A népi mozgósítású erők befolyása az iraki politikában
2021. 12. 08.
A 2014-ben létrehozott iraki népi mozgósítású erők (Hashd Al-Shaabi) (A nyugati szóhasználatban ,,Popular Mobilization Units -PMU) a terrorista csoportok felett aratott 2017-es győzelem óta jelentős befolyást szereztek az iraki belpolitikában. A legutóbbi választásokon saját listát állítottak és képviselő jelölteket is indítottak országszerte.
A Hashd Al-Shaabi fegyveres erő 2014-ben jött létre az iraki síita vallási vezető Ali Al-Sistani ajatollah által kiadott fatwát követően. Megalakulásának oka pedig az Iszlám Állam nevű nemzetközi terrorszervezet által indított offenzíva volt, melynek következtében az iszlamista szélsőségesek több észak-iraki nagyvárost elfoglaltak. 2014 júniusában Moszul is elesett és akkorra már Irak területének majdnem egy harmada az Iszlám Állam kezére került és az út nyitva állt számukra Bagdad irányába, hiszen az iraki hadsereg képtelen volt felvenni a harcot a terroristákkal.
Éppen ezért Sistani ajatollah kiadott egy fatwát, mely az ország védelmére szólította fel a lakosságot, elsősorban a korábban katonai szolgálatot teljesített férfi lakosságot. A fatwa hatására napok alatt több tízezer iraki polgár csatlakozott a 2014 június 15-én megalakult népi mozgósítású erőkhöz. Néhány héttel később pedig már 75 fegyveres állt készen arra, hogy felvegye a harcot az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel. Az újonnan létrejött fegyveres erő az iraki hadsereggel közösen 2017 decemberére szinte teljes egészében felszabadította a terroristák megszállása alatt álló területeket.
A terroristák felett aratott győzelem és az ország felszabadítása után a Hashd Al-Shaabi egyre nagyobb szerephez jutott az iraki politikában. 2016 decemberében az akkori iraki államfő Fuad Masum aláírta azt a törvényt, mely a népi mozgósítású erőket hivatalosan is az ország fegyveres erői közé sorolja.
A Hashd Al-Shaabi népszerűsége a jelentős katonai sikerek hatására ugrásszerűen növekedett az iraki lakosság körében és ezzel együtt politikai befolyása is nőtt. A népi mozgósítású erőket alkotó fegyveres csoportok és a Hashd vezetői megjelentek a politikai életben és az iraki parlamentben is. A többnyire síita fegyveres csoportokból álló Hashd népszerűsége és befolyása azonban zavarta a szunnita lakosságot, továbbá az Egyesült Államokat és más nyugati országokat is. Washington számára az volt elfogadhatatlan, hogy a Hashd körében Irán jelentős befolyást szerzett, hiszen annak egyes csoportjait Irán fegyverezte fel. Sőt egyes csoportjai (Pl. Kataib Hezbollah) a libanoni Hezbollah szervezettel is jó kapcsolatokat ápoltak.
Az iraki parlamentben néhány szunnita politikus pedig azért bírálta a népi mozgósítású erőket, mert annak néhány egysége részt vett szunnita civilek elleni atrocitásokban. A szunnita politikusok közül néhányan ráadásul támogatták az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, melyet a Hashd legyőzött.
A Hashd csoportjai által létrehozott Al-Fatah koalíció azonban jelentős sikereket ért el Irakban a 2018-as választásokon, ahol második erőként jutottak be a parlamentbe. Ezzel az eredménnyel bekerültek az újonnan alakuló kormányba és több minisztériumot is megkaptak. A Hashd parlamenti frakciója azonban igen vegyes volt és egymástól is különböző csoportokat is magába foglalt. Amíg az Al-Fatah koalíció egyes csoportjait (Pl.: Badr Szervezet) a szunnita civilek ellen elkövetett túlkapásokkal vádolták, addig például az ,,Asaib Ahl Al-Haq,, jó kapcsolatokat ápolt szunnita törzsi vezetőkkel és fegyveres szervezetének szunnita tagjai is voltak, sőt a mai napig is vannak.
Abu Mahdi Al-Mohandes és Qasem Suleimani meggyilkolása
Az Egyesült Államok 2020 januárjában a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében meggyilkolta Abu Mahdi Al-Mohandes-t, a Hashd Al-Shaabi főparancsnok helyettesét és Qasem Suleimani iráni tábornokot, aki a népi mozgósítású erőket segítette a terrorizmus elleni harc során. A két politikai szempontból is fontos személyiség meggyilkolása után az iraki parlament döntött a külföldi csapatok Irakból történő távozásáról. A döntés elfogadásában jelentős szerepe volt a népi mozgósítású erők parlamenti frakciójának.
2020 január óta az iraki népi mozgósítású erők parlamenti erői mindent megtesznek azért, hogy az iraki parlament által hozott döntésnek érvényt szerezzenek és a külföldi csapatok távozzanak az országból. Több nyugati ország ugyanis azóta kivonta katonáit Irakból, azonban az Egyesült Államok még mindig állomásoztat csapatokat az országban.
A parlamentben zajló politikai erőfeszítések ellenére a Hashd Al-Shaabi egyes csoportjai (Pl.: Kataib Hezbollah) katonai megoldást kerestek arra, hogy rákényszerítsék az amerikai csapatokat a távozásra. Ezek a csoportok többször is rakétákkal, illetve drónokkal támadtak amerikai bázisokat az országban, melynek következménye az lett, hogy az amerikai légierő támadta a népi mozgósítású erők állásait, épületeit.
Az Egyesült Államok és a vele szövetséges iraki politikai erők az amerikai csapatokat ért támadások után sajtó kampányba kezdtek a népi mozgósítású erők ellen. A Hashd Al-Shaabi fegyveres csoportjait azzal vádolták meg, hogy bizonyos kormányellenes tüntetéseken a tömegbe lőttek és több tiltakozót is meggyilkoltak. A népi mozgósítású erők parlamenti képviselőiről és politikusairól pedig azt a képet festik le a médiában, hogy ők Irán által támogatott politikusok és valójában csupán az iráni érdekeket védik Irakban.
A népi mozgósítású erők politikusait tömörítő Al-Fatah koalíció azonban továbbra is erős maradt (Hiszen a 2018-as választásokon 48 mandátumot szereztek a 329 fős iraki törvényhozásban.) és jelentős hatást tudott gyakorolni a kormány döntéseire. A koalíció egyes csoportjai, mint például a Badr Szervezet, vagy az Asaib Ahl Al-Haq továbbra is jelentős népi támogatással bírtak.
A 2021-es év során azonban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az Al-Fatah koalíció több csoportja, mint például a Kataib Hezbollah és Kataib Imam Al ellen. Az Al-Fatah koalíció ,,Harakat Hezbollah Al-Nujabaa,, nevű csoportja, és annak vezetője Akram Al-Kaabi viszont már 2019-óta szerepelt az amerikai kormány ,,nemzetközi terrorszervezeteket,, számon tartó listáján.
A népi mozgósítású erők parlamenti csoportja ilyen körülmények között készült a 2021 októberében tartott parlamenti választásokra. A Hadi Al-Amiri által vezetett Al-Fatah koalíciónak belső és külső nyomással is szembe kellett néznie, ráadásul a parlament bizonyos Amerika-barát csoportjai támogatásával megalkotott választási törvény megnehezítette a Hashd Al-Shaabi tagjainak a választásokon való szavazást. A törvény szerint ugyanis a szervezet fegyveres csoportjainál szolgálatot teljesítő tagjai a választások idején se hagyhatták el szolgálati helyüket és így nem adhatták le voksukat. (Szemben az iraki fegyveres erők más tagjaival, akik a törvény értelmében a választások előtti napokban leadhatták szavazatukat.)
A több iraki párt által is kérdőre vont választási eredmények azonban nem az Al-Fatah koalíciónak kedvezően alakultak. A népi mozgósítású erők választási szövetsége a korábbi 48 mandátum helyett csupán 17-et szerzett és a vele ellenséges viszonyban lévő politikai erők kiáltották ki magukat a választások győzteseinek. A választásokon magukat győztesnek kikiáltó politikai erők közül ráadásul többen is (Pl.: Moqtada Al-Sadr és a Szadrista Mozgalom) a népi mozgósítású erők feloszlatását követelik.
A Hashd Al-Shaabi feloszlatása azonban nem lesz egyszerű, hiszen a szervezet még mindig jelentős népszerűségnek örvend Irakban. Személyi állományának létszáma a legutóbbi adatok szerint 128 ezer fő. Egy ilyen erejű szervezet feloszlatását pedig nem lehet konfliktusmentesen megoldani. Ha a választások eredményét elfogadják akkor a Hashd Al-Shaabi feloszlatása fog fegyveres konfliktushoz vezeti. Ha pedig a választások eredményét nem ismerik el és a választásokat megismétlik, akkor a Szadrista Mozgalom által irányított fegyveres milíciákkal alakulhat ki konfliktus.
Orientalista.hu- Nagy Mihály
Forrás: Global Risk Insight, The Century Foundation, Reuters, Al-Jazeera, Orientalista.hu, Orientalista.hu
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
Niger felmondta az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezményt →
Iránban rekordalacsony részvétel a parlamenti választásokon →
