Sose volt annyi terrorkísérlet, mint tavaly

A több mint kétszáz próbálkozás mindössze hat ország, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Olaszország és Spanyolország között oszlik el. 2013-ban „csak” 152, 2014-ben pedig 201 hasonló esetet regisztráltak. E kísérletek jókora részét még azelőtt meghiúsították, hogy a terroristák akcióba léptek volna, a franciaországi esetek közül nemrég nyilvánosságra is hoztak egy csokorra valót.

Szintén megnövekedett a terrorizmussal kapcsolatos letartóztatások száma is: míg 2013-ban 535, 2014-ben 774 embert vettek őrizetbe, tavaly ez a szám már 1077 volt. Magyarország – az Europol adatai szerint – az ilyen ügyektől eddig távol tudott maradni.

Fontos megemlíteni, hogy noha az iszlamista támadások kerülnek legtöbbször az európaiak figyelmének előterébe, sokszor próbálkoztak szélsőjobboldali és szélsőbaloldali bűnözők, sőt szeparatista (vagyis egy terület elszakításáért küzdő) erők is.

Nincs meglepetés az élmezőnyben

A legtöbb terrortámadás-kísérletet az Egyesült Királyságban regisztrálták – a BBC szerint nagyrészt Észak-Írországban –, majd Franciaország és Spanyolország következik. A franciáknál négyévnyi csökkenés után emelkedett ismét ez a szám, „köszönhetően” a januári és a novemberi terrorcselekmény-hullámnak, de ezenkívül hétszer próbálkoztak szélsőjobboldaliak és ötvenszer szeparatisták is.

A novemberi párizsi merényletben 130-an haltak meg, további 368 ember megsebesült. Hogy ez utóbbi támadás mennyire borzalmas volt, jól mutatja, hogy egész Európában tavaly összesen 151-en haltak meg terrorcselekményekben, vagyis nagy részük a párizsi merénylet áldozata.

Egyre több dzsihadistát kapnak elA 2015-ben terrorizmus gyanújával őrizetbe vett személyek 63 százaléka uniós állampolgár, nagy részük (58 százalék) itt is született. Egy év alatt 18-ról 53-ra nőtt az orosz származású letartóztatottak száma, közülük huszonegyet tudtak a hatóságok az Iszlám Államhoz kötni. A gyanú szerint pedig az összes őrizetbe vett személy 44 százaléka tartozik valamelyik terrorszervezethez, a letartóztatottak mintegy negyede 25 éven aluli volt.

Négy év alatt egyébként hatalmasat nőtt az elfogott dzsihadisták száma az Európai Unióban. 2011-ben mindössze 122-en voltak, 2015-ben a számuk viszont már elérte a 687-et. Ez idő alatt egyébként mintegy ötezer európai állampolgár utazhatott a Közel-Keletre, hogy csatlakozzon a térséget feldúló valamelyik radikális szervezethez, leginkább az Iszlám Államhoz.

Azon túl, hogy a Közel-Keletről esetenként visszatérő radikális, kiképzett harcosok biztonsági kockázatot jelentenek, az Europol szerint kontinensünkön komoly veszélyt rejthetnek a „magányos farkasként” lecsapó merénylők.

Ami a módszereket illeti: a 2015-ös terrortámadások legalább felében használtak a terroristák kézifegyvereket, míg 24 merényletben robbanóanyagot is bevetettek, ami viszont csökkenő tendenciát mutat az utóbbi évekkel szemben.

Érdekesség, hogy 2015-ben a bíróságok elítélték azon személyek 94 százalékát, akik dzsihadista terrorizmus vádjával álltak törvényszék elé. Ugyanez az arány a szélsőbaloldaliaknál és a szélsőjobboldaliaknál 67-67, a szeparatistáknál pedig csak 47 százalék volt.

Magyar Nemzet Online