A levantei keresztények ma ünneplik Szent Barbara napját (Képgaléria)

2014. 12. 04.

Jelmezek, tűzrakás, édesség. Elengedhetetlen kellékek az ünnephez.

December negyedikén, a szíriai, libanoni, jordániai és palesztin keresztény közösségek megünneplik Szent Barbara napját. A gyerekek jelmezekbe öltöznek és énekelve járják az utcákat házakat édességet remélve. Az asszonyok elkészítik a főt búzából készült ünnepi édességet amihez gránátalma szirupot adnak és cukorkákkal díszítenek. A férfiak estére nagy máglyarakásokat gyújtanak majd a családok az utcán egyházi és népi dalokat énekelve emlékeznek meg Szent Barbara vértanúságáról.

Európában Szent Borbála néven ismert, az ortodox kereszténységben a Barbara nagyvértanú Antiochiában született apja pogány volt és hogy megóvja, egy toronyban nevelte. Barbara azonban titokban felvette a keresztény vallást, és visszautasította pogány kérőinek a házassági ajánlataikat.
Apja elutazása előtt egy fürdőt építettet lányának két ablakkal. De lánya apja távollétében három ablakot csináltatott amivel a Szentháromság szimbólumát akarta jelképezni. Apja visszatértekor bevallotta, hogy keresztény. Ez akkor a Római Birodalomban bűnnek számított.
Apja azonnal kiakarta végezni, de Barbara imái megnyitották a ház falát és egy hegyre szökött ahol pásztorok legeltették nyájaikat. Apja azonban üldözésére indult és elfogta, lányát.
A provincia praefectusa, Martinianus elé vitték, aki kegyetlenül megkínoztatta. Miután Barbara hű maradt hitéhez újabb és újabb csodák történtek. Éjszaka fénnyel telt meg a sötét börtön, sebei minden reggelre begyógyultak és a fáklyák, amelyekkel kínozni akarták, kialudtak, mielőtt hozzáérhettek volna a testéhez. Ruhátlanul kipellengérezték volna a város piacán, de a földből felszálló köd és az égből leszálló felhő ruhaként elfedte testét.
Végül lefejezésre ítélték. Apja maga hajtotta végre az ítéletet. Büntetésül, amikor hazafelé tartott, villám sújtotta halálra, és ,,elemésztette” a testét. Borbálát egy keresztény, Valentinus temette el a vele együtt lefejezett Juliannával együtt, és sírja csodák színhelye lett.
A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól.