Törökország

2015. 02. 24.

Törökország csapdába esett az Iszlám Állam elleni küzdelemben



Törökország csapdába esett azzal, hogy határait éveken át nyitva tartotta a Bashar Al-Assad szíriai elnök megbuktatásáért harcba indulók előtt. Bár azóta, hogy az Iszlám Állam (IÁ) közvetlen szomszédságába került, szigorította a határellenőrzést, mégis képtelen gátat vetni a dzsihadisták be- és kiáramlásának – mutattak rá nyugati diplomaták és szakértők.

A 35 éves iraki embercsempész, Maher mindössze 50 lírát (nagyjából ötezer forintot) kér azért, hogy a Törökország délkeleti részén fekvő határvárosból, Karkamisból átvezessen valakit Szíriába. Mint mondta, ezer út vezet oda, és mindegyik nyitva áll. A határ túloldalán fekvő Dzserabuluszt jelenleg az Iszlám Állam ellenőrzi, és a város mindössze egyórányi autóútra található a térség legnagyobb török városától, az 1,2 millió lakosú, nemzetközi repülőtérrel is rendelkező Gazianteptől.

A mintegy 800 kilométer hosszú török-szíriai határszakasz porózussága stratégiai problémává vált az IÁ legyőzésén fáradozó nyugati országok számára. A dzsihadista szervezet nagyjából a határszakasz felét tartja ellenőrzése alatt, és bár ezt a részt a török hatóságok teljesen lezárták a forgalom elől, ott a mai napig is külföldi harcosok tömegei tudnak beáramlani a szíriai, illetve az iraki harcmezőkre.

A török titkosszolgálat (MIT) február eleji jelentésében arra figyelmeztetett, hogy Szíria északi részén mintegy háromezer dzsihadista készül Törökország területére lépni.

A törökországi határok ellenőrzésével kapcsolatos probléma nyilvánvalóvá vált akkor, amikor a januári párizsi merényletsorozat egyik elkövetőjének élettársa, Hayat Boumeddiene el tudott szökni Szíriába. Ráadásul nem csak emberek jönnek-mennek a török-szíriai határon át: az Iszlám Állam olajat csempész ki, miközben katonai felszereléseket visz be magának – hívták fel a figyelmet biztonsági elemzők.

A probléma a szíriai konfliktus 2011-es kirobbanásáig vezethető vissza, amikor az Aszad eltávolítását felgyorsítani akaró Törökország lényegében megnyitotta szíriai határát a felkelők és a külföldi harcosok előtt, akik közül sokan végül az IÁ-hoz csatlakoztak. Időközben Törökország befogadott 1,6 millió szíriai menekültet is.

Maguk a török hatóságok is elismerik a szíriai határ védelmének nehézségeit, rámutatva arra, hogy az olyan területeken fut keresztül, ahol a határ két oldalán élőket történelmi, családi és törzsi kötelékek kapcsolják össze. Ankara ugyanakkor azt állítja, hogy keményen küzd a külföldi harcosok Szíriába való beáramlása ellen, és az európai titkosszolgálatokkal való együttműködésen túl külön „kockázatelemző egységeket” is létrehozott annak érdekében, hogy kiszűrjék a repülőtereken a feltételezett dzsihadistákat.

Törökország már 1100 olyan külföldi állampolgárt toloncolt ki az országból, akik a gyanú szerint Szíriába és Irakba mentek volna harcolni, valamint csak a tavalyi évben ötezer névvel egészítette ki az országba való belépési tilalommal sújtottak listáját – közölte egy külügyi tisztségviselő.

„Egy külföldi terrorista számára Törökország a célállomás előtti utolsó megálló egy olyan utazás során, amelynek meg sem szabadna kezdődnie” – mondta a tisztségviselő. Hozzátette: az egymásra mutogatás helyett minden országnak az volna a feladata, hogy már az indulási helyükön észrevegye és megállítsa a harcosokat.

Gonul Tol, a washingtoni Közel-Kelet Intézet török tanulmányok központjának igazgatója szerint Törökország hozzáállása a szíriai határ védelmét illetően tényleg megváltozott azóta, hogy az IÁ tavaly nyáron elfoglalta Irak jelentős részét. Mint mondta, most már a török hatóságok kapacitásán van a hangsúly, nem pedig a hajlandóságán, ahogy azt korábban látni lehetett.

A probléma viszont az, hogy az isztambuli repülőtéren feltartóztatott minden egyes dzsihadistára számos másik jut, aki Dél-Törökországból a határon többnyire zavartalanul átjut Szíriába. Nyugati tisztségviselők szerint ez annak tudható be, hogy a határ lezárását célzó határozottabb lépésekkel Törökország az IÁ bosszújának tenné ki magát. A dzsihadista szervezetnek ugyanis több ezer követője van a török lakosság körében és a szíriai menekültek között egyaránt. A múlt hónapban például felrobbantotta magát az IÁ egyik norvég harcosának orosz özvegye egy rendőrőrsön, Isztambul egyik idegenforgalmi negyedében. Nyugati tisztségviselők szerint az egy rendőr életét követelő támadás figyelmeztetés volt a terrorszervezet részéről, amellyel azt üzenték, hogy az IÁ képes a Törökország számára létfontosságú idegenforgalom megbénítására, amennyiben a kormány tényleg lezárja a határokat.

Abu Abdu, az Egyesült Államok által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) korábbi harcosa elmondta, első kézből tudja, milyen kiterjedt az IÁ hálózata Törökországban. Az SZSZH tagjaként külföldi harcosok Szíriába csempészésével foglalkozott, tavaly azonban az ezt a feladatot végző 84 tagú speciális egység nagy része csatlakozott az IÁ-hoz. Akik hozzá hasonlóan nem így tettek, azok közül már 11 embert kézre kerítettek és megöltek – mondta.

„Az IÁ-nak számos kémje van itt Törökországban, és nem csupán kémek, hanem gyilkosok is. Ismerik azokat a pontokat, ahol akármikor át tudnak kelni a határon” – magyarázta Abu Abdu. „A törökök félnek az IÁ-tól, és épp ezért nem akarnak problémát okozni neki” – tette hozzá.

Orientalista.hu (Forrás: Valasz.hu)

, , , ,






Back to Top ↑