Saját dzsihadistáival küzd Marokkó
2017. 08. 20.
Marokkóról nem csak a migrációs válság kapcsán hallani, az észak-afrikai királyság a barcelonai terrortámadást követően is a figyelem középpontjába került: mint kiderült, valamennyi feltételezett elkövető onnan származik.
Ennek ellenére téves lenne a dzsihadizmus fellegváraként emlegetni az arab világ egyik legnyugatibb államát, hiszen a kétezres évek eleje óta kőkemény harcot vív a szélsőségesekkel. Rabat terrorellenes fellépése olyannyira megnyerő, hogy a merényletek sújtotta európai államok is vakon bíznak a marokkói hírszerzésben.
Az európaiak többsége a 2015-ös párizsi merényletsorozat után hallott először Marokkó és a dzsihadizmus potenciális kapcsolatáról, hiszen a 130 halálos áldozatot követelő támadás egyik elkövetőjét, Salah Abdeslamot az észak-afrikai országban kezdték keresni.
Bár Abdeslamra végül Európa szívében, Brüsszelben bukkantak rá, több mint egy évvel később, a berlini gázolásos merénylet után épp Marokkó jelezte: ők bizony már a németországi támadás előtt figyelmeztettek a merénylő jelentette veszélyre.
A KIRÁLYSÁG TÖBBSZÖR ÖSSZEFÜGGÉSBE KERÜLT AZ EURÓPAI MERÉNYLETEKKEL
Az idén júniusban, Londonban elkövetett gázolásos-késeléses terrorcselekmény egyik elkövetője szintén marokkói születésű volt, a csütörtök délutáni, a barcelonai Las Ramblason végighajtó gyilkos furgon vezetője ugyancsak a királyságból származik. A 18 éves Moussa Oukabirról jelenleg is keveset tudni, de valószínűsíthető, hogy – szintén marokkói születésű társaival – többször is megfordultak Észak-Afrikában.
Csak néhány szál, amely sorra Marokkóhoz köti az európai terrorcselekményeket. Ennek ellenére kevesen gondolnák, hogy Rabat profi fellépést tanúsít a terroristákkal szemben, és csak 2015 óta 43 dzsihadista sejtet számolt fel, és közel hatszáz terroristagyanús egyént állított elő.
Az országban a szélsőségesek megfékezése céljából külön iroda is működik. Marokkó nem feltétlenül humanitárius okokból jár élen a terrorellenes küzdelemben, hanem maga is számos támadást szenvedett el. Az ország legnagyobb városát, Casablancát a kétezres években kétszer is sújtotta öngyilkos merénylet, 2011-ben pedig Marrákes egyik kávéházában robbant bomba.
A támadásokkal kapcsolatban a Mediterranean Affairs kutatóintézet megjegyzi: gyakorlatilag Marokkó tehet a problémáról, hiszen a nyolcvanas években maga nevelte ki a dzsihadistákat. Mint írják, a királyság részben az iszlám konzervatív ágának, a vahabizmusnak az importálásával akarta megteremteni a társadalmi egységet.
A politikai jellegű iszlám térnyerésének nem szándékos, de szörnyű következménye, hogy Marokkó a mai napig küzd saját nevelésű terroristáival, véli a Mediterranean Affairs.
A kutatók szerint az állam stabilitása ugyanakkor nincs veszélyben, hiszen a jelenleg éllovas terrorszervezet, az Iszlám Állam csak rendezetlen és kevésbé hatékony csoportokkal rendelkezik a térségben. Ez részben a marokkói vezetésnek köszönhető, amely időközben nemcsak egy toleránsabb iszlám irányzatra váltott, de a már említett terrorellenes intézkedésekkel próbálja féken tartani a szélsőségeseket.
Az európaiak is bíznak Rabat szigorú fellépésében. Bernard Cazeneuve, a sorozatos merényletek sújtotta Franciaország egykori miniszterelnöke 2015-ben úgy fogalmazott: Marokkó kulcsfontosságú partner a biztonság megteremtésében és a terrorizmus elleni harcban.
Spanyolország még a barcelonai terrortámadás előtt hasonlóan pozitív véleményt hangoztatott. – Soha nem látott szintet ütött meg a biztonságpolitikai együttműködés az országaink között – idézi a spanyol illetékeseket a Morrocan News hírportál.
Magyar Idők – Judi Tamara
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
Soha ennyi olajat és gázt nem termelt még Kína →
