Keresztények

2016. 06. 03.

Végveszélyben a közel-keleti keresztények



Erdő Péter bíboros meghívására május 31-én kedden Magyarországra érkezett Paul Karam atya, a Caritas Lebanon igazgatója, aki áprilisban találkozott hazájában az Esztergom-budapesti főpásztorral. Karam atya magyarországi látogatásának a célja, hogy „tájékoztassa az éppen ülésező Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjait a Libanonban élő menekültek helyzetéről, az ottani karitász munkájáról, amelyben a keresztény egyházak közösen vesznek részt” – tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát Erdő Péter bíboros. 

A személyes kapcsolatok erősítése és az ottani helyzet, a gondok megismerése, nemcsak a szolidaritás kifejezése miatt fontos, hanem olyan feladat, ami magasabb szintre emelheti az együttgondolkodást”. Erdő Péter hangsúlyozta: „az utóbbi két évben a 4,8 millió lakosú Libanonba több mint 1,5 millió menekült érkezett Szíriából és Irakból, akik arra várnak, hogy „a háborús konfliktus csillapodásával visszatérhessenek otthonaikba, a nekik nyújtott segítség pedig az európai katolikusoknak is szívügye kell, hogy legyen”. A bíboros tájékoztatása szerint a segélyszervezet igazgatója részt vesz az MKPK plenáris ülésén, valamint találkozik a magyarországi katolikus karitatív szervezetek vezetőivel, Kozma Imrével, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökével és Écsy Gáborral, a Katolikus Karitász országos igazgatójával. Paul Karam atya csütörtökön felkeresi a fóti befogadóállomást, pénteken pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumában találkozik Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárral és az általa vezetett Karitatív Tanács tagszervezeteivel”.

A libanoni karitász vezetője az AsiaNews katolikus hírügynökségnek nyilatkozik

A libanoni karitász vezetője, Paul Karam atya, aki már négy éve vezeti a helyi egyház szociális elkötelezettségeit, május 20-án az AsiaNews katolikus hírügynökségnek adott nyilatkozatában három nagy problémát vázolt fel: a Libanonban elhunyt menekültek eltemetése, az újszülöttek anyakönyvezése és állampolgárságuk kérdése, valamint a menekültek szociális helyzete.

„Nagyon kényes és kritikus kérdés a menekültek helyzete nálunk és a problémák széles skálán mozognak, gazdasági, társadalmi, erkölcsi és emberi síkon. A cédrusok országa nemcsak szíriai,  hanem palesztin és iraki menekülteket is befogadott, számuk összesen immár meghaladja a másfélmilliót”.

Nincs hová temetni a halottaikat

„Az egyik legégetőbb kérdés, ami a menekültek életét illeti, az paradox módon éppen a haláluk. Nincs rendezett módja annak, hogy eltemessék a halottaikat. Kevés terület áll rendelkezésre, mert az ország hivatalos temetői a libanoni elhunyt állampolgárokat fogadják be. Álljon itt példaként a 29 éves Ahmad al-Mustafa, aleppói asztalos esete, akinek három kisgyermeke halt meg: az első öt hónapos korában, a másik öt nap után, a harmadik pedig rögtön a szülését követően. Az első két halott gyermekét ugyanabba a sírba helyezte, míg a harmadikat csak egy helyi vallási vezető segítségével tudta eltemetni. A hivatalos szervektől hiába kért, nem kapott semmiféle segítséget. Ez azért is nagy probléma a menekültek számára, mert soraikban az elhalálozási arány sokkal magasabb, mint a helyi lakosoknál – nyilatkozta a libanoni karitász vezetője. Kétharmad részük kíméletlen szegénységben él, pénzük alig van, míg egy temetés ára 250 dollár, ami megfizethetetlen a többség számára. Éppen ezért közös sírokba temetkeznek, titkos helyeken”.

Nincs hová anyakövezni az újszülötteket   

„Egy másik nagy probléma az újszülöttek anyakönyvezése – folytatja a libanoni karitász vezető.  Akik a menekülttáborokban születnek, azokat sem Libanonban sem Szíriában nem anyakönyvezik. A mi országunk nem nagy, elképzelhetetlen megadni minden újszülöttnek az állampolgárságot, mert gyökerében felforgatja az országot alkotó népességek nagyon kényes mozaikját, amire pedig az egész ország épül. A megoldás abban rejlik, hogy véget kellene vetni a háborúnak, a fegyverkereskedelemnek, az olajérdekeltségnek, hogy a lakosság végre visszatérhessen saját hazájába. Az újszülöttek anyakönyvezése nem lehet a libanoni állam kötelessége, hanem Szíriát és a nemzetközi közösséget terheli a felelősség” – nyilatkozta Paul Karam atya.

Szélsőséges körülmények között dolgozunk 

„Szélsőséges körülmények között dolgozunk, a menekültek reménytelen helyzetben vannak. Megoldást csak a háború végétől várhatunk, addig is a legszegényebbeket sújtja a legdrámaibb módon a helyzet. Szükségünk van konkrét segítségre, főként az egészségügy terén. Felhívással fordulok a katolikus világ felé szerte a világon, hogy a karitásznak szánt adományokkal támogassák a menekülttáborok rászorulóit – nyilatkozta Paul Karam atya, a Caritas Lebanon igazgatója az AsiaNews katolikus hírügynökségnek adott intejújában.

Orientalista.hu – (Asianews, Radiovaticana)

Címkék: , , , ,






Back to Top ↑

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com