Keresztények

2017. 12. 05.

Szent Barbara napja – Decemberi farsang a Közel-Keleten



Vicces jelmezek, ánizsos idei búzából készült kásás étel, sütik és cukorkák tömkelege jellemzi Szent Barbara napját a Közel-Keleten.

A Közel-Keleten és azon belül Szíriában december 4.-én ünneplik meg Szent Barbara napját. Az ünnep előestéjén az asszonyok az évben először használnak idei búzát amiből  ánizsos kásás desszertet készítenek. A férfiak cukormázzal bevont mogyorót és mandulát vásárolnak, hogy legyen mivel megkínálni a vendégeket.

A gyerekek farsangi ruhákba mennek a templomok alaksoraiba, ahol már várják őket az idősebb cserkészek akik vicces ruhákban fogadják őket.

Szent Barbara napja egyben a Karácsonyi Ünnepek előkészületének kezdetét is jelenti a Közel-Keleten. Az utcák fáit, házak ablakait fényfüzérrel díszítik. A karácsonyfát is ettől a naptól kezdik felállítani.

Szent Barbara napját nem csak a keresztények hanem sok muszlim közösség is megünnepli. Az alavitáknál rendes ünnepnek számít ahol szintén idei búzából készítenek édességet. De egyre több szunnita család is gyakorolja ezt a régi hagyományt.

Az ortodox és a keleti kereszténység Szent Barbara nagyvértanúját Magyarországon Szent Borbálaként ismerik.  Neve a pogány jelentésű Barbarus név nőnemű változata. Ennek azért van jelentősége, mivel történetének kulcsmotívuma, hogy a legendákban Dioscurusnak nevezett apja pogány volt. Barbara a harmadik évszázad elején  Nikomédia városban született. A kis-ázsiai város Törökországhoz tartozik és Izmir a neve.

Apja hogy megóvja lányát, egy toronyban nevelte. Mégsem tudta teljesen elzárni a világtól, Barbara titokban felvette akeresztény hitet.

Amikor apja egyszer elutazott, megparancsolta, hogy lakóhelye közelében fürdőt építsenek Barbarának két ablakkal. Távollétében Barbara elérte, hogy a Szentháromság szimbólumaként három ablak épüljön. Apja visszatértekor bevallotta, hogy keresztény. Ez akkor a Római Birodalomban bűnnek számított.

Apja  saját kardjával akarta megölni, de Barbara imái segítettek, megnyílt a fal és egy hegyre jutott.  Barbara egy búzamezőbe futott ahol a legenda szerint a búzaszárak körülfogták és elrejtették őt. Apja azonban üldözésére indult és elfogta, miután az első pásztor, akivel Dioscurus találkozott, nem árulta el Barbarát, de a második igen.

Barbarát többször megkínozták, de hű maradt a hitéhez. Újabb és újabb csodák történtek. Éjszaka fénnyel telt meg a sötét börtön, sebei minden reggelre begyógyultak és a fáklyák, amelyekkel kínozni akarták, kialudtak, mielőtt hozzáérhettek volna a testéhez. Ruhátlanul kipellengérezték volna a város piacán, de a földből felszálló köd és az égből leszálló felhő ruhaként elfedte testét.

Végül lefejezésre ítélték. Apja maga hajtotta végre az ítéletet. Büntetésül, amikor hazafelé tartott, villám sújtotta halálra, és ,,elemésztette” a testét. Barbarát egy keresztény, Valentinus temette el a vele együtt lefejezett Juliannával együtt, és sírja csodák színhelye lett.

Orientalista.hu – Zenobia

Címkék: , , , , , ,






Back to Top ↑