Egyiptom egyiptom-piramis

2016. 09. 11.

Ni Jaru – Ma ünneplik a 6258. egyiptomi újévet



Az ősi egyiptomban az ókori naptár szerint szeptember 11.-én vagyis Thout hónap első napján ünnepelték az újév beköszöntét. Az ősi hagyományt mára csak az egyiptomi keresztények a koptok tartják.

Az ősi egyiptomi újéve kezdete egybeesett a Nílus folyó áradásával, és a Szíriusz csillag – egyiptomi nevén Sabdat – megjelenésével.

Korábban az egyiptomiak a hold naptár szerint mérték az időt. majd időszámításunk előtt 4241-ben találták fel az új naptárat amikor is először jegyzeték fel a Szíriusz csillagot. Az egyiptomiak korábban 360 napot számoltak egy évben, de az új naptár bevezetésével már 365 napig tartott egy év.

Hogy elkerüljék az egyiptomi naptárban nem alkalmazott szökőnapok hiánya miatti csúszást – mellyel az ókori egyiptomiak is tisztában voltak, de nem korrigálták – a III. Ptolemaiosz idején, i. e. 238-ban kiadott kanópuszi dekrétumban elrendelték, hogy négyévente iktassanak be egy hatodik napot az év végén lévő öt epagomenális nap közé. A reform az egyiptomi papok részéről ellenállásba ütközött, emiatt csak i. e. 25-ben vált véglegessé, amikor Augustus császár megreformálta az egyiptomi naptárat, hogy végérvényesen szinkronban legyen a julián naptárral. Ezt a naptárváltozatot nevezik kopt naptárnak, hogy megkülönböztessék az ókori egyiptomi naptárral, melyet egyes csillagászok még a középkorban is használtak. Évei és hónapjai egybeesnek az etióp naptáréval, de mások a hónapnevek.

A kopt év megtartja az ókori egyiptomi év három, négy hónapos évszakból álló felosztását. Az évszakokról a kopt liturgia külön imákkal emlékezik meg. A naptár 13 hónapból áll – 12 harmincnaposból és egy beékelt ötnapos kiegészítő hónapból, mely szökőévekben egy hatodik nappal egészül ki. Az év a julián naptár szerinti augusztus 29-én, (julián) szökőév előtt augusztus 30-án kezdődik. A gazdálkodók egész Egyiptomban használják ezt a naptárat mezőgazdasági okokból.

egyiptomi-naptar

Egyiptomi naptár

Az év első napja Nirúz ünnepe. Neve onnan ered, hogy az egyiptomi nyelvet nem ismerő arab hódítók összetévesztették az újévi ünnepséget – melyet az egyiptomiak Ni-Jarunak, „a folyók ünnepének” neveztek – a perzsa Norúz újévi ünneppel. A téves eredetű név a mai napig fennmaradt. Az ünnep Thout havának első napjára esik, amely 1901 és 2098 közt rendszerint szeptember 11-e, kivéve a gregorián naptár szerinti szökőéveket, amikor szeptember 12-e. A kopt éveket 284-től, Diocletianus római császár trónra lépésétől számítják, akinek uralkodása keresztényüldözéssel telt, különösen Egyiptomban. Ezért az év rövidítése A. M. (Anno Martyrum, „a mártírok éve”). Nem tévesztendő össze más, ezzel a jelöléssel jelölt naptárrendszerekkel, például a bizánci és a zsidó naptárral, melyek a teremtés feltételezett kezdetétől számolják az éveket; ezeknél az A. M. az Anno Mundi rövidítése

A julián naptárhoz hasonlóan minden negyedik év szökőév, ez ellentétben áll a gregorián naptárral, ahol a 100-zal osztható évek csak akkor szökőévek, ha 400-zal is oszthatóak. Emiatt érvényesek a fent említett dátumok csak 1900 és 2099 között (a kezdő és végső éveket is beleértve). A húsvétot a julián naptár szerint számítják.

A kopt év így számítható ki: a julián naptár évéből le kell vonni 283-at (julián újév előtt) vagy 284-et (utána).

Az egyiptomi naptárról két feljegyzés is megmaradt Gizában és Szakkara faluban.  Az egyiptomi naptár története néven ismer feljegyzész kőbe vésett  hieroglifáként jegyezték fel az utókornak.

Orientalista.hu – Zenobia ( Coptic.net, Wikipedia)

Címkék: ,






Back to Top ↑