Terroristák a szénakazalban
2017. 08. 03.
Hálózatkutatók jellemző nyelvi és képi mintázatokat tárnak fel a közösségi oldalakon.
A terroristák különböző akcióinak megelőzésére – a mesterséges intelligencia és a hálózatkutatás módszereit felhasználva – nyolc ország tizenhat szervezetének együttműködésével jött létre a RED-Alert nevű kezdeményezés. A hároméves projektben magyar hálózatkutatók is részt vesznek.
A szélsőséges és a terroristacsoportok hatékonyan használják az internetet nézeteik terjesztésére, beszervezésre és félreinformálásra. Ez ellen igyekszik fellépni a minap indult hároméves, RED-Alert elnevezésű program. A kezdeményezést az EU több mint 1,5 milliárd forinttal támogatja, amelyből 93 millió forint egy magyar kutatócsoportnak jut. – Az akadémiai tanszékek, a médiával és webes kereséssel, valamint hálózatelemzéssel foglalkozó cégek, illetve a rendőri szervek munkáját egy romániai szoftvercég koordinálja – tájékoztatott Pollner Péter, az ELTE–MTA Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.
A végső cél olyan szoftverkörnyezet kialakítása, amelynek segítségével előre jelezhetik az esetleges terrortámadáshoz vezető kezdeményezéseket, illetve azt, amikor kiképzett terroristák próbálnak beszervezni bizonytalan hátterű, erre fogékony embereket. A kutató szerint a terroristák nem rejtőzködnek a világhálón, sőt kifejezetten azt szeretnék elérni, hogy minél több emberhez jusson el az üzenetük. A hatóságok számára azonban ez tű a szénakazalban jellegű probléma.
A nagy adatforgalomból nehéz kiemelni a komolyan veendőket, így sok esetben csak utólag derül ki, hogy az öngyilkos merénylő videóüzenetben elbúcsúzott a rokonaitól. Ezen üzenetek feladóhelye sokszor nehezen beazonosítható, vagy a megtámadott ország hatóságai által elérhetetlen szerverekről érkezik. Ezért fordulhat elő, hogy egyes támadásokat a Twitteren előre bejelenthettek – következmények nélkül.
Pollner Péter szerint azonban nagyon sok olyan bejelentés is van, amelyik csupán megtévesztés, nem követi terrorakció. Az az igazi feladat, hogy miként lehet az üres üzeneteket a konkrét cselekvéstől elkülöníteni. Erre szeretnének kidolgozni egy mesterséges intelligenciával megtámogatott rendszert, amely hatékonyan segíti a hatóságok munkáját. Némileg egyszerűsítve: olyan, nyílt forráskódú rendszert terveznek, amellyel megjelölhetők a potenciálisan veszélyes bejelentések. A végleges döntés azonban, hogy mely esetben kell beavatkozni, mindig biztonsági, terrorelhárítási szakemberek kezében marad.
A terrorizmus jelensége nem új keletű, ami újdonság, hogy a terroristák bő két évtizede már az interneten is megjelentek. A kutatók a terrorizmushoz kapcsolódók rejtett hálózatát modellezik majd a világhálón (például a Twitteren vagy a Facebookon) közzétett információk alapján. A modellek alapját képező adatokat nem csupán kulcsszavak alapján gyűjtik, hanem jellemző nyelvi és képi mintázatok után is kutatnak.
A kulcsszavak nyelvi környezetét is elemzik, illetve azt, hogy az üzenetekre milyen válaszok jöttek, továbbá hogy ezek a válaszok milyen szociális háló részei. Ezeket a szoftver együttesen veszi figyelembe és így adja ki – vagy sem – a riasztást. Mivel a rendszer statisztikai alapú, ezért arra nem lesz alkalmas, hogy egy teljesen új módszerrel dolgozó támadást előre jelezzen, de arra igen, hogy az új módszer követőit azonosíthassák. Alapvetően csak a szabadon elérhető, nyilvános adatokkal vagy mesterségesen konstruált mintákkal dolgoznak, ennek megfelelően nem elemezik például elektronikus levelek tartalmát.
Pollner Péter szerint nem találják fel a spanyolviaszt, nem ez a csapat foglalkozik először internetes bűnözők lefülelésével. Már létező elemeket is felhasználnak, integrálnak annak érdekében, hogy a jelenleginél nagyobb hatékonysággal jelezzék előre a várható támadásokat. A kutatást végző konzorcium egyik fő előnye, hogy a modellezők, az optimális felhasználói környezetet fejlesztők és a valós feladatokkal megküzdők közvetlenül együtt dolgozhatnak, javaslatokat tehetnek és visszajelzéseket adhatnak egymásnak.
Az ELTE–MTA tudományos főmunkatársa szerint az jelentene igazi előrelépést, ha már a beszervezés szakaszában a hatóságok látókörébe kerülnének a később veszélyessé váló elemek – a beszervezők és a beszervezhetők egyaránt. A célok között szerepel a potenciálisan veszélyeztetett rendezvények beazonosítása is. Arra, hogy mindez sikerül-e, három év múlva kaphatunk választ.
Orientalista.hu – Magyar Idők
Izraenek kémkedő személyeket vettek őrizetbe Törökországban →
A terroristákat bombázta Idlebben az orosz és szíriai légierő (videó) →
Terroristák központját támadták iráni rakétákkal Pakisztánban →
