Putyin: A Nyugat demokratizálási politikája terrorizmust eredményezett
2016. 09. 05.
Valgyimir Putyin Oroszország elnöke a Bloombergnek adott inderjúban kifejtette, hogy az elmúlt évtizedekben a nyugati államok gröcsösen ragaszkodó demokratizálási politikája káoszt teremtett a Közel-Keletben. A legtöbb országban ahova betették a lábukat megszűnt az állami ellenőrzés, helyette bűnbandák és terrorista szervezetek uralják a területeket.
Az orosz elnök az eddigi leghevesebb módon hibáztatta a beavatkozó külpolitikát folytatókat, amellett érvelve, hogy a hasznos társadalmi változásokat inkább az alapoktól kell kezdeni és belpolitikai eszközökkel, mint idegen “felszabadítók” részvételével.
Putyin elnök annak a véleményének adott hangot a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban a Keleti Gazdasági Fórumon, hogy az elmúlt másfél évtized eseményei azt mutatják, a “humanitárius beavatkozás” nyugati külpolitikája, a “felszabadító” háborúk és külső erőfeszítések az ellenzék önkényes, erőszakos fellépésre ösztönzése mind a terrorizmus termőtalajai és a szuverén államok destabilizálását eredményezik. Ennek a legnyilvánvalóbb és legerőszakosabb példái: Irak, Líbia, Szíria.
“Mindig az volt a véleményem a politikai rendszerekkel és hatalomváltásokkal kapcsolatban, hogy nem szabad a dolgokat kívülről megváltoztatni.” – magyarázta Putyin elnök. “Biztos vagyok benne – és az elmúlt évtized eseményei megerősítik ezt a bizonyosságot – különösen az Irakban és Líbiában végrehajtott demokratizálási kísérletek, ahogy látjuk, állami rendszerek lerombolásához és a terrorizmus felemelkedéséhez vezettek.”
Az orosz elnök maga is szembekerült a nyugati külpolitika kitervelőivel, akik magukévá tették a külső beavatkozás elvét, hogy terjesszék a növekvő “demokratizálás kultúráját” – mint Soros György Nyílt Társadalom Alapítványai, aki nagyon sokat fektetett be ellenzéki médiába és szervezetekbe Oroszországban, amelyek közül Moszkva sokat alig leplezett erőfeszítésnek tart az orosz kormány destabilizálására.
Egy hasonló láncreakciónak esett áldozatul Viktor Janukovics, a demokratikusan megválasztott ukrán államfő, akinek a kormányát egy ugyanilyen bomlasztó “ötödik hadoszlop” erői buktatták meg, amelyeket Soros György kiszivárogtatott levelei mutatnak be és amelyeket a magyarországi születésű milliárdos tőzsde spekuláns támogatott és megalapításukat finanszírozta.
”Látják önök a demokrácia bármely elemét Líbiában? Talán kifejlődnek egy nap, remélhetőleg. Vagy látják az Irakban zajló polgárháborút – mi lesz Irak jövője általában? Ezek a nagy kérdések megmaradnak továbbra is.” – mondta Putyin elnök véleménye ismertetésekor. “Szintén ugyanez vonatkozik Szíriára. Minden alkalommal azt halljuk, hogy Asszad elnöknek menni kell (mert valaki kívülről ezt hiszi). Ebben nem segíthetek, de elcsodálkozom: Mihez fog ez vezetni? … Nem jobb megállni türelemmel és inkább strukturális változtatásokat ösztönözni a társadalomban?”
Az iraki és líbiai rendszerváltoztatások ötlete teljes egészében a korábbi amerikai elnök George W. Bush adminisztrációjától származik, amely a katonai beavatkozást “az iraki nép felszabadításának” nevezte az erőszakos diktátor Szaddam Husszein despotizmusa alól. Hasonló motiváció ösztönözte az Obama-kormányzat fellépését, egy erőfeszítést, amelyet Hillary Clinton korábbi külügyminiszter neve fémjelez, hogy kikényszerítsék a rendszerváltást Líbiában és a demokratikusnak nevezett erők vezethessék az országot – ehelyett bukott (részekre szakadt) állammá vált, amelyet az ISIS terrorszervezet (Daesh) ellenőriz.
A despotizmus felől kiindulva, a demokrácia kialakulásáról szólva, Putyin elnök amellett érvelt, hogy “ez nem történik meg ma vagy holnap, de talán abban rejlik a politikai bölcsesség: vissza kell fogni a lovakat és nem előreugrani, hanem fokozatosan kell strukturális változásokat bevezetni, ebben az esetben a társadalom politikai rendszerében.”
Az orosz elnök érveinek van értelme, még a nyugati politikai dogmák alapján is, amelyek a törvény uralmának fogalmán, a szólásszabadságon, az intézményekbe vetett bizalom nagy előfeltételén alapulnak, amely elég stabil kell legyen ahhoz, hogy alkalmazkodjon az emberek szükségleteihez és követeléseihez.
Orientalista.hu – Szíriai Arab Hadsereg
Oroszország kész párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal a stratégiai stabilitásról →
Az orosz elnök Joe Bident látná szívesebben az amerikai elnöki poszton →
Tokió miért nem tudta megjósolni Oroszország reakcióját Japán politikájára? →
