Lapszemle

2016. 10. 07.

Perek sorozata várhat az Egyesült Államokra



Perek sorozata várhat az Egyesült Államokra, miután az amerikai kongresszus felülbírálta Barack Obama vétóját, és úgy döntött, hogy a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények áldozatainak hozzátartozói perelhetik Szaúd-Arábiát, arra hivatkozva, hogy a terroristák többsége ebből az országból származott. Az amerikai politika mindig távol tartotta magát a perektől, tartva a hosszú távú következményektől.

Az első perek Szaúd-Arábia ellen már meg is kezdődtek, a jogászok összeállították a hozzátartozók anyagait, a közeljövőben így várhatóan indul a roham, amikor amerikai bíróságok fognak dönteni arról, miként vonható felelősségre Szaúd-Arábia a terrorcselekmények miatt. A kongresszus döntését vitató jogászok azonban cseppet sem boldogok, ők ugyanis más perek miatt aggódnak.

Az amerikai döntés azt eredményezte, hogy egy jogi akadályt megsemmisítettek a törvényszéken, így bármely amerikai állampolgár perelhet egy külföldi államot, ha amerikai földön terrorcselekmény végrehajtásában szerepet vállalt. Csakhogy ez jogi szempontból nagyon tág mozgásteret ad minden perelni készülőnek, a terrorizmus állami kapcsolatát pedig szinte lehetetlen bizonyítani. Ugyanakkor az egész helyzet mostantól megfordítható, épp a jogi akadály felfüggesztése miatt.

drontamadas-aldozatait-temetik-afganisztanban

Dróntámadás áldozatait temetik Afganisztánban. Megfizet a tettes?

Az Egyesült Államoknak az egész világra kiterjedő érdekei, érdekeltségei, támaszpontjai, kihelyezett állomáshelyei vannak, amelyek így összefüggésbe hozhatók különböző katonai akciókkal. Ezek az akciók pedig bizonyos esetekben nem különböznek a terrorcselekményektől, így elképzelhető, hogy perbe foghatják az olyan amerikai cégeket, amelyek segítenek a hadseregnek. Ilyenből pedig rengeteg van, elég csak az Amerikából irányított, pilóta nélküli repülőgépekre gondolni Afganisztán fölött, amelyek számos alkalommal civilek életét oltották ki.

Emellett az Egyesült Államok ismert módon minden évben mintegy hárommilliárd dolláros katonai segélyt nyújt Izraelnek, amely sokszor – amerikai – fegyverek képében jelenik meg a valóságban. A fegyverekkel pedig Izrael olyan háborús akciókat hajt végre, amelyek nem állnák ki a független bíróságok vizsgálatát, az Egyesült Államok viszont hivatkozik immunitására.

Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el magára nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) határozatait, nem lépett be a tagok közé, hogy elejét vegye a katonái elleni pereknek. Így immunitást élveznek a nemzetközi missziókban részt vevő amerikai katonák, akiket kirívó esetben amerikai haditörvényszék elé tudnak állítani, mert vétettek az amerikai hadsereg szabályzata ellen, de ritkán történik ilyen.

A második világháború óta nagyjából húsz amerikai állampolgárt állítottak bíróság elé háborús bűncselekmények elkövetéséért. Közülük a leghíresebb William Calley volt, akit az 1968-as My Lai-i vérengzés során tapasztalt tevékenységéért vádoltak meg. Calley a vádak szerint legalább 22 ártatlan civil vietnami haláláért felelős, ő azonban azzal védekezett, hogy parancsot teljesített. A bíróság életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte Calleyt, de Richard Nixon amerikai elnök 1974-ben megkegyelmezett neki, pedig egyértelmű volt a személyes felelőssége. A katonák esetében azonban mindig felmerül, hogy végső soron a legfőbb vezető a legfőbb felelős is, így nyilvánították háborús bűnössé nemegyszer az amerikai elnököt, de mindig abban az országban, amelyet az amerikai haderő támadott.
Ugyanígy gondolkodik Izrael, Kína, Oroszország és India is, ami – tekintve a felsorolt államok katonai tevékenységét – kicsit megkérdőjelezi a nemzetközi bírósági rendszer hatékonyságát. Az ICC-nek 122 teljes jogú tagállama van.

Magyar Idők Online

Címkék: , ,






Back to Top ↑