Interjú major-balazs

2016. 11. 08.

Szíriától Egresig és vissza – Major Balázs II. Andrásról és a királyi sírhely kutatásáról



Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének vezetője Egresen dolgozik csapatával.

– Miért éppen Egres? Jelentéktelennek tűnő település Temes megyében, nem messze a határtól, a Maros mellett, Romániában. Igriș – ahogy ma látjuk a térképeken. Pontosan olyan, mint a többi alföldi falu 19. században épült neobarokk templomával és földszintes szabványházaival. Major Balázs és munkatársai az egykor itt állt tekintélyes ciszterci apátság alapjait tárják fel. 1235-ben e kolostor templomába temették II. András magyar királyt, méghozzá francia származású második felesége, Yolanda de Courtenay mellé. De a „miért éppen Egres” kérdésre válaszoljon inkább a régész…

– A feltárást mi kezdeményeztük. Úgy gondoltuk, sokakat érdekelhet ennek a királysírnak a sorsa. Továbbá az a tényező is mozgatott bennünket, hogy 2017–2018-ban lesz a magyar keresztes hadjárat nyolcszázadik évfordulója, és szerettük volna, ha a jubileumra előkerül valami II. Andrással kapcsolatban. Jó ideje dolgozunk már a szíriai Margatban, az idei évtől pedig a világörökség Krak des Chevaliers-be is meghívtak minket. 1218-ban a magyar keresztes hadjáratot vezető II. András mindkét várat meglátogatta. Az egresi terv 2011 nyarán, Margatban született meg. Egyik önkéntesünk, Orosházi Bernadette vetette fel, aki gyermekkora óta nagy rajongója II. Andrásnak. Először 2012-ben jártunk Egresen. Kapcsolatba léptünk az illetékes román hatóságokkal és a temesvári Bánáti Múzeummal. Nagy örömünkre rendkívül kedves és együttműködő helyi kollegákat találtunk Daniela Tanase vezetésével, akik azonnal a terv mellé álltak. 2013-ban – légi fotózással egybekötött geofizikai kutatással – sikerült beazonosítani a kolostor helyét. A föld fölött ugyanis már nem volt nyoma. A helyiek is csak találgatták, merre helyezkedhetett el az épületegyüttes, és a szakmában is vita folyt arról, hogy a faluban vagy a település szélén állt-e, vagy esetleg a mai ortodox templom területén.

– Mit tudunk a ciszterciek egresi letelepítéséről és az apátság építésének körülményeiről?

– A kolostort egészen biztosan III. Béla alapította 1179-ben. III. Béla hozta be a cisztereket Magyarországra, ahogy a gótikát is ő honosította meg itthon. Nemcsak neki, hanem II. Andrásnak is kedves volt ez a kolostor, amely abban az időben folyamatosan adományokban részesült. II. András „családi kriptának” nézte ki magának. Első feleségét, Gertudist még a pilisi ciszter kolostorban temették el, de második felesége, Jolánta már Egresre került, majd II. András is oda temetkezett. Fia, IV. Béla – aki nem volt jóban az apjával – szakított ezzel a hagyománnyal, így a kolostor szponzorációja is csökkent. Béla inkább az esztergomi ferenceseknél keresett örök nyugodalmat.

– Hogyan alakult az épületegyüttes további sorsa? Úgy tudom, hogy a 16. században a törökök tettek pontot az apátság történetének végére.

– A kolostort először a tatárok pusztították el 1241 nyarán. Rogerius mester Siralmas énekében egy külön passzusban említi Egres pusztulását. Úgy tűnik, hogy ennek nyomát már az idei szezonban sikerült megtalálnunk: a déli hajóban hatalmas tatárjáráskori tömegsírra bukkantunk. Valószínűleg a támadás során meggyilkolt, összeégett áldozatok csontjait ásták be itt, közvetlenül a templom újjáépítése előtt. E halottasgödörben tucatszámra hevernek a koponyák, fél méter vastagon az embercsontok, nagyon sok lelettel.

A kolostorról még azt is tudjuk, hogy a 14. században, az Anjouk alatt érkeztek ide adományok. A 14. század második felétől a 15. század közepéig nincs hírünk róla, majd száz év kimarad. Aztán az 15. század végéről akad egy-két történet, amely a szerzetesi élet hanyatlásáról tanúskodik. Az 1500-as évek elején a kolostort és a birtokokat odaadták a csanádi püspöknek, mert ezt a vidéket erőteljesen pusztították a törökök, akik rendszeresen portyáztak Temesvár környékén. Az anyagilag teljesen ellehetetlenült csanádi egyházmegyét az egresi kolostor jövedelmeivel próbálták segélyezni. Mohács után nem sokkal Szapolyai János vette meg a kolostort. Ekkor építették át végvárrá, amelyet 1551-ben szétdúltak a törökök. A területet ezután már csak néhány család lakta, de 1581-ből van olyan adóösszeírás is, amely csak két wlach birkapásztort említ háromszázhatvannyolc juhával.

– Jelenleg a háromhajós bazilika alapjait szondázzák. Hogyan néz ki az ásatási terület, és milyen eredményekre lehet számítani?

– Hatalmas szerencse, hogy a templom és a hozzá tartozó kolostornégyszög egy telken van: a falu közepén, beépítetlen részen. Ezt már ki is nézte egy helyi ingatlanspekuláns, és infrastrukturális fejlesztéseket, panzióépítést tervezett oda. De végül sikerült teljesen megvédeni a területet. A radarfelvételeken egyértelműen kirajzolódott a több mint ötven méter hosszú, háromhajós bazilika. Nagy valószínűség szerint egyenes szentélyzáródású templom volt keresztházzal. Jellegzetes korai ciszter építmény. A radarfelvételek nem mindenhol egyértelműek, mert rengeteg törmelék található a mélyben, amely bezavar az összképbe. A templomhoz déli irányból csatlakozik a kolostornégyszög. Még a káptalanterem is látszik a felvételeken. Most az úgynevezett négyezet környékére, a templom stratégiailag legfontosabb részére ástunk rá, ahol a királyi temetkezés helyére és nyomaira számítunk. Ahol a főhajó és a keresztház metszette egymást, a négyezeti pillérek között három – ötször öt méteres – ásatási szelvényt nyitottunk. A kolostor a vártnál is jobb állapotban van. Hatalmas, két méter vastagságot megközelítő falakat, nagyon masszív alapozásokat találtunk. A falak annak ellenére végigkövethetők, hogy az apátságot évszázadokon át módszeresen „bányászták”: a 20. század elejéig építkezésekre hordták el a tégláit. A jelenleg kutatott zónában kell lennie valahol a sírnak, ahogy Pilisszentkereszten is a négyezetben temették el Gertudist. Nagyban nehezíti és lassítja az egresi munkát, hogy a késő középkor végéig rengeteg világi embert temettek ide egymás felett négy-öt sorban. A halottak nagyjából fele gyermek volt, de teljes családokat is találtunk. Egyenként bontottuk ki és dokumentáltuk a sírokat; digitális 3D-s modellek készültek. Mostanra eljutottunk oda, hogy pontosan ismerjük a helyszínt, és megtaláltuk az egykori – elbontott, elhordott – padlószintet. Így már sokkal könnyebb lesz a jövőbeli ásatások tervezése. Egyelőre maradunk az említett négyezet, a templom központi részének precíz feltárásánál. Aztán elindulunk a kolostor irányába, hogy a kereszthajó kérdését véglegesen megválaszolhassuk. A közeljövőben a káptalanterem kutatását is elkezdjük.

– II. András személye összeköti itteni és közel-keleti munkáit. Margaton túl a polgárháború sújtotta Szíriában, valamint a térség más országaiban még milyen feladatok várják (vissza)?

– A szíriai fél kérésére már tavasszal dolgoztunk a Crac des Chevaliers-ben, és júliustól folyamatosan végeztük a kárfelmérést és a helyreállítás megtervezését a nemrég visszafoglalt várban. Érdekességként említem, hogy annak idején II. András ugyanúgy évi huszonnégy kilogramm ezüsttel támogatta a Cracot, mint Margatot. Margat egyébként mint közigazgatás központ a maga idejében fontosabb erőd volt, de ma a világörökségnek választott Crac des Chevaliers az ismertebb: az szerepel illusztrációként minden középkorral foglalkozó könyvben. Viszont most már elmondhatjuk, hogy a világ leghíresebb keresztes várában is ott leng a magyar zászló. Nagyon szép hely, megtiszteltetés ott dolgozni. Ősszel az iraki Kurdisztánban folytatjuk Dvin várának feltárását, és visszajárunk Libanonba is. Közben már közel-keleti országokban is készülnek a projektek; sok helyen kérik a segítségünket a kutatásban, oktatásban.

Orientalista.hu – (Magyar Kurír, Új Ember)

Címkék: , , , ,






Back to Top ↑