Szaúd-Arábia Mohamed bin Szalmán megváltoztatná a régi rendet. Kérdés, sikerül-e neki. Fotó: Bandar Algaloud / Saudi Royal Council / Handout/Anadolu Agency/Getty Images

2017. 11. 10.

Szaúd-Arábiában most kezdődött el az igazi trónok harca



A trónörökös korrupció miatt rendelte el az uralkodó elit tagjainak letartóztatását, de a háttérben az ország teljes berendezkedését akarja megváltoztatni.

„Olyan, mint Amerika furcsa, gazdag nagybácsija, aki néha lefejez embereket” – Trevor Noah amerikai komikus-műsorvezető rövid jellemzése Szaúd-Arábiáról egyértelműen túlzás, de az tény, hogy a közel-keleti monarchiában az utóbbi egy hétben történtekre nyugodtan rá lehet aggatni a „furcsa” jelzőt. Szombat óta az ország vezető rétegének jelentős része börtönben ül korrupciós vádak miatt – már amennyiben börtönnek lehet nevezni az ötcsillagos Ritz-Carlton szállodát –, a koronaherceg pedig pár nappal később „közvetlen katonai agresszióval” vádolta meg Iránt egy Jemenből kilőtt rakéta miatt.

Ahogy az lenni szokott, a két eset nem független egymástól, és a változások sem most kezdődtek. Miközben sokan meglepődtek, hogy Mohamed bin Szalmán trónörökös egyik pillanatról a másikra elrendelte az uralkodó elit legprominensebb képviselőinek letartóztatását, a valóság az, hogy aki kicsit is figyelte az elmúlt két év történéseit, az sejthette, hogy valami készül a monarchiában – és most nem csak arra gondolunk, hogy néhány hónapja már nők is vezethetnek autót.

Ötcsillagos börtön

Szaúd-Arábia királya jelenleg Szalmán bin Abdel-Azíz, kijelölt utódja pedig 32 éves fia, Mohamed bin Szalmán. Ez azonban nem volt mindig így: Mohamed herceg csak 2017 óta trónörökös, édesapja ekkor váltotta le a két évvel korábban a posztra kinevezett unokaöccsét, Mohamed bin Najefet. A drasztikus döntés nagy hullámokat vert, de azért nem volt teljesen meglepő: sokan sejtették, hogy az idősödő király előbb-utóbb felhagy a hagyományokkal, és megszakítja az addigi trónöröklési sorrendet.

A rijádi Ritz-Carlton valódi luxusbörtön. Forrás: ritzcarlton.com

Mohamed bin Szalmán szaúdi viszonylatban még nagyon fiatal, de apja már 2015-ben őt nevezte ki a védelmi miniszteri posztra, ezzel pedig el is kezdődött a Szalmán család befolyásának növekedése. Múlt szombaton a koronaherceg újabb fontos kinevezést kapott: ő lett a frissen létrehozott korrupcióellenes bizottság vezetője. Nem is tétlenkedett sokáig, még aznap este elrendelte a királyi családhoz tartozó tizenegy herceg, négy tárcavezető és mintegy harminc volt miniszter őrizetbe vételét. Az állami hírügynökség jelentése szerint egyebek között pénzmosással, közpénzsikkasztással és egyéb kétes üzleti tevékenységekben való részvétellel gyanúsítják őket.

Sorsukról egyelőre nincs sok hír, azon kívül, hogy nem akármilyen börtönben tengetik napjaikat: az ötcsillagos rijádi Ritz-Carlton szállodában elképzelhetetlen luxus veszi őket körül. A világ legnagyobb utazási oldalán, a Tripadvisoron is négy és fél csillagra értékelt hotelben este 11-kor szólították fel a vendégeket, hogy táskáikkal együtt fáradjanak a bálterembe, majd más szállodákba vitték őket. Azóta a szaúdi elit őrizetbe vett tagjai élvezik az épület vendégszeretetét.

Apák és fiúk

Elemzők szerint egyáltalán nem kizárt, hogy a korrupciós vádak mögött van igazság, viszont sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy a trónörökös saját hatalmát akarja megszilárdítani, mielőtt idősödő édesapja végleg lehunyja a szemét.

Szalmán bin Abdel-Azíz felrúgta a hagyományokat. Fotó: MTI/EPA/SPA

A szunnita királyságban a hatalomért folyó verseny nem ismeretlen: az ország 85 évvel ezelőtti megalapítójának, Abdulaziz al-Szaúd királynak 36 fia (összesen körülbelül 100 gyermeke volt) volt, az uralkodócsaládot pedig ma már több ezren alkotják. Egy ilyen környezetben a hatalmi villongások szinte törvényszerűek. A fontos pozíciók apáról fiúra, vagy unokatestvérre öröklődnek, a mozaik módon felépített rendszer azonban arra is jó volt, hogy ne legyen egyetlen család sem, amely teljesen magához tudja ragadni a hatalmat.

Szaúd-Arábiában nincs parlament, nincs ellenzék, sem alkotmány, az ország élén pedig évek óta idősödő királyok állnak. Ezt a hagyományt rúgta fel idén a jelenlegi uralkodó, amikor 32 éves fiát nevezte ki trónörökösnek.

Mohamed bin Szalmán fiatal kora mindenképpen meglepetés a rendkívül szigorú iszlám szabályok szerint élő monarchiában, ami a lassú reformokon is észrevehető: a trónörökös jegyzi a külföldi szakértők segítségével összeállított Vision 2030 projektet, amelynek célja, hogy gazdaságilag és társadalmilag is gyökeresen átalakítsa az országot. A társadalmat érintő változások – ha lassan is – de már most észrevehetők: a nők például nemrég megkapták a jogot, hogy autót vezethessenek, stadionokba is ellátogathatnak és a fiataloknak is több szórakozási lehetősége: járhatnak koncertekre, sőt a herceg a mindenható vallási rendőrség jogait is megkurtította.

Az országban nyár óta már a nők is vezethetnek autót- Forrás: ritzcarlton.com

Fontos kérdés az is, hogyan javítsanak a szaúdi fiatalok lehetőségein. Szaúd-Arábia jelenlegi lakosságának fele 25 év alatti, viszont nem képzettek és az állam által nyújtott támogatásokból élnek és a közszférában dolgoznak – ami viszont rendkívül drága. És itt el is jutottunk az ország legfontosabb problémájához: a csökkenő olajbevételekhez.

Olajozott jövőkép

Míg a cikk elején idézett komikus kijelentése nyilvánvalóan túlzó, az már egyáltalán nem az, hogy egész Szaúd-Arábia az olajra épül. Csakhogy az olaj 1938-as felfedezése óta a királyság a legnagyobb gazdasági kihívásával áll szemben: az alacsony olajár lelassította a gazdaságot, és mára nyilvánvaló, hogy nem lehet kizárólag az ebből érkező bevételekre alapozni.

A költségvetési problémák miatt a szaúdi vezetés már idén év elején meghúzta a nadrágszíjat és csökkentette a lakosoknak járó állami támogatásokat. A Vision 2030 projekt a befektetéseket helyezi előtérbe az olajbevételek helyett, ezen kívül a munkaerőpiac hatékonyságát is megnövelné – például a nők részvételével. Mivel azonban ezeket a reformokat egy gyenge király nem tudja véghezvinni, Mohamed bin Szalmánnak minden eddiginél nagyobb szüksége van arra, hogy megszilárdítsa hatalmát.

A szaúdi trónörökös a külpolitikában is agresszív, de nem mindig sikeres. Fotó: MTI/EPApool/Olivier Douliery)

A belpolitika mellett a trónörökös a külpolitikában is magához vette a hatalmat, és igyekszik bizonyítani rátermettségét – bár nem feltétlenül sikeresen. Mohamed bin Szalmán nemcsak gyakran találkozik külföldi vezetőkkel, hanem agresszív külpolitikát képvisel: védelmi miniszterként az ő döntése szerint avatkozott be az ország a jemeni polgárháborúba, amit sokan tartottak rossz ötletnek. A szaúdiak attól is félnek, hogy Irán megpróbálja átvenni a hatalmat a Közel-Keleten, ami további feszültségeket szülhet. A koronaherceg a héten már arról beszélt, hogy Irán áll a Jemenből kilőtt és megsemmisített ballisztikus rakéta kilövése mögött, mert támogatja a lázadókat. Teherán ezt határozottan visszautasította.

Nyilvánvaló persze, hogy a hagyományok felrúgásának kockázatai is vannak a trónörökösre nézve. A szaúdi elit köreiben nem mindenki támogatja a fiatal herceg reformtörekvéseit, Mohamed bin Szalmán éppen ezért arra játszik, hogy a lakosság körében megerősítse népszerűségét.

Tisztában van vele, hogy az olajt követő korszakban a szaúdi vezetés már nem tudja a nagyvonalú támogatások segítségével megtartani az eddig fenntartott távolságot az egyszerű néptől. A királyságnak inkább egy olyan társadalmi berendezkedésre lesz szüksége, aminek keretein belül az emberek jobban megbíznak majd a vezetőjükben.

Amíg azonban ez teljesül, még évtizedek is eltelhetnek, így egyelőre kérdéses, hogy a trónörökös reformtörekvései valóban meghozzák-e a várva-várt változásokat, vagy túlzott hatalomátvétele végleg magára haragítja az uralkodói elit többi tagját, és félreállítják, még mielőtt véghezvihetné ambiciózus tervét.

Orientalista.hu – Zoom.hu, Stratfor, Reuters, The New York Times, The Guardian, Associated Press

Címkék: , , , , , , , ,






Back to Top ↑