Keresztények

2017. 09. 21.

„Vádirat a gyűlölet ellen” – Kereszt-tűzben címmel nyílt rendhagyó kiállítás a Nemzeti Múzeumban



Széttört keresztek, rommá lőtt templomok, megégett bibliák maradtak az Iszlám Állam pusztítása nyomán Szíriában, Irakban, a Ninivei-síkságon és még sok más helyen a térségben. A Magyar Nemzeti Múzeumban „Kereszt-tűzben – keresztényüldözés a Közel-Keleten” címmel nyílt kiállítás szeptember 19-én.

Az emeleti körcsarnokban rendezett szokatlan tárlaton kivételesen nem művészettörténeti értékek bemutatása volt a cél, hanem egy éppen aktuálisan, napjainkban is zajló tragikus eseménysorozatba nyerhetünk betekintést. „Mindegyik tárgy története egy vádirat. Vádirat a gyűlölet ellen. Hiszen mindegyik tárgy magán viseli az elmúlt időszak pusztításának nyomait. Sok tárgy még pár héttel ezelőtt is a Közel-Keleten, Irakban és Szíriában volt. A látogató olyan tárgyakat is lát, amelyek épp a közelmúltban vesztették el hétköznapi funkciójukat és váltak használati tárgyakból kiállítási darabokká. Olyan emberi sorsokat ismerhetünk meg, amelyek a jelen korból a jelennek szólnak” – mondta a múzeum főigazgatója, Varga Benedek bevezetőjében.

A tárlaton emberi arcok, sorsok is megjelennek nemcsak állóképeken, hanem videókon is, vázolva az ő személyes történetüket, menekülésüket a katonák által megtámadott területekről. Egy felekezethez, vallási csoporthoz való tartozás, úgy látszik, ma is lehet kiváltó oka annak, hogy valaki üldözötté, áldozattá váljon. A legtöbb támadás a vallási diszkriminációt figyelő intézetek kutatásai alapján a keresztényeket éri. Különösen súlyos a helyzet a kereszténység bölcsőjében, a Közel-Keleten, ahol kétezer éves keresztény közösségek megmaradását fenyegeti veszély.

„Ha üldözött keresztényekről beszélünk, akkor sokan nem is hisznek nekünk, akik az európai kultúrában nőttek fel, azok számára templomok, katedrálisok, körmenet, vallásszabadság olyan magától értetődő, mint az ivóvíz, vagy a folyamatos elektromos áram, vagy a közbiztonság, amelyek mindig is adott tényezők voltak az elmúlt generációknak a második világháború után. Eszébe nem jut senkinek, aki Európában vagy Észak-Amerikában nőtt föl, hogy azoknak a keresztényeknek, akik a földbolygónak nem ezen a szerencsés részén születtek és élnek, hanem máshol, bizony a kereszténységük miatt, azért mert hívők, mert Jézus Krisztusban hisznek, nap mint nap fizikai atrocitásoktól kell tartaniuk. Attól kell félniük, hogy házukat felgyújtják, őket elüldözik, gyermekeiket, asszonyaikat elrabolják, erőszakot tesznek rajtuk. Egy óriási felkiáltójel ez a kiállítás” – mondta a tárlatot megnyitó beszédében Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára.

Hozzátette: a dzsihadista propaganda jellemzője, hogy egyenlőségjelet tesz a keresztények és a középkori keresztesek, valamint a szekuláris, az ő értelmezésükben istentagadó Nyugat közé. A Közel-Keleten élő keresztényeket egyrészt a hódító keresztesek leszármazottaival azonosítják, akik gyűlölték az iszlámot, és vissza akarták foglalni az elveszett területeket a kereszténység számára, másrészt a nyugati, gyarmatosító hatalmak ügynökeiként és kiszolgálóiként tekintenek rájuk. Úgy tartják tehát, hogy a muszlimok a Nyugat áldozatai. A dzsihadista propaganda állandó jelzői a keresztények jellemzésére: „hitetlenek, hazugok, pogányok, keresztesek”.

A kiállítást megtekintve drámai jeleneteknek lehetünk tanúi: az egyik képen egy gyászoló asszonyt láthatunk, amint éppen egy támadás során áldozatul esett hozzátartozóit siratja. Egy másik fotón az látható, amikor 2016. december 11-én öngyilkos bombamerényletet követtek el a kairói Szent Péter és Pál kopt templomban, a pátriárkai székesegyház tőszomszédságában, ahol az egykori ENSZ-főtitkár, Butrosz Gali sírja is található. A támadásban huszonkilenc ember halt meg, az egyik áldozat vére nyomát a pad felett külön üveggel védik.

Mint tudhatjuk a televíziós híradásokból is, az Iszlám Állam céljai közé tartoznak az emberek ellen elkövetett erőszak mellett az épített örökség elleni támadások is, ami a keresztényüldözés másik megnyilvánulási formája. A keresztények kultikus helyei a terroristák számára a pogányság jelképei, amelyeket el kell pusztítani. A támadások célja egyrészt a szimbolikus jelentőségű épületek megsemmisítése, másrészt pedig lakóházak lerombolása. Jó néhány fényképfelvételt láthatunk a kiállításon ebben a témakörben is.

Megrázó látvány az a Krisztus-fej szobortöredék, amely Karamlesből származik, a tárgyat a káld katolikus egyház ajánlotta fel a tárlat számára. A festett szoborfej arca olyan látványt nyújt, mintha sírna, szomorú tekintete rendkívüli hatással van a látogatóra.

Vajon mi lehet a kiút ebből a sok pusztításból és szenvedésből? A közel-keleti keresztény közösségek apadása kétségkívül óriási méreteket öltött az elmúlt években. Reménységre adhat azonban okot, hogy világszerte egyre több erőfeszítés célozza a probléma hangsúlyozása mellett az otthonmaradást, az újjáépítést és a menekültek hazatérésének elősegítését.

A kiállításon olvashatjuk, hogy a magyar kormány is tesz erőfeszítéseket az üldözött keresztények megsegítésére. Létrehozott egy helyettes államtitkárságot az Emberi Erőforrások Minisztériuma égisze alatt. Feladatai közé tartozik a humanitárius segítségnyújtás mellett a helyi közösségek helyzetének feltérképezése és megismertetése a nemzetközi közvéleménnyel kiállításokon, dokumentumfilmeken és kiadványokon keresztül, továbbá egy ösztöndíjprogram működtetése az üldözött keresztény közösségek fiataljai számára, melynek keretében Magyarországon vehetnek részt felsőfokú oktatásban.

A tárlat a Nemzeti Múzeumban október végéig látogatható.

Fotó: Merényi Zita

Orientalista.hu – Mészáros Ákos/Magyar Kurír

Címkék: , , , , , , , , ,






Back to Top ↑