Geopolitika

2017. 06. 07.

Most miért haragszik mindenki Katarra?



Amikor e sorokat írjuk, már kilenc arab állam – Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Jemen, Mauritánia, Mauritius, a Maldív-szigetek és Líbia maradéka – jelentette be, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Katarral, megszakítja feléjük a légi- és szárazföldi közlekedést, a kereskedelmi kapcsolatokat – egyszóval teljes bojkottra szólítanak fel egy gazdag olajország ellen, amely oszlopos tagja az Öböl-államok Együttműködési Tanácsának. Alig egy héttel korábban az Öböl-államok teljes egységben sorakoztak fel a terror elleni harc ügye mellett, az első külföldi körútjára induló Donald Trump amerikai elnök oldalán.

Katarra általában az olajban gazdag Öböl-államok egyikeként gondolunk, amelyek között nehezen teszünk különbséget. Mi történt, milyen feszültségek törtek a felszínre?

A kiváltó ok az volt, hogy a katari állami hírügynökség oldalán megjelent egy interjú al-Thani katari emírrel, amelyben az emír kritizálta az Egyesült Államokat, támogatásáról biztosította a széles körben terrorszervezetnek tartott palesztin Hamaszt és a Muzulmán Testvériséget, valamint segítséget ajánlott a shíita Iránnak, és jónak nevezte a katari-izraeli viszonyt. Ezen kívül a cikkben szerepelt, hogy Doha visszahívja diplomatáit Egyiptomból és az Öböl-államok többségéből.

Ez az interjú óriási felzúdulást keltett Katar szövetségeseinek körében, illetve a Katarral a Muzulmán Testvériség miatt feszült viszonyban lévő Egyiptomban. Doha ugyan közölte, hogy az állami hírügynökség oldalát meghekkelték, az interjú hamisítvány – a szankciók ennek ellenére életben maradtak.

Katar szunnita többségű (szalafista) iszlám monarchia, ilyen értelemben a térségi középhatalom Szaúd-Arábia természetes szövetségese. Jó kapcsolatokat ápolnak az Egyesült Államokkal is, amely egy nagy katonai támaszpontot tart fenn az országban. Ugyanakkor a monarchia szélsőséges iszlamista csoportokat támogat és máshonnan elüldözött szervezetek tagjainak ad menedéket, különös tekintettel az Egyiptomból puccsal eltávolított szunnita Muzulmán Testvériségre. Emiatt a viszonyuk a többi Öböl-állammal és Egyiptommal korábban is feszült volt, de az új emír hatalomra jutásakor megpróbált besorolni a szaúdi külpolitika fő csapásiránya mellé, ami a térségi tűzfészkeket, Irakot, Szíriát és Jement illeti. Katar nagy összegeket készül befektetni az Egyesült Államokban is, ezzel a választásokon munkahelyeket ígérő Donald Trump kedvében járni. Ennek ellenére a Trump-adminisztráció – a témáról szóló híradásokban megszólaló külügyi források szerint – nem igazán bízik Katarban, amelyet többek között az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet finanszírozásával is gyanúsítanak.

A konfliktus másik origója a szunnita Öböl-országok viszonya a shíita Iránhoz. Az Öböl Együttműködési Tanács államait megosztotta Donald Trump látogatása. A katari emír a többiektől eltérő álláspontot képviselt a fórumon, amelyen a hangulat erősen Irán-ellenes volt. Katarnak ugyanakkor vannak kereskedelmi kapcsolatai Iránnal, ezért a párbeszédre helyeznék hangsúlyt a nemrég megválasztott, mérsékelt Rohani elnökkel. A katari álláspont szerint a shíita-szunnita ellentétet nem élezni, hanem csillapítani kellene. Katar ezen a téren szembekerült a szaúdiakkal, akik Iránt a legfontosabb ellenlábasuknak tekintik.

Még egy ok a konfliktusra, hogy Katarból sugároz az arab nyelvű al-Dzsazíra hírtelevízió, amelyet a most szankciókat bevezető országok szintén a katari külpolitika eszközének tartanak. Egyiptom például blokkolja az al-Dzsazira adását, mivel az asz-Sziszi rezsim szerint a katari televízió a puccsal eltávolított Muzulmán Testvériség propagandáját közvetíti.

A következő fontos szereplő a történetben Törökország, amelynek az érdekeit erősen sérti a Katar elleni fellépés. Katar Törökország szövetségese az Öbölben. Amikor a törökök összevesztek az oroszokkal, a katariakkal írtak alá szerződést gázszállításról. A kereskedelmi kapcsolatok egyébként is gyümölcsözőek: katari befektetések segítették a törököket a válság során, török építőipari cégek busás szerződéseket remélnek az előirányzott katari építkezéseken. Az ideológiai közösséget erősíti a Muzulmán Testvériség iránti közös szimpátia. Ezért bár hivatalosan csak a konfliktusok párbeszédes rendezésére szólítottak fel, de érezhető a félelem török részről, hogy a Katar ellen indított összehangolt támadás rájuk is hatással lesz.

Orientalista.hu – Euronews

Címkék: , , , ,






Back to Top ↑