Lapszemle

2017. 03. 11.

Szigorúbb ellenőrzés a sivatag mélyén



A bevándorlás megállítása mellett a nyugat-szaharai lázadókat is gyengítenék a határellenőrzés szigorításával. Félő, hogy kiújulhatnak a harcok a vitatott hovatartozású régióban.

Marokkó szigorított határellenőrzést vezet be a hét folyamán, így próbálva gátat szabni az Algériából érkező migrációs hullámnak és az illegális fegyverkereskedelemnek, számolt be a helyi sajtó szerdán. Az Akbar al Jum című marokkói napilap értesülései szerint az ország északkeleti csücskében található keleti tartományban mintegy száz kilométernyi újabb határkerítés és ellenőrző pontok építést tervezik.

A Marokkó és Algéria közötti 1500 kilométeres határszakasz jelentős része kietlen, sivatagos területeket választ el egymástól, ahol több száz kilométeren már fut kerítés. A két ország sűrűn lakott, Földközi-tenger menti sávjának találkozásánál – ahol a keleti tartomány is fekszik – egyre határozottabb fellépésre van szükség, mivel itt halad keresztül a szubszaharai Afrikából Európába igyekvő bevándorlók egyik fő útvonala.

A helyi hatóságok igyekeznek megakadályozni az emberáradatot. A migránsok elsősorban a marokkói partvidékbe beékelődött spanyol exklávékat, Ceu­tát és Melillát veszik célba, amelyek, bár az afrikai kontinensen fekszenek, az Európai Unió területének számítanak, így oda bejutva menedékkérelmet nyújthatnak be, amelyet a spanyol hatóságoknak kell elbírálniuk.

A hivatalos indoklás mellett ugyanakkor más okai is lehetnek a határellenőrzés déli területekre is kiterjedő szigorításának, figyelmeztetnek a régió biztonsági helyzetére rálátó szakértők. Marokkó évtizedek óta húzódó területi konfliktusa a nyugat-szaharai lázadókkal újra fellángolhat a közeljövőben. Az ENSZ egyik neve elhallgatását kérő hivatalnoka a The Economist című brit hetilapnak kijelentette: az elmúlt 26, relatív nyugalomban telt év alatt most érzékelhető leginkább, hogy veszélybe került a régió békéje és biztonsága. A marokkói kormányerők egyre keményebb fellépésére hasonló erővel reagálnak a terület függetlenségéért küzdő helyi fegyveres szervezet, a Polisario harcosai.

Az eszkalálódó helyzetben Marokkó igyekszik elvágni a felkelők utánpótlási vonalait, amelyek Algériából indulnak. Az algériai vezetés régóta támogatja aktívan a szakadárok küzdelmét. A Marokkóval szomszédos országban több kiképzőbázist is működtet a Polisario. Algéria rövid ideig közvetlenül is részt vett a spanyol gyarmati uralom 1975-ös felbomlását követően kibontakozó küzdelemben a szakadárok oldalán, ám a harctéri kudarcok miatt hamar kihátráltak.

Az összecsapásokat az ENSZ beavatkozásának köszönhetően 1991-ben sikerült felfüggeszteni. A külföldi nyomás hatására Algéria rávette a Polisariót a fegyveres ellenállás megszüntetésére. A világszervezet békefenntartói szerepe azonban megkérdőjeleződött az utóbbi időszakban. A tavaly leköszönt ENSZ-főtitkár megszállásnak nevezte a marokkói hadsereg nyugat-szaharai tartózkodását, ami miatt Rabat kiutasította a misszió 70 dolgozóját. A Polisaro vezetője, Brahim Ghali nemrégiben kijelentette: újból hajlandók minden eszközt bevetni Nyugat-Szahara függetlenségének elérése érdekében.

A harcias hozzáállást csak tovább erősíti, hogy Marokkó 33 év után idén januárban visszatért az Afrikai Unió nevű kontinentális szövetségbe, amiből a nyugat-szaharai szakadárok által kikiáltott Saharawi Arab Demokratikus Köztársaság felvétele miatt lépett ki 1984-ben. A rabati vezetés az Afrikai Unió megerősödésével párhuzamosan hosszú időn keresztül lobbizott az ország visszavételéért. Marokkó jelentős diplomáciai győzelemnek tartja az újbóli csatlakozást, ugyanakkor egyes szereplők arra figyelmeztetik a királyságot, hogy a szövetség tagállamaként tiszteletben kell tartania a többi tag, így Nyugat-Szahara szuverenitását is.

A feszült helyzetben nem sok esély mutatkozik arra, hogy a közeljövőben tisztázódjon a vitatott hovatartozású régió sorsa. Nyugat-Szahara 260 ezer négyzetkilométernyi területének túlnyomó része sivatag, a népsűrűség rendkívül alacsony a Magyarországnál több mint háromszor nagyobb területen, a lakosság létszáma alig haladja meg a félmilliót. Nyugat-Szahara azonban rendkívül gazdag foszfátban, ami a műtrágyagyártás egyik alapanyaga. Kína után Marokkó a második legnagyobb kitermelő a világon, de földalatti tartalékok tekintetében a nyugat-szaharai bányáknak köszönhetően messze világelső.

Magyar Idők – Bakondi Péter

Címkék: , , , , ,






Back to Top ↑