Mit kell tudni Abdel Fattah Al-Sisi politikájáról?
2018. 03. 28.
Elnökválasztást tartanak a héten Egyiptomban. Elemzők szerint a győztes neve borítékolható: a hivatalban lévő államfő, Abdel Fattah Al-Sisit választják újra újabb négy évre.
Az egykori tábornok vezetésével döntötték meg 2013-ban katonai puccsal Egyiptom előző elnökét, Mohamed Morszit. Morszi volt az ország első demokratikusan megválasztott államfője, ám sokak szerint a gazdaság fejlesztése helyett hatalma kiépítésére összpontosított, ezért tömegek tüntettek ellene.
A 63 éves Al-Sisi arra hivatkozik, hogy stabilitást és biztonságot hozott a korábban lázongó országba. Bírálói viszont színjátéknak tartják a mostani elnökválasztást, rámutatva, hogy több jelölt visszalépett, és egyedül egy olyan ellenfél, Músza Musztafa Músza maradt versenyben Al-Sisi ellen, aki viszont maga is az elnök támogatójának számít.
Sok elemző szerint ezért az elnök valódi népszerűségére – vagy annak hiányára – legfeljebb abból lehet majd következtetni, hogy hányan mennek el szavazni.
De milyen intézkedései voltak Al-Sisinek a hivatalban eltöltött első négy éve alatt, és mit várhat Egyiptom lakossága a következő négy évben?
Az ellenzék helyzete
Számos ellenzéki személyiség a választás bojkottálására szóló felhívást tett közzé, miután Al-Sisi minden komoly ellenfele arra kényszerült, hogy visszalépjen az indulástól. Állításuk szerint megfélemlítették őket.
Jan Claudius Völkel, az Európai Tanulmányok Intézetének a Közel-Keletre szakosodott kutatója szerint az egyiptomi választók “nem mernek semmilyen kérdésben ellenzéki véleményt hangoztatni”.
A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet szerint Al-Sisi irányítása alatt az egyiptomi rendőrség és a titkosszolgálat gyakorlatilag büntetlenül tüntet el olyan embereket, akikre a hatalom “politikai ellenfeleiként tekintenek”, a kormány nyilvános bírálata “gyakorlatilag tilos”.
Egyiptomi jogvédő csoportok becslése szerint mintegy 60 ezer politikai fogoly van az országban.
Biztonság
Völkel kiemeli: a biztonság volt az egyik téma, amire Al-Sisi az elnöksége alatt összpontosított. A tábornokból lett elnök azt ígérte, “kíméletlenül” lép fel az Iszlám Állam helyi csoportja ellen a Sínai-félszigeten.
Az elnök hívei azzal érvelnek, hogy valóban javult a biztonsági helyzet. Mindamellett a több éve tartó katonai műveletek hatására sem szűntek meg a támadások. 2017 novemberében fegyveresek több mint 700 embert öltek meg egy mecsetben a Sínai-félszigeten. Ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó támadás 2013 óta, amikor a szélsőséges iszlamista felkelés felütötte a fejét a félszigeten is.
Völkel az Euronews-nak nyilatkozva szintén úgy vélte: a biztonsági helyzet nem javult számottevően, továbbra is vannak támadások, még Kairóban is.
Gazdaság
A szakértő szerint Al-Sisi politikájának másik kulcsterülete a gazdaság.
“A kormány néhány kiemelt projektre összpontosít, mint a Szuezi-csatorna kiszélesítése, vagy egy új kormányzati negyed építése Kairótól keletre. Ezek azok a dolgok, amikkel a kormány a sikerét hirdeti” – mondja az elemző.
Az említett fejlesztéseken felül 2016-ban a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyott egy 32 évre szóló hitelcsomagot Egyiptom számára.
Al-Sisi azt állítja, máris jelentős a fejlődés. Például 2017 júliusában 35 milliárd dollárt tett ki az ország devizatartaléka, elérve a turistákat és külföldi befektetőket elijesztő 2011-es lázadások előtti szintet.
Völkel szerint viszont az egyiptomi gazdaság továbbra is gyengül, a szegénység nől, a munkanélküliség nem csökken.
“Aközött, amit a kormány állít, és ami a legtöbb egyiptomi számára a valóságot jelenti, óriási szakadék tátong” – állítja az elemző.
Megfigyelők szerint egy alacsony választási részvétel csökkentené Al-Sisi lehetőségeit egy még szigorúbb gazdaságpolitika bevezetésére.
Emberi jogok
A Human Rights Watch szerint az emberi jogi aktivisták elleni eljárások, utazási tilalmak és pénzeszközeik befagyasztása miatt “az a veszély fenyeget, hogy felszámolják a független civil társadalmat”.
A HRW a szakszervezetek működésének akadályozását is a kairói kormány szemére veti.
Egy másik nagy emberi jogi jogvédő szervezet, az Amnesty International szerint a nőket változatlanul gyakran éri nemi erőszak, a menedékkérőknek és menekülteknek letartóztatástól, őrizetbe vételtől és kitoloncolástól kell tartaniuk, a keresztényeket pedig hátrányos megkülönböztetés éri.
Az Európai Tanulmányok Intézetének elemzője szerint “katasztrofális” az emberi jogi helyzet az észak-afrikai országban.
Külpolitika
Al-Sisi elnökége alatt Egyiptom jó kapcsolatokat épített ki Szaúd-Arábiával.
Tavaly júniusban az elnök aláírt egy szerződést Rijáddal arról, hogy Egyiptom átad két, jórészt lakatlan vörös-tengeri szigetet a szaúdiaknak.
A lépés tüntetéseket váltott ki Egyiptomban, az elnököt azzal vádolták, hogy “eladta” ezeket a területeket, segélyért cserébe.
2017 nyarán Egyiptom csatlakozott a Katar elleni bojkotthoz, amit Szaúd-Arábia hívott életre. Rijád azzal vádolja a kis Arab-öböli arab országot, hogy támogatja a terrorizmust és megpróbálja destabilizálni a térséget. Egyiptom szerint Katar veszélyezteti az ország stabiltását azzal, hogy támogatja a Muzulmán Testvériség nevű iszlamista szervezetet.
Al-Sisi emellett Washingtonnal és Moszkvával is jó kapcsolatokra törekszik. Az elnököt a jogvédők lesújtó véleménye ellenére az Egyesült Államok 2016-ban megválasztott elnöke, Donald Trump is dicsérte. “Fantasztikus munkát végez” – így dicsérte Trump Al-Sisit, amikor 2017 áprilisában fogadta őt Washingtonban. 2017-ben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott Al-Sisi, és hamarosan megállapodás született arról, hogy orosz segítséggel építik meg az első egyiptomi atomerőművet.
Mi várható?
Völkel szerint Al-Sisi elnökségét kettősség jellemzi: egyrészt nyilvánosan, politikai beszédeiben nagyon mérsékelt hangot üt meg, ugyanakkor a valóságban keményvonalas diktatórikus vezető, aki minden ellenkező véleményt kiiktat. A szakértő szerint ha minden külső körülmény változatlan marad, akkor Al-Sisi második elnöksége is a szélsőségesek elleni harcról és a gazdaságról fog szólni. Al-Sisi politikájára leginkább Szaúd-Arábia lehet hatással, ugyanis Egyiptom politikailag és gazdaságilag is függ a sivatagi királyságtól.
Euronews
Ramallah: Gázának az önálló palesztin állam részévé kell válnia →
Izraeli média: Sissi nem hajlandó telefonhívást fogadni Netanjahutól →
Felavatták az orosz építésű atomerőmű negyedik blokkját Egyiptomban →
