Több száz neves izraeli értelmiségi a megszállás végét követelő petíciót írt alá
2016. 09. 16.
Több száz ismert izraeli művész és értelmiségi fordult nyílt levélben a diaszpórában élő zsidókhoz, hogy segítsenek véget vetni a palesztinok megszállásának, annak közelgő ötvenedik évfordulóján – értesült csütörtökön a The Times of Israel című angol nyelvű honlap.
Ámosz Óz és David Grossman író
A felhívást jegyző 470 neves izraeli között megtalálható mások mellett Ámosz Óz és David Grossman író, Daniel Kahneman közgazdasági Nobel-díjas tudós, valamint Izrael két legfontosabb kitüntetésének, az Izrael-díjnak és az Emet-díjnak 48 birtokosa, hét magas rangú katonatiszt, húsz korábbi nagykövet, parlamenti képviselők, magas rangú kormányhivatalnokok és 160 egyetemi professzor is.
A levelet az Izrael Megmentése, a Megszállás Befejezése nevű civil szervezet kezdeményezte, mert – mint honlapjukon írták –
“2017-ben, a palesztin területek megszállásának közelgő ötvenedik évfordulóján útkereszteződéshez ért az ország. A jelenlegi helyzet katasztrofális nemcsak a palesztinok, hanem az izraeliek számára is”.
Ezért a megszállás befejezése érdekében közös akciókra szólítanak fel a zsidó diaszpórával. – állapítja meg a külföldön élő zsidókhoz intézett levél.
Daniel Kahneman közgazdasági Nobel-díjas tudós
“Legfontosabb jövendő reményünk – a biztonsághoz, békéhez és virágzáshoz vezető legbiztosabb út – az izraeli-palesztin konfliktus megegyezéses rendezése, amely egy független palesztin államot eredményez Izrael szomszédságában” – folytatódik a felhívás.
“Felszólítjuk az egész világon élő zsidókat, hogy csatlakozzanak izraeli partnereikhez az összehangolt cselekvés érdekében, hogy véget érjen a megszállás, és új jövő épüljön Izrael és a következő nemzedékek javára” – zárul a petíció.
Nem ez az egyetlen izraeli kezdeményezés a palesztin területek elfoglalásának közeledő ötvenedik évfordulója alkalmából. Egy szintén ismert közéleti szereplőkből álló, Döntés 50 nevű másik csoportosulás azt követelte levélben Benjámin Netanjahu miniszterelnöktől, hogy a kormány jövőre írjon ki népszavazást a megszállt területekről való kivonulás kérdésében.
Izrael 1967-ben, az úgynevezett hatnapos háború során foglalta el a Gázai övezetet, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, utóbbit annektálta is, amit a nemzetközi közösség nem ismer el. Izrael Jeruzsálem egészét a zsidó állam fővárosának tekinti. Kelet-Jeruzsálemben 200 ezer zsidó él.
A Jordán folyó nyugati partján elterülő palesztin terület, Ciszjordánia szintén csaknem ötven éve katonai megszállás alatt áll. Az ott élő arabok nem izraeli állampolgárok. Izrael a Gázai övezetből 2005-ben egyoldalú döntés alapján kivonult.
Ciszjordániában mintegy 120 izraeli településen 400 ezer ember él. A nemzetközi közösség jelentős része a telepek építését ellentétesnek tartja a nemzetközi joggal, és úgy véli, hogy a zsidó települések terjeszkedése egyre jobban megnehezíti, hogy létrejöhessen a palesztin állam a Gázai övezet, Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem területén.
A palesztinok a béketárgyalások folytatásának előfeltételéül támasztották a telepek építésének és bővítésének leállítását, amelyre azonban Izrael nem hajlandó.
Orientalista.hu – MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
