Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Jordánia

2017. 11. 05.

A konfliktuszóna kellős közepén válhat prosperáló állammá Jordánia

2017. 11. 05.

A Magyarországnál valamivel kisebb területű, 9,8 millió lakosú – és nagyjából egymillió, többségében szír menekültnek otthont adó – Jordánia, könnyen lehet a Közel-Kelet egyik következő kistigrise. Míg a környékén súlyos harcok dúlnak az Iszlám Állam ellen a szíriai és iraki területeken, a 2010-es, arab tavasznak nevezett eseménysorozat pedig átrendezte a térség erőviszonyait, addig Jordániának, ha nem is problémák nélkül, de sikerült megmaradnia a béke szigetének. Most úgy tűnik, Amman, a főváros hatalmas ingatlan-bumm előtt áll, ami komolyan vonzza a külföldi befektetőket.

A jordánoknak van egy mondásuk saját országukra:

“amikor a dolgok máshol elromlanak, Jordánia felvirágzik”.

Való igaz, Jordánia az utóbbi évtizedekben mindig is egy nyugalmas oázisnak, de legalábbis kevésbé forrongó államnak tűnt, ami azért is figyelemreméltó, mert a Közel-Kelet számos konfliktuszónája közül ez a régió a legproblémásabb. Az Izrael, Irak, Szíria és a konzervatív szunnita Szaúd-Arábia közé ékelődő Jordániának ráadásul semmilyen értékelhető nyersanyagforrása, vagy gazdasági potenciálja nincs. A jelek azonban arra mutatnak, így is eljöhet az új prosperálás kora.

Jelentősen megváltozhat Amman arculata

Tavaszból a nyárba

Jordánia, teljes nevén Jordán Hásimita Királyság, a Közel-Kelet nem túl kedvező adottságú állama, még vízkészletek is szűkösen állnak csak rendelkezésre.

Az abszolút monarchiában élő ország még a 2000-es évek elején is nemzetközi segítségre és jelentős mennyiségű alapanyag-importra szorult gazdaságának működtetéséhez.

Ugyanakkor az Egyesült Államokkal jó viszonyt ápoló Jordánia általában az elsők között kötelezte el magát a nemzetközi közösség számára fontos ügyek mellett.

Így például a kezdetektől részt vett az Iszlám Állam elleni harcban, de korábban csatlakozott az Irak-ellenes fellépéshez is, ugyanakkor számos menekültet befogadott, akik háborús térségekből érkeztek. Sőt, a szír lányok egy részét szüleik most már egyre többször jordán férfiakhoz adják nőül, noha az ENSZ szerint ez társadalmi léptékben káros gyakorlat.

Most úgy tűnik, Jordánia egyre inkább a nemzetközi közvéleménynek tetsző irányba lépdel. Büntethetővé tették a nemi erőszakot,

hosszú távú gazdasági és politikai reformokra készülnek, és jelentős turisztikai fejlesztésekbe vágnak bele.

Jordánia egyik fő vonzerejét a turisztikai látnivalók jelentik, ezek között is elsősorban Petra sziklába vájt romvárosa, mely az emberiség egyik legfontosobb történelmi-kulturális örökségének számít globális viszonylatban is. A magyar utazók Eilat izraeli határvárosból akár egynapos kirándulással is elérhetik a védett területet, amelynek rekonstrukciójára és turisztikai fejlesztésére a jövőben sokat fordít a kormány.

Amman lehet az új kereskedelmi központ

1920-ban Amman még párezres lélekszámú település volt, amely ma már 4 millió lakosnak ad otthont (ebbe a számba a 2011-től érkező, többségükben szír menekültek is beletartoznak). Bár az elemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy a főváros lakásárainak növekedése általában szerény mértékű és a befektetőknek is türelmesen kell várniuk a megtérülésre, az ammani vezetés úgy gondolja, lehet nagyot álmodni.

Abdali városrészben látják Jordánia és a Közel-Kelet új kereskedelmi központját, amelynek rekonstrukciójára legalább 5 milliárd dollárt fordítanak a közeljövőben.

A területet az 1970-es és 1980-as években „Körömgyárként” emlegették a helyiek, utalva arra, hogy a titkosrendőrség ottani főhadiszállásán a későbbi vizsgálatok szerint, brutális, az emberi jogokat teljességgel semmibe vevő kihallgatások, kínzások zajlottak.

Amman Abdali városrészének megújításával vonzanák a tőkét Jordániában

Ez azonban már a múlté. A terület stratégiai jelentőségű a városban, abban a jordán döntéshozók kelet és nyugat találkozását látják. Közel van a parlament  és a király mecsetje. Bár az eredeti tervek inkább arról szóltak, hogy Ammannak legyen egy saját Central Parkja, a New York-i mintájára, jelentős zöldfelülettel, a mostani irány elsősorban égre törő.

Felhőkarcolókkal és luxuslakásokkal képzeli el a jordán vezetés Ammant, kereskedelmi központként.

Amman látványos fejlődésen megy át, a jordán vezetés a fővárosban szeretné látni a Közel-Kelet új kereskedelmi központját

A projekt keretében irodaházak, üzlethelységek is épülnének, éttermek nyílnának, megtartva a legnagyobb cégeket, és újabbakat is vonzva. Jordániában magas színvonalú az egészségügyi ellátás, a kormánynak feltett szándéka, hogy a területen egészségügyi központ is létesüljön.

A beruházásra a Perzsa-öböl államainak építőipari monstrumai vállalkoznak, például a Damac. A W Hotel névre keresztelt toronyház luxushoz közeli színvonalú lakásokkal épül, a toronyház saját úszómedencét és helikopter-leszállót is kap.Az épület kéthálós lakásaiért közel 700 ezer dollárt kell fizetni.Egy másik, 102 lakásos projekt otthonainak tíz százalékát pedig 3 hónap alatt sikerült értékesítenie az Al Seraje Real Estate-nak, a palesztin-jordán ingatlanfejlesztőnek. A fejlesztők azzal nyugtatják a biztonság miatt aggódó beruházókat – tavaly Karak turisták látogatta városrészben 10 embert öltek meg –, hogy a városrészt fémdetektorokkal is felszerelik, és megoldják a járművek ellenőrzését is.

Abdali városrész megújulása a főváros társadalmi és gazdasági integrációjához is hozzájárulna

Így áll most a jordán lakáspiac

A szíriai válság előtt Jordánia gazdasága átlagosan 6,5 százalékot nőtt évente. Az Abdali-projekt sikere esélyt adhat annak is, hogy végleg megszűnjön a város megosztottsága, a két felének eltérő gazdasági és társadalmi jellegzetessége. Abdali mellett más városrészek is megújulhatnak, Jordánia még az utóbbi évek nehézségei ellenére is képes az évi 2 százalékos gazdasági növekedésre.

Külföldiek egyelőre csak előzetes engedéllyel vásárolhatnak ingatlant az országban, és három évig nem is értékesíthetik azt.

De az ammani ingatlanpiacon amúgy is inkább azoknak teremhet babér, akik türelmesek és kivárnak. A bérbeadás felfutása még csak most várható, de a várakozások szerint nem a gyors kitörésre, hanem – ahogy a lakásértékesítési piacon is – inkább a lassabb, de biztosabb növekedésre kell számítani.

Amman a 29. helyre került 2017-ben a világ legdrágább városainak listáján az Economist felmérésében.Most 500 ezer dollárt (132 millió forint) kell fizetni egy új toronyház egyszobás lakásáért, 1,5 millió dollárt pedig egy villáért Amman jobb környékén.

Nem mindenki lelkesedik az ammani tervekért

A lakó- és irodaházak felhúzása azonban nem minden elemző tetszését nyerte el. Bár II. Abdullah király 2025-ig szóló gazdaságösztönző terveket jelentett be, melyekben az ingatlanpiacnak és az építőiparnak fontos szerep jut,2017-ben 6 százalékkal esett vissza a lakáseladások forgalma az előző évhez képest.

Amman látképe egy magaslatról: változás alatt

A lakások keresletét még a nagyszámú szír menekült sem emelte meg jelentős mértékben, ugyanakkor az Abdali-projektet sokan presztízsberuházásnak tartják, és jelzik, hogy az ottani lakásárak a legtöbb ammani számára megfizethetetlenek.

Egyes vélekedések szerint a rehabilitációt inkább az eredeti tervek szerint, zöldövezetek kialakításával és campus létesítésével kellett volna megvalósítani– igaz, ezekhez nem kapcsolható közvetlen gazdasági megtérülés. Kérdés az is, mit szólnak majd mindehhez Szaúd-Arábiában, akik épp a napokban jelentették be, hogy a világ legnagyobb városának megépítésével kívánják átrajzolni a térség hatalmi-gazdasági egyensúlyát.

Origo.hu

Megosztom:

, , ,




Back to Top ↑