Keresztények

2017. 03. 09.

Ritka keresztény kéziratokat mentett meg egy amerikai bencés (képek)



A Columba Stewart bencés szerzetes vezette, collegeville-i (Minnesota állam) központú, több országban működő Hill Múzeum és Kézirattár eddig több mint 140 ezer teljes kéziratot digitalizált, megmentve őket a végső pusztulástól.

Az, hogy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet hatalomra került a Közel-Kelet bizonyos területein, sajnos azt is jelentette, hogy rendkívüli értékű kéziratokat és műemlékeket talán végleg elvesztett az emberiség. Egy amerikai bencés szerzetes azonban mindent megtesz, hogy ne így legyen.

Columba Stewart vezeti a collegeville-i (Minnesota állam) székhelyű Hill Múzeumot és Kézirattárat (Hill Museum & Manuscript Library – HMML), mely valójában egy alapítvány: veszélyeztetett kéziratokat őriznek meg mikrofilmen és digitálisan. Ez idáig mintegy 140 ezer teljes kéziratot mentettek meg az enyészettől, ami összesen több mint 50 millió kézzel írott oldalt jelent.

Bár sokan nem gondolnák, hogy éppen egy szerzetes a legmegfelelőbb személy arra, hogy olyan veszélyes területeken tevékenykedjen, mint Irak vagy Szíria, valójában mégis ez az igazság: ő a megfelelő ember a megfelelő feladatra. Amint a The Atlantic amerikai magazin portálja írja: a számtalan szenvedést és üldöztetést átélt helyiek rendkívül gyanakvóak az idegenekkel, különösen a nyugatiakkal szemben. Azzal azonban mindannyian egyértelműen tisztában vannak, mennyire szívükön viselik a bencések a tudományt és a kéziratokat.

„Az, hogy szerzetes vagyok, teljesen külön kategóriába helyez engem. Az emberek tudják, hogy nem egy nagy céget vagy imperialista kulturális ügynökséget képviselek” – nyilatkozta Columba Stewart.

Ehhez társul, hogy a Hill Múzeum és Kézirattár egyik alapelve és törekvése, hogy a helyi lakosokat képezze ki a kéziratokkal való speciális feladatok elvégzésére. „Soha nem érünk hozzá a kéziratokhoz – szögezi le Stewart. – A helyiek végzik el a gyakorlati munkát, és fizetést is kapnak érte. Büszkék a munkájukra, azt mondhatják: »Ezt mi csináltuk« – és ez igaz is.”

Amikor Columba Stewart először felkeresett egy szíriai keresztény kolostort 2011-ben, a szerzetesek látták: itt a lehetőség, hogy megmentsék történelmüket. Szíriában és Irakban egyaránt rengeteg kereszténynek kellett elhagynia az otthonát; kulturális és vallási identitásukat részben kézirataik őrzik meg.

„Ezeket a könyveket a mi szent atyáink hagyták ránk” – hangsúlyozta Shimon Çan, a 65 éves könyvtáros, kalligráfus, a jeruzsálemi Szent Márk szír ortodox monostor amanuensise (írnoka, iratmásolója), a digitalizációs projekt egyik legfőbb támogatója.

„A mi kötelességünk, hogy megmutassuk ezeket a kincseket a világnak, és a fiatalokkal is megismertessük a belőlük fakadó bölcsességet.”

A Hill Múzeum és Kézirattár számos helyszínen működött az elmúlt tizenhárom évben: Törökországban és a Balkánon; nemrég Indiában, ahol a teamnek tízezer pálmalevélre írt kéziratot kellett befotóznia; valamint Etiópiában, ahol a Garima-evangéliumot – a legrégebbinek tartott etiópiai kéziratot – kellett digitalizálniuk.

2013-ban kezdtek muszlim kéziratokkal foglalkozni; eddig több mint 300 ezret fotóztak be. Az Iszlám Állam előretörésével abból a hatezer kéziratból, amelyet a Hill Múzeum digitalizált 2009 és 2014 között Irakban, mára kétezer darab megsemmisült. A szíriai kéziratokkal valószínűleg hasonló a helyzet.

Stewart arról beszélt, a kéziratok pusztulására gondolni sem akar, mert az rettenetes lenne;

„de még fájóbb lenne, ha valami olyan semmisülne meg, amit nem tudtunk befotózni, hiszen azt örökre elvesztenénk.”

Kader Szalameh, a jeruzsálemi al-Kalidi Könyvtár munkatársa, ahol éppen egy 1200 tételből álló muszlim, ottomán és perzsa kéziratgyűjteményt digitalizálnak a Hill Múzeum munkatársai, elmondta, bár az anyag nagy része az iszlámhoz kötődik, valamennyiünk számára fontos örökséget jelent, segít megérteni azt a társadalmat, kultúrát, amelyben mindez megszületett.

Columba Stewart elmondta, bár a munkája érzelmileg gyakran megterhelő, a kitűzött cél nagyszabású: „a digitalizált kéziratok legátfogóbb gyűjteményének létrehozása”.

Bár tisztában van vele, hogy a gyűjtemény elsősorban kutatók, tudósok munkáját fogja segíteni, reméli, a keresztények és muszlimok közötti jobb megértést is szolgálja majd.

„Ha nem találunk mélyebb rokonságot, akkor megragadunk a felszíni különbségeknél; akkor továbbra is félni fogunk egymástól, és gyanakodni fogunk egymásra” – figyelmeztetett a bencés a The Atlantic magazinnak adott interjúban.

„Nem mindig volt könnyű a múltban sem, de ha tanulunk azoktól a helyektől, ahol együtt éltek (keresztények és muszlimok), talán megtanulunk együtt élni.”

Orientalista.hu – (Magyar Kurír, Aleteia.org, The Atlantic)

Címkék: , , , ,






Back to Top ↑