Keresztények kereszteny-templom-sziria

2016. 11. 01.

Szíria örökre a hazám marad



Az Iszlám Állam (IS) elhurcolta a családját. 25 napot töltöttek egy bunkerben, aztán visszatértek al-Karjatainba, ahol dhimmiként (védelem alatt álló, akinek nincsenek egyenlő jogai) éltek a terroristák uralma alatt. 2015 novemberében sikerült megszökniük.

A 2015. augusztus 5-re virradó egyetlen éjszaka teljesen fölforgatta Aziz Juszef (biztonsága érdekében álnevet használunk) életét. Egész éjjel ropogtak a fegyverek, három bomba is robbant. „Sejtettük, hogy az Iszlám Állam (IS) be fogja venni al-Karjataint. Ezért kora reggel összeszedtük a legfontosabb dolgainkat, és autóba ültünk. De már túl késő volt. Az iszlámisták föltartóztattak minket, és kirángattak a kocsiból.”

270 keresztényt fogtak el

Aziz családját a többi elfogott kereszténnyel együtt a muzulmán Khalil al-Rahim házába vitték. Ott tudták meg, hogy elárulták őket. Khalil azonosította az összes al-karjataini keresztényt az Iszlám Állam számára. „Csak az ő házában 270 keresztényt zsúfoltak össze. A padlón kellett aludnunk, takaró nélkül.”

Másnap elvitték őket a Damaszkusztól 215 km-re egy oázisban fekvő Palmirába, és az összes keresztényt egy volt katonai bunkerbe terelték. A mostanra elpusztított város eredeti neve Tadmor (arámul: pálmafa, görögül Palmira).

Ide zárták be az Aziz családot is. 13 napig teljes sötétben tartották őket, majd szigorú őrizet mellett naponta 1 órát a szabadban tölthettek. „Egész idő alatt üvöltöttek a hangszórók, hogy minket hitetleneket iszlámra térítsenek” – emlékezik vissza Aziz a borzalmas napokra.

Alacsonyabb rendű emberek

25 nap múlva a többségüket hazaengedték al-Karjatainba, ahol a dzsihádisták felügyelete alatt kellett élniük. Egy rákos asszony két nappal a visszatérése után meghalt, mert a terroristák nem engedték, hogy kemoterápiára menjen. Egy másik keresztényt állítólagos blaszfémia (istenkáromlás) miatt agyonlőttek.

A hazatért keresztényekkel aláírattak egy védelmi szerződést is a terroristák. Ettől kezdve már dhimmiként (védelem alatt álló, akinek nincsenek egyenlő jogai) éltek. Vagyis védelmi pénzt fizettettek velük, hogy cserébe megtarthassák monoteista vallásukat. A muszlimok parancsait mindenben követniük kellett. „Másodrendű emberek lettünk. Ha egy Iszlám Állam harcossal találkoztunk, mindig le kellett szegni a fejünket, hogy ő határozottan fölénk magasodhasson.

Nem lehettünk muszlimok alkalmazottai, és semmilyen körülmények között nem kerülhettünk eléjük. Ha egy autóban utaztunk velük, mindig mi ültünk hátul” – magyarázza Aziz. A keresztények a muzulmán imaidőben nem hagyhatták el a házaikat. A nők csak elfátyolozva léphettek ki az utcára. Az összes templomot lerombolták, azért a keresztények örülhettek, ha megengedték nekik, hogy magánlakásokban összegyűlve imádkozzanak.

A muszlimokat drákói büntetésekkel fenyegették, ha egy kereszténynek bármilyen segítséget mernek nyújtani.

Az Iszlám Állam jobb életet ígér

De a keresztények még akkor sem bíztak a dzsihádistákban, ha azok megértőnek mutatkoztak. „Mielőtt visszatérhettünk al-Karjatainba, az Iszlám Állam megígérte, hogy érintetlenül megtarthatjuk a tulajdonunkat, ha támogatjuk őket. És akkor majd jobban élünk, mint Bassár el-Aszad alatt.” Aziznak egy szép családi háza volt.

De a valóság az volt, hogy a házukat kifosztották és súlyosan megrongálták. Más keresztény házakban katonai állásokat rendeztek be, amelyek a szíriai hadsereg légitámadásaiban megsérültek vagy elpusztultak. De azt megengedték a keresztényeknek, hogy dolgozzanak.

Éjszakai szökés

Két hónapig tartott az áldatlan helyzet. Akkor aztán a keresztények kezdtek elszökdösni al-Karjatainból. Aziz Juszef családja 2015. november 25-én este 10-kor indult útnak. Aziz autója defektes volt, ezért előtte valahogy menetképessé kellett tennie. Ez megnehezítette a menekülésüket. A család végre beszállt és lekapcsolt lámpákkal nekivágtak az éjszakának. Később megálltak a termőföldjükön lévő parasztháznál, és aludtak egy keveset. Másnap tovább utaztak Homsz felé. „Amikor mi eljöttünk al-Karjatainból, már csak 24 keresztény maradt a városban. Semmit sem tudtunk magunkkal vinni. A maradók viszont nem akarták elveszíteni a holmijukat” – meséli tovább Aziz.

A menyük a szélsőségesek fogságába került

Aziz Juszef családja megkönnyebbült, hogy sikerült kiszabadulniuk a gonosztevők markából. Ugyanakkor nagyon aggódnak a menyük, Rahe sorsa miatt. A fiatal nő éppen a dzsihádisták támadása előtti napon érkezett Kamisliból al-Karjatainba, rokonlátogatásra. Ez lett a veszte. „Őt Rakkába vitték. Szabadon engedéséért az iszlám Állam félmillió USA dollár váltságdíjat követel. De hogy tudnánk ekkora vagyont összekaparni?” – sóhajt mélyet Aziz.

A család évtizedeken át békében élt a muszlim szomszédokkal. De most már senkiben sem mernek bízni. És ami a nyugdíjas tanárt a legjobban megdöbbenti: néhány volt tanítványa a háború kitörése után mindenáron rá akarta venni, hogy térjen át az iszlámra. Aziz jól tudja, hogy egy keresztény tanár iszlámra térése egyértelmű jelzés lenne a többi kereszténynek és a nem muszlim kisebbségek tagjainak.

Csodaszép ország volt

Az átélt borzalmak ellenére Aziz a családjával Szíriában akar élni, és legszívesebben már most hazatérne al-Karjatainba. Adil, a fia, aki három hónappal azelőtt ment el, hogy a dzsihádisták elfoglalták a várost, semmilyen jövőt nem lát a romok között. De ő is Szíriában akar maradni. „Pedig a húgom írt Kanadából, hogy menjek utána.

Én itt akarok élni. Tanár vagyok, de elvesztettem az állásomat és a barátaimat is.” A békés Szíria csodálatos ország volt, ami számtalan lehetőséget nyújtott a polgárainak.

Adil a beszélgetés végén összehasonlítja a különböző lázadó csoportokat: „Legyen akár az Iszlám Állam, az al-Nuszra Front vagy a Szabad Szír Hadsereg, mindnek ugyanaz a célja. Szíriából egy szigorú iszlám államot akarnak csinálni, ahol a saría van érvényben. A harcosok ezért minden további nélkül átállnak egyik iszlámista csoportból a másikba.”

Kreativitással a háborús mindennapok ellen

A gyerekeknek különösen fontos, hogy ne érintse meg őket a háború szele. Sára nővér – a CSI szíriai partnere – mindent megtesz értük. 2016 júniusában ezért elindította új projektjét Gyermekbarát Hely (Child Friendly Space) címmel, ahol a gyerekeket különböző lehetőségek várják (tánc, játék, festés és színészet), ami segít elfeledni a háború borzalmait.

2016. június 4-én nagy ünnepséggel kezdődött a program, amelyen 150 gyerek vett részt. Az arám Sára nővér sikere azt mutatja, hogy a remény továbbra is él Szíriában.

Orientalista.hu  – CSI-Magyarország

Címkék: , , ,






Back to Top ↑