés értelmében szeptemberben indul – a jelenleg Irakban működő két magyar régészeti expedíció mellé – az első expedíciónk iraki kurd területekre. Egy másik megállapodás értelmében pedig, ha Moszult (ókori nevén Ninivét) sikerül felszabadítani, akkor a magyar expedíció tagjai az ottani műemlékek restaurációjába is bekapcsolódnak.

Hazánk a felsoroltak mellett katonai erővel is részt vesz az „Iszlám Állam” elleni küzdelemben. A Magyar Honvédség az iraki kormány 2015. június 25-én az ENSZ tagállamaihoz intézett kérését követően az Egyesült Államok vezetésével felállt több mint hatvan tagú nemzetközi koalíció részeként teljesít ismét szolgálatot Irakban. A magyar országgyűlés 2015. április 14-én döntött a magyar részvételről. A 17/2015-ös számú országgyűlési határozat értelmében az MH Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens legfeljebb 150 fővel települ Iraki Kurdisztánba. A kontingens mandátuma 2017. december 31-ig tart, amely felhatalmazás egy újabb országgyűlési döntéssel meghosszabbítható. A művelet költségvetése 20 milliárd forint. A döntően az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 39. Lövészzászlóaljának tagjaiból összeállított 112 fős első kontingens 2015. augusztus végéig több lépcsőben települt a német–olasz vezetésű erbíli kiképzőközpont felelősségi területére. A második váltást 2016. január 20-án búcsúztatták el Hódmezővásárhelyen.

irakba

A parlamenti határozat szövege a magyar részvétel melletti érvek között említi Magyarországnak az ENSZ Alapokmányából fakadó kötelezettségeit; Magyarország érdekét a nemzetközi béke és biztonság előmozdításában, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben; és az „Iszlám Állam” által elkövetett jogsértések, népirtás és más emberiesség elleni bűncselekmények megakadályozásának erkölcsi követelményét.

A magyar honvédek közül 110 katona vesz részt a kiképző misszió biztosításában és a kiképzésben, tízen összekötői és felderítői feladatokat látnak el, egy huszonhét fős szakasz pedig Magyarországon várakozik készültségben. A kontingens állományából két szakasz egy repülőtér őrzés-védelmi feladatait látja el, egy szakasz pedig a pesmerga erők kiképzésében vesz részt. Emellett egyéni beosztásokban a Magyar Honvédség képviseletében szolgálnak katonáink az amerikai központi parancsnokságon, a Többnemzetiségű Alkalmi Harci Kötelék kuvaiti parancsnokságán, a bagdadi Szárazföldi Komponens Parancsnokságon, az Erbíl Harccsoport Parancsnokságon és a Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központban. Harcoló feladatokat magyar katonák mandátumuk értelmében nem látnak el. A mandátum területi hatálya az erbíli kiképzés-koordináló központ felelősségi területén való állomásoztatásra terjed ki, ami azt jelenti, elképzelhető, hogy nem csak Erbílben, hanem a másik két kurdisztáni bázison, Atrushban és Harirban is megjelennek majd magyar katonák.

Háry Szabolcs alezredes, az erbíli magyar főkonzulátuson működő Katonai Összekötő Hivatal volt vezetője szerint a kiképzés az időként a sajtóban elhangzó kritikák ellenére hatékonynak mondható. Mióta a nemzetközi erők képezik a pesmergákat, az áldozatok száma kimutathatóan csökkent. A magyar kiképzőket emellett külön dicsérik a képzés gyakorlatiassága miatt.

A Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központ (KTCC) 2015 januárja óta működik német–olasz vezetéssel. Havonta mintegy 1200 pesmergát tudnak itt kiképezni. A kurdok számára összeállított négyhetes képzési program legfontosabb elemei a következők: általános lőkiképzés, harcászat, egészségügyi alapismeretek, improvizált robbanóeszközök (IED) elleni védelem, beépített területen (városban) folytatott harctevékenység és parancsnoki törzsmunka. A misszióban részt vevő nemzetek 10–14 fős mobil kiképző csoportokban dolgoznak egy-egy szakasz mellett, helyi, angolul beszélő tolmácsok segítségével. Bár a kurd társadalomról elmondható, hogy tagjai folyamatos háborúkban szocializálódtak, így többségükben rengeteg harci tapasztalattal rendelkeznek, a gerilla-hadviselésben gyakorlott pesmergák számára a nyílt terepen megvívott harc, valamint például egy város elfoglalása és megtartása, nagyobb összehangolt műveletek lefolytatása komoly nehézséget okoz, mint ahogyan a törzsmunka, vagy a hadműveleti tervezés fogalma is lényegében ismeretlen számukra. A kiképzési program összeállításánál a nemzetközi erők ezeket a hiányosságokat vették elsődlegesen figyelembe.

pesmerga

A biztonsági helyzet, amelyben a magyar katonák tevékenykednek, nem tartozik a legveszélyesebbek közé, hiszen a harcokban közvetlenül nem vesznek részt. Ugyanakkor nem is teljesen veszélytelen: a kurd régió határait állandó tüzérségi támadások érik az „Iszlám Állam” részéről, illetve Erbíl közelében vegyi fegyvert is vetett már be a szélsőséges szervezet.

Összegezve a fentieket, a magyar–iraki (illetve magyar–iraki kurd) kapcsolatok jónak nevezhetők. Magyarország érdekei Irak vonatkozásában elsősorban gazdaságiak, azon belül mindenekelőtt energiapolitikaiak. Hazánk emellett az Európai Unió részeként a migrációs és menekültválságon keresztül is érdekelt az iraki stabilitás mielőbbi megteremtésében. A Magyar Honvédség – részben ezen érdekek, részben a szövetségesi szolidaritás mentén – az elmúlt közel harminc évben több alkalommal is részt vett a stabil iraki viszonyok  kialakítását célzó nemzetközi műveletekben és missziókban. Jelenleg – a korábbi humanitárius segélyek, lőszerszállítmány és egészségügyi segítségnyújtás mellett – 147 katonával járulunk hozzá az „Iszlám Állam” elleni küzdelemhez, ezen keresztül a nemzetközi békéhez és biztonsághoz.

A cikk nagymértékben támaszkodik az Antall József Tudásközpont Kül- és biztonságpolitika első kézből elnevezésű előadássorozatának keretében 2016. április 7-én Háry Szabolcs alezredes, Őexc. Dr. Szatmári Tibor, Prof. Dr. Dezső Tamás és Wagner Péter részvételével megrendezett „A Magyar Honvédség iraki szerepvállalása egy év távlatából” című előadásán elhangzottakra; valamint Wagner Péter biztonságpolitikai szakértőnek a Magyar Honvéd 2015. novemberi számában megjelent „Újra Irakban” című írására.

Biztonságpolitika.hu – Pénzváltó Nikolett

Címkék: , , ,






Back to Top ↑

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com