A több száz, de lehet, hogy több ezer ember életét követelő októberi katonai büntetőakció óta- amelynek a kiváltó oka az volt, hogy az apartheidre emlékeztető körülmények között élő, állampolgársággal sem rendelkező rohingyák közül néhányan katonákat támadtak meg – hetvennégyezer rohingya menekült a szomszédos Bangladesbe.
Kutupalong a legnagyobb menekülttábor Banglades dél-keleti részén. A hivatalos és a rögtönzött, nem hivatalos tábor egymás mellett áll. Az utóbbiban 66 000 úgynevezett “nem dokumentált myanmari állampolgár” tartózkodik. Többségük olyan rohingya, aki nem kapta meg a menekültstátuszt.
Zannat tizenöt éves, három hónapja érkezett. Tizenhárom évesen férjhez ment, azt mesélte, hogy már terhes volt, amikor a burmai katonák megerőszakolták.
– Jött a hadsereg, és elvitték a férjemet. Azután este értem is eljöttek, elvittek egy bokorba, és hat-hét katona megerőszakolt. – mesélte a lány. – Rengeteg embert megöltek. Rettenetes érzés, sok muzulmánt megkínoztak vagy megöltek, méghozzá a szemünk láttára.
A többi menekült is hasonló történeteket mesél a táborban, ezért gondolja az ENSZ, hogy a myanmari kormány által közölt számok a büntetőakció áldozatairól nem felelnek meg a valóságnak, és akár több ezer rohingyát is megölhettek.
Banglades hivatalos álláspontja szerint a rohingyák csak ideiglenesen tartózkodnak itt, de sokan már évtizedek óta itt vannak. A Világélelmezési Program az EU Humanitarius Segélyszervezetének támogatásával felállított egy élelmezési központot.
– Nagyjából 7000 fél évtől hat éves korú gyereket látunk el, és majdnem 1400 terhes vagy szoptatós nőt – mondta Mohammed Asikulla, a Világélelmezési Program asszisztense. – Október óta 40 százalékkal nőtt a szolgáltatást igénybe vevők száma.
Big thanks to @ECHO_Asia for making our report on the #rohingya #crisis in #Bangladesh happen after #Myanmar didn’t allow us in the country pic.twitter.com/jYRnWwkvT8
— Monica Pinna (@_MonicaPinna) 2017. május 25.
A babákat havonta egyszer mérik. Az anyukáknak vitaminokat és tápanyagban gazdag gabonaféléket adnak a kicsik etetéséhez. A rögtönzött tábor többi lakójának is osztanak ételt, a hivatalos táborban pedig csipkártyával kapnak enni. A cél a segítségnyújtás összehangolása.
Az egészségügyi ellátás is érzékeny kérdés a meneküttáborban. Kutupalongból Ledába mentünk, ahol a NAF folyó képezi a Myanmar és Bangladesh közti határt.
Októberben európai forrásokból nyílt meg az IOM Klinika, amely havonta ötezer pácienst fogad.
– Mindenféle sürgősségi esetet tudunk itt kezelni, szükség esetén azonnal be tudjuk utalni a betegeket egy magasabb szintű központba – vezette körbe az Euronews stábját Mohiuddin Khan orvos. – Ez a rehabilitációs részleg. A páciensek a rögtönzött menekülttáborból jönnek ide. A laborban széles körben el tudjuk végezni az alapvető vizsgálatokat.
Happy to see new @eu_echo funded clinic in #Leda #Bangladesh, providing #healthcare to #Rohingya #refugees & locals pic.twitter.com/b6GtvauQaJ
— Pierre Prakash (@ECHO_Asia) 2017. május 23.
Mohammed Nurullal a klinikán találkoztunk. Decemberben eltörte a karját, miközben a burmai katonák elöl menekült. Egyenesen Bangladesba jött, rögtön megoperálták, most a rehabilitáció zajlik. Mohammed öt családtagját vesztette el az októberi mészárlásban, több testvérét és két lányát.
