60 millió menekült él világszerte
2015. 06. 22.
Veszedelmes új korszak beköszöntére figyelmeztet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), miután legfrissebb jelentése szerint világszerte mintegy 60 millió ember kénytelen az otthonától elszakítva élni. Mint az ENSZ menekültügyi szervezetének ma közzétett jelentéséből kitűnik, az otthonukból háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés által elűzött emberek száma az UNHCR létezése óta sosem volt még olyan magas, mint most, ráadásul továbbra is gyorsan növekszik. – írja a persianews.
A legfőbb motor a szíriai háború
Az UNHCR Global Trends 2014 című legújabb éves jelentése azt mutatja, hogy tavaly meredeken nőtt azoknak az embereknek a száma, akik arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek az otthonukból: ez a szám 2014 végére elérte az 59,5 milliót, szemben az egy évvel korábbi 51,2 millióval, illetve az egy évtizeddel ezelőtti 37,5 millióval. Soha korábban nem nőtt olyan mértékben a világ menekültjeinek száma egyetlen év alatt, mint 2014-ben.
A növekedés legfőbb motorja az elmúlt években a 2011-ben kirobbant szíriai háború volt, amelynek nyomán az ország mára a világ első számú menekült kibocsátójává vált.
Tavaly naponta átlagosan mintegy 45 000 ember lett menekült, menedékkérő vagy a hazájában maradva, de az otthonát elhagyva az ország valamely más részén biztonságot kereső belső menekült.
Ez a szám négyszer akkora, mint négy esztendővel ezelőtt. Ha a világ teljes népességét nézzük, ma minden 122 emberből egy menekült, belső menekült vagy menedékkérő. Ha a világ menekültjei egy országban élnének, az a Föld 24. Legnagyobb lélekszámú országa lenne.
15 új konfliktus
Mint az UNHCR jelentéséből kiderül, szinte nincs olyan régiója a világnak, ahol ne nőne a menekültek és belső menekültek száma. Az elmúlt öt évben legalább 15 új konfliktus robbant ki vagy lángolt fel újra. Nyolc közülük Afrikában (Elefántcsontparton, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Maliban, Nigéria északkeleti részén, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban, az idén pedig Burundiban); három a Közel-Keleten (Szíriában, Irakban és Jemenben); egy Európában (Ukrajnában); valamint három Ázsiában (Kirgizsztánban, illetve Myanmar és Pakisztán számos körzetében). E válságok közül alig néhány oldódott meg, ellenkezőleg, a legtöbb közülük ma is emberek tíz- és százezreit kényszeríti menekülésre.
A múlt évben mindössze 126 800 ember tudott visszatérni a hazájába, kevesebben, mint bármikor az elmúlt 31 évben.
Mindeközben az Afganisztánt, Szomáliát és számos más országot több évtizede sújtó instabilitás eredményeként emberek milliói, akiket ezekben az országokban űzött el az erőszak az otthonukból, a biztonságot keresve továbbra is vagy menekülnek, vagy – és egyre inkább ez a jellemző – évek óta a társadalom perifériájára szorulva tengődnek a hazájukban vagy másutt, megszenvedve a hosszú távú belső menekült sorssal vagy menekültléttel együtt járó állandó léleknyomorító bizonytalanságot.
Életveszélyes menekülő utak
A világban dúló konfliktusok és az általuk okozott rettenetes emberi szenvedés egyik friss és látványos következménye az a drámai növekedés is, amely a biztonságot keresve végső kétségbeesésükben életveszélyes tengeri utakra vállalkozó menekültek számában bekövetkezett, legyen szó akár a Földközi-tengerről, az Ádeni-öbölről és a Vörös-tengerről vagy éppen Délkelet-Ázsiáról.
A menekültek fele gyerek
A jelentés rámutat, hogy egyedül 2014-ben 13,9 millió ember vált újonnan menekültté – négyszer annyian, mint 2010-ben. Világszerte a múlt év végére 19,5 millióra nőtt a menekültek száma (szemben az egy esztendővel korábbi 16,7 millióval), míg az erőszak által saját hazájukon belül földönfutóvá tett embereké 38,2 millióra ugrott a 2013. végi 33,3 millióról, és 1,8 millióan várták menedékkérőként, hogy a kérelmük ügyében döntsenek annak az országnak a hatóságai, ahova a biztonság reményében menekültek. Egy évvel korábban ez a szám 1,2 millió volt. Riasztó adat, hogy a menekültek fele gyermek.
Ma Szíria „termeli ki” a világon a legtöbb belső menekültet (7,6 millió 2014 végén) és menekültet (3,88 millió). A menekülteket tekintetében másodikként utána következik Afganisztán (2,59 millió), a harmadik pedig Szomália (1,1 millió).
Miközben a számok ilyen meredeken emelkednek, a menekültekről való gondoskodás terhei a jómódú országok helyett drámai mértékben egyre inkább a szegényebb országokat sújtják. Szinte minden tíz menekültből egy (86 százalék) valamely gazdaságilag kevésbé fejlettnek tartott régióban vagy országban talált menedéket. Az összes menekült kereken egynegyede olyan országban él, amelyek az ENSZ legkevésbé fejlett országainak listáján szerepelnek.
Európa: 51 százalékos növekedés
Az ukrajnai konfliktus, a Földközi-tengeren át rekordszámban a kontinensre érkezett 219 000 ember, valamint a Törökországban élő rengeteg szíriai menekült – akiknek köszönhetően Törökország 2014-ben az év végén ott lévő 1,59 milliónyi szíriaival a világ legnagyobb menekültbefogadó országává lépett elő – negatív és pozitív értelemben egyaránt élesen ráirányította a közfigyelmet azokra a kérdésekre, hogy a világ mit is kezdjen a menekültekkel. Az Európai Unióban tavaly Németországban és Svédországban adták be a legtöbb menedékkérelmet.
Összességében Európában az év végére elérte a 6,7 milliót azoknak a száma, akik az otthonukből elűzve itt kerestek biztonságot – szemben az egy évvel korábbi 4,4 millióval.
Ezen belül a két legnagyobb menekült csoport a Törökországban élő szíriaiaké és az Oroszországi Föderációban élő ukrajnai állampolgároké volt.
Magyarország az élmezőnyben
A Magyarországra érkező menedékkérő száma 2014-ben több mint megkétszereződött 2013-hoz képest: az UNHCR adatai szerint tavaly mintegy 41 400 új menedékkérelmet adtak, míg az előző évben 18 600-at.
E növekedés következtében az ország tavaly a 9. legtöbb menedékkérőt fogadta be a világon. A legtöbben Koszovóból, illetve Afganisztánból és Szíriából érkeztek.
Előbbiek száma a 2013. évi 6 200 főről tavaly 21 000 fölé ugrott, míg az Afganisztánból érkezők az előző évi 2 300 menedékkérelem után 2014-ben közel négyszer annyi, 8 500 kérelmet adtak be, a Szíriából jövők pedig 6 700-at, szemben az előző esztendei 960-nal. Ez a három ország adta 2014-ben a magyarországi menedékkérők közel 90 százalékát. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Magyarországon menedékkérelmet benyújtóknak döntő többsége igen rövid időn belül továbbutazik az Európai Unió valamely más tagországába.
Orientalista.hu – Tia
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Izrael lebombázta a damaszkuszi iráni konzulátust →
