Szent Barbara napja – Decemberi farsang a Közel-Keleten
2017. 12. 05.
Vicces jelmezek, ánizsos idei búzából készült kásás étel, sütik és cukorkák tömkelege jellemzi Szent Barbara napját a Közel-Keleten.
A Közel-Keleten és azon belül Szíriában december 4.-én ünneplik meg Szent Barbara napját. Az ünnep előestéjén az asszonyok az évben először használnak idei búzát amiből ánizsos kásás desszertet készítenek. A férfiak cukormázzal bevont mogyorót és mandulát vásárolnak, hogy legyen mivel megkínálni a vendégeket.
A gyerekek farsangi ruhákba mennek a templomok alaksoraiba, ahol már várják őket az idősebb cserkészek akik vicces ruhákban fogadják őket.
Szent Barbara napja egyben a Karácsonyi Ünnepek előkészületének kezdetét is jelenti a Közel-Keleten. Az utcák fáit, házak ablakait fényfüzérrel díszítik. A karácsonyfát is ettől a naptól kezdik felállítani.
Szent Barbara napját nem csak a keresztények hanem sok muszlim közösség is megünnepli. Az alavitáknál rendes ünnepnek számít ahol szintén idei búzából készítenek édességet. De egyre több szunnita család is gyakorolja ezt a régi hagyományt.
Az ortodox és a keleti kereszténység Szent Barbara nagyvértanúját Magyarországon Szent Borbálaként ismerik. Neve a pogány jelentésű Barbarus név nőnemű változata. Ennek azért van jelentősége, mivel történetének kulcsmotívuma, hogy a legendákban Dioscurusnak nevezett apja pogány volt. Barbara a harmadik évszázad elején Nikomédia városban született. A kis-ázsiai város Törökországhoz tartozik és Izmir a neve.
Apja hogy megóvja lányát, egy toronyban nevelte. Mégsem tudta teljesen elzárni a világtól, Barbara titokban felvette akeresztény hitet.
Amikor apja egyszer elutazott, megparancsolta, hogy lakóhelye közelében fürdőt építsenek Barbarának két ablakkal. Távollétében Barbara elérte, hogy a Szentháromság szimbólumaként három ablak épüljön. Apja visszatértekor bevallotta, hogy keresztény. Ez akkor a Római Birodalomban bűnnek számított.
Apja saját kardjával akarta megölni, de Barbara imái segítettek, megnyílt a fal és egy hegyre jutott. Barbara egy búzamezőbe futott ahol a legenda szerint a búzaszárak körülfogták és elrejtették őt. Apja azonban üldözésére indult és elfogta, miután az első pásztor, akivel Dioscurus találkozott, nem árulta el Barbarát, de a második igen.
Barbarát többször megkínozták, de hű maradt a hitéhez. Újabb és újabb csodák történtek. Éjszaka fénnyel telt meg a sötét börtön, sebei minden reggelre begyógyultak és a fáklyák, amelyekkel kínozni akarták, kialudtak, mielőtt hozzáérhettek volna a testéhez. Ruhátlanul kipellengérezték volna a város piacán, de a földből felszálló köd és az égből leszálló felhő ruhaként elfedte testét.
Végül lefejezésre ítélték. Apja maga hajtotta végre az ítéletet. Büntetésül, amikor hazafelé tartott, villám sújtotta halálra, és ,,elemésztette” a testét. Barbarát egy keresztény, Valentinus temette el a vele együtt lefejezett Juliannával együtt, és sírja csodák színhelye lett.
Orientalista.hu – Zenobia
Izrael lebombázta a damaszkuszi iráni konzulátust →
Iraki harcosok támadtak meg egy izraeli légi bázist a Golán-fennsíkon →
A gázai keresztények keresztutat járnak →
