Publicisztika

2016. 02. 05.

Törökország: A Farkasok Völgye. Az üvöltés nem állítja meg a pirkadatot



Én nem nézek török szériákat, ezért természetesen nem láttam a híres “Farkasok Völgye” nevű török sorozatot sem. Lehet azért nem, mert a megérzésem mindig azt súgta, hogy a törökökkel egyszer még ellenségek leszünk.

Ezzel én persze nem tagadhatom azt, hogy ne nézném a törökök leghosszabb valós sorozatát, amit “Igazság és Fejlődés”-nek hívnak (Törökország vezető pártjának a neve), és amit valójában a Farkasok Völgyének kéne hívni. Ebben változik át Törökország egy nagy völgyévé a farkasoknak és hiénáknak, amit az Igazság és Fejlődés farkas csordái vezetnek a farkas anyjú Erdogan és farkas családtagjai által. Akik mégis látták a Farkasok Völgye sorozatot, azok észrevehetik a megdöbbentő hasonlóságot a sorozat és a Daesh között. A hasonlóság olyan, mintha a sorozat különböző jeleneteit is maga a török titkosszolgálat vezetője Hakan Fidan rendezte volna, aki ezt a sorozatot a valóságra is fordította Szíriában, Irakban és Líbiában.

A sorozat nem csupán a fantázia szüleménye és nem csak a véletlen az oka a jelenetek hasonlóságának – mint ahogyan azt néhányan állítják. A brutalitásra egyenesen a török titkosszolgálat irodáiból kapnak parancsot a Szíriában működő iszlamista szervezetek. A török titkosszolgálattól, ami az iszlamistáktól való rettegés és agresszió fokozását akarja növelni, hogy bármilyen népi felkelést eltaposhassanak, ami akadályozná a török nagy tervet.

Természetesen mi még emlékszünk arra, hogy az orosz pilóta holttestével, akit Törökország fegyveresei gyilkoltak meg, nem ugyanazt tették, mint a szíriai foglyokkal. Követték Törökország utasításait, hogy a tetemét azonnal, hullagyalázás nélkül adják át. Ez azt jelenti, hogy a fejlevágás és halottgyalázás parancsai egyenesen a török titkosszolgálat irodáiból jönnek a terror és elrettentés célját szolgálva. Törökország ma erőlködik, nehogy lezáródjanak a határai a Daesshal, azzal az indokkal, hogy tart a kurdoktól.

Nem véletlen, hogy a Farkasok Völgye megmozgatta magányos farkasait, hogy egy robbantássorozatot indítsanak el Damaszkuszban a Genf 3 béketárgyalások elkezdésével. A béketárgyalásokat Törökország és Szaúd-Arábia egyaránt ellenzi. Az első merényletet a Sayide Zeineb negyedben követték el. Szokás szerint a Daeshra fogták rá. Nem újdonság, hogy a mészárlást, amit a Daesh követett el, nem ellenezte a ” mérsékelt ellenzék”. Az “ellenzékiek” nem ítélték el ezt a merényletet annak ellenére sem, hogy az elméletileg “szír ellenzék” ellenségének számító Daesh követte el. Az “ellenzék” szinte meg is tapsolta a terrormerényletet és büszkén közölték a borzalom részleteit úgy, mintha a Daesh ő magukat képviselné. (Az Al-Jazeera egyik riportere kifejezte örömét, hogy hitetlenek haltak meg a merényletben, amit hős “dzsihadisták” követtek el. A merényletek több mint 50 ember életét követelték és több mint 100-an sebesültek meg.)

A “mérsékelt ellenzékiek” reakciója leginkább olyan volt, mintha azt akarnák mondani, hogy az Iszlám Állam (Daesh) hozzájuk tartozik és alapvető részük.

A Daesh-t ma azért mozgatják, hogy igyekezzen tönkretenni a genfi béketárgyalásokat az ellenzék helyett. Néhány Daesh-ra kent lépés nem más, mint a kudarcba fulladt dühös “mérsékelt” ellenzék lépése, ami további erőszakot és vérengzést szülhet. Célja, hogy a diplomáciai irányzatot tönkretegye, mert az egész háború eredményei 5 év távlatából hatalmas kudarcot jelentenek Törökország és Szaúd-Arábia számára, hiszen ezek az országok nem tudtak egyetlen egy lényeges sikert sem elérni. Egyetlen egy fontos emberüket sem tudták Isztambulhoz vagy Rijádhoz kötve megtartani, mint ahogyan azt tették Libanonban a Musztakbal párt személyeivel.

Ma Törökország és Szaúd-Arábia a Daesh nevében teszi a titkos lépéseit. A Daesh nevében, ami a nap folyamán hirtelen felébredt Damaszkuszban és lecsapott Sayyide Zaynab-ban, hogy nehogy őket vádolják vagy a “mérsékelt” ellenzékeiket, amelyek részt fognak venni a genfi tárgyalásokon. Bár a mérsékelt ellenzékeik nem különböznek semmiben sem a Daesh-től. Az úgymond “mérsékelt” Iszlám Hadsereg egy évvel ezelőtt a vérengzés és az agresszió csúcsát mutatta be Adra városában. Az élő emberek kemencébe dobása mára már híres történet. A túlélők mesélik, ahogyan a fegyveresek a civileket egy nagy üzlethelyiségbe gyűjtötték. Az üzlethelyiség rácsát kicsit nyitva hagyták, hogy kihallatszódjon a fejlevágás és torok elvágás hangja úgy, hogy a vér és levágott emberek feje, amelyek még pillanatokkal azelőtt ordítottak, a rács alól kiguruljanak az utcára. Mindezt az őrületet Allah Akbar kiáltásaik kísérték trágár szavakkal. Ezeket a gyilkosokat képviseli ma Mohammed Alloush, akit Genfbe vitettek a felettesei, annak ellenére, hogy a saját kezeivel vágta el több civil ember torkát. Genfben mindenkinek tudnia kell arról, aki kezet fog vele, hogy egy véres késsel fog kezet. Ez a terrorista ma Törökország, Szaúd-Arábia és az egész “mérsékelt” ellenzék szeme fénye.

A nagy teher és gond, ami a törökök és szaúdiak lelkét nyomja ma a tárgyalásokon az, hogy hogyan tudják felhasználni azt arra, hogy megállítsák a Szíriai Arab Hadsereget “humanitáriánus” dolgokat felhasználva. Igen ott vannak a tárgyalások, de a harcok nem fognak megállni a terepen a fegyveresek ellen. A Szíriai Hadsereg sorban “zabálja” a vidékeket. Ez pedig egy veszélyes katonai egyenlet, amit jól értelmeznek a törökök és szaúdiak, akik szeretnék valahogy megállítani az előrehaladást, valamint időt kívánnak nyerni, amíg nem következnek be ennél jobb kondíciók.

A török rettegés a helyén van. A városok a vidéki területek és külvárosaik után esnek el. Ez történt Aleppó, Idlib és Rakka településeken is, amelyek sorra a vidéki részek után estek el. Ez volt a szándék Damaszkusz külvárosának elfoglalásával is Ghoutában, amikor az eredeti tervük szerint meg is kellett volna szállniuk Damaszkuszt. A városokat körbeölelő területek bukása lefárasztotta az ostrom alatt lévő városokat és megtörte őket. Ma minden bizonnyal, aki a terepet figyeli, az tudja, hogy a szíriai hadsereg a fegyvereseket körbezárta, így Damaszkusz tartományban egy földrajzi börtönbe lettek a terroristák zárva, de nem ott folytatta a műveleteit, – mint ahogyan azt sokan hitték -, hanem lebénította őket ott egészen addig, míg nem fejezik be a veszélyes vidékek kipucolását északon.

Az északi területeket Törökország akarja megkaparintani, hogy embereket kicserélje ujgur, türkmén, csecsen “telepesek” által, hogy az onnan elmenekült szírek helyét betöltsék Aleppó, Idlib, Latakia északi vidékein. Az új érkezőket a jövőbeli rendezési folyamatoknál használnák fel, mintha szírek lennének. Ezek az emberek eszközök lesznek a török kormány kezében, hogy azokat a helybéliek (főleg a kurdok) ellen felhasználják, akik valamikor a jövőben leszeretnének szakadni Törökországtól.

A vidéki térségek ma sorban buknak el a Szíriai Arab Hadsereg kezében. Ezeket a városok drámaian gyors bukása fogja követni, amelyeket ma valójában Törökország ural. Főleg, hogy ma a szíriai erőknek van a legerősebb légi támogatásuk a régióban. Semmi esélyük nincsen a fegyvereseknek arra, hogy hosszú ideig a városokban maradhassanak az orosz légierő csapásai alatt. Törökország próbál politikai nyomást diktálni és azt a látszatot kelteni, mintha katonailag avatkozna be, de nagyon jól tudja azt, hogy az orosz pilóta meggyilkolása még nagyon rosszul sülhet el számukra. Főleg, hogy a Latakia tartományban lévő törökbarát türkmén fegyveresek szinte teljesen elhagyták területeiket és a harcok leginkább Idlib felé közelednek, miután sorban foglalta el a szír hadsereg Aleppó tartomány vidékeit. A törökök úgy tűnik, néha hajlamosak fenyegetőzni azzal, hogy az oroszok mégis csak a NATO egét közelítik. Ezért az oroszok a legerősebb vadászgépeiket és repülőiket küldték ki Szíriába a napokban, hogy átadják azt az üzenetet a törököknek, hogy az ég adta világon semmi sem tud az oroszok útjába állni vagy megfenyegetni Oroszországot.

A harcok északon és délen folytatódnak a nagy szír-orosz terv szerint. Van, aki magát azzal hitegeti, hogy a fegyveresek még mindig ott vannak a nagyvárosokban 4 hónap orosz beavatkozás után is, mintha mégis letudták volna a sokkot csillapítani és az oroszokat megbuktatni – mint ahogyan azt terjesztik néhányan – de ezt “önámításnak” hívják, anélkül, hogy észrevennék azt, hogy a vidék területek sorban buknak el a nagyvárosok felszabadításának az idejét rövidítve.

A török “Farkasok Völgye” nem abban az abszurd fantázia TV sorozatban játszódik, hanem a valóságban. Abban a pártban nyilvánul meg, amit az Igazság és Fejlődés pártnak, “Farkasok Pártjának” hívnak, amely Törökországot egy valós farkasok völgyévé alakította. A farkasok átszöktek a szomszéd városokba. Ma a farkasok megvadultak és zavarodottak. A dühükben forognak saját maguk körül. Az üvöltésük betöltötte a horizontot, de mikor tartotta meg a farkasok üvöltése a hosszú éjszakát? Mikor állította meg az üvöltés a hajnalok kúszását?

Közeledik a hajnal. A farkasok tudják, hogy közeledik. Tudják azt, hogy nem képesek a pirkadatot megállítani. De senki sem tudja a farkasokat leállítani az üvöltésről csak a fegyverek golyózápora.

“A cikk írása után egy nappal a Szíriai Arab Hadsereg a szövetségeseivel teljesen megszakította a terroristák utánpótlását Észak-Aleppóban Törökország felöl. A genfi tárgyalásokat ennek a hírére felfüggesztették.”

Orientalista.hu – Naram Sarjoon (fordította: Cadmus)

Címkék: , , , , , , ,






Back to Top ↑

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com