2018. 03. 03.
A haifai múzeum falak nélkül (képek)
2018. 03. 03.
Egy szabadtéri múzeum, amely Haifa palesztin történelmi gyökereit mutatja be a mai Izraelben, ezáltal támogatva az együttélést.
Egy régmúltú, eredetileg arab város a mai Izrael északi részén, amelynek minden kis zegzugát átitatja a történelem.
A terület magán viseli a város egykori lakóinak lenyomatát. A XX. század közepéig palesztin lakossága volt a városnak .1947-ben, amikor Palesztina brit felügyelet alatt állt, Haifa lakosságát már 70 000 palesztin és 71 000 zsidó tette ki, akik közül sokan a 19. és 20. században Európán és Észak-Amerikán keresztül érkező cionista bevándorlási hullám után telepedtek le a városban. Amikor az Izrael Állam létrehozásához vezető háború elkezdődött, azok a palesztinok, akik nem menekültek el Haifából, Wadi Nisnas-ban találtak otthonra.
Jelenleg ezen a területen él Haifa arab állampolgárainak többsége, az Izrael által 1967-ben elfoglalt szíriai Golán- fennsíkról érkezett palesztinokkal és szírekkel együtt. Wadi Nisnas keresztény és muszlim városrészek keveréke, melyet érdekes kőépületei, a falafel, a piac és a barátságos emberek tesznek híressé és közkedveltté, továbbá, a város több mint 60 állandó szabadtéri művészeti kiállításnak ad otthont, Múzeum falak nélkül (MWW- Museum without walls) néven.
Itt mindenhol jelen van a művészet, az 1948-as háború óta elhagyott épületek falain, az utcákon, a Haifa hegyes-dombos táját átszelő lépcsőkön és házak belső udvaraiban egyaránt.
A kiállítást 1996-ban egy haifai székhelyű szervezet, a Beif HaGefen kezdeményezte, amely a városban élő számos vallás – zsidó, keresztény és muszlim (beleértve a Druze-t is) közötti “együttélés, barátságosság és tolerancia elérése érdekében végzi kulturális és művészeti tevékenységét”.
Az izraeli külügyminisztérium szerint az MWW “az első olyan állandó helyszín, ahol rendszeresen rendeznek közös kiállításokat kiemelkedő és feltörekvő palesztin arab és zsidó művészek műveiből”. 1996 óta a múzeum több mint 800 alkotásnak és 500 művésznek adott otthont.
.
Az MWW célja, hogy a sokszínű haifai együttélésből egy művészeti birodalmat alkosson, egyidejűleg megőrizve a város történelmi gyökereit. Számos kiállítást szenteltek egy zsidó kerámiaművésznek, Chaya Touma-nak, aki egy izraeli palesztin férfivel Emile Touma-val lépett házasságra. Emile, kommunista filozófus volt, aki a Kommunista Ifjúsági Szövetség táncóráján találkozott Chayával. A Palesztinai Nemzeti Felszabadítási Liga szellemi vezetőjeként és alapítójaként, Emile az Egyesült Nemzetek 1948-as tervén alapuló, két állam létrehozása mellett kardoskodott, továbbá pártolta az arabok és az izraeliek közötti együttélés eszméjét is.
Chaya munkáinak középpontjában az izraeli palesztinok átélt tapasztalatai álltak, gyakran a vágyat, szenvedést és reményt ábrázolva. Számos alkotását mutatták be az MWW-ben, melyek sokszor azokra a palesztinokra fókuszáltak, akiket 1947-ben kiutasítottak Wadi Nisnasból.
Chaya 2009 júniusában halt meg. A pár együttélésbe vetett hitét a sír maga is képviseli; Chayát, egy keresztény ortodox temetőben helyezték Emile mellet örök nyugalomra. Szokatlan pihenőhely ez egy izraeli zsidó számára.
A Wadi Nisnasi Kerámia műhely emlékművet készített Chayá-nak dedikálva, amely a Wadi Nisnas főutcáján lévő egyik ház falán került elhelyezésre. Az élénk színű, arcokkal, gyümölcsökkel és állat ábrázolásokkal teli emlékművet nehéz lenne nem észrevenni.
Orientalista.hu – Vivkamar Middleeasteye