A nyugat szerint létfontosságú Ukrajna támogatásának folytatása
2024. 08. 30.
Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtöki párizsi találkozóját követően kijelentette, hogy Ukrajna védelmének és biztonságának garantálásához elengedhetetlen, hogy addig támogassák Kijevet, amíg szükséges.
A brit kormányfő szerda este érkezett Párizsba a paralimpiai játékok megnyitó ünnepségére. A két ország vezetője „egyetértett abban, hogy elengedhetetlen az ukránok támogatásának folytatása mindaddig, amíg szükséges az ország és az egész kontinens védelmének és biztonságának szavatolásához” – olvasható a francia elnöki hivatal által a találkozót követően kiadott közleményben.
Az Élysée-palota tájékoztatása szerint Emmanuel Macron és Keir Starmer megvitatta a közel-keleti helyzetet, és ígéretet tettek arra, hogy folytatják a párbeszédet a térség vezetőivel annak érdekében, hogy minden felet a feszültség csökkentésére szólítsanak fel. Megismételték a gázai tűzszünetre vonatkozó felhívásukat is.
A francia elnök és a brit kormányfő „az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti viszony kilátásairól” is tárgyalt, mivel a múlt hónapban hivatalba lépett munkáspárti Keir Starmer az EU-val való kapcsolatok javítását az ország gazdasági növekedésének fellendítésére irányuló erőfeszítései középpontjába helyezte.
Emmanuel Macron és Keir Starmer már júliusban találkozott egymással a NATO washingtoni csúcstalálkozóján, majd az Európai Politikai Közösség angliai csúcstalálkozóján, augusztus 9-én pedig telefonon beszéltek egymással.
Kijev további támogatásának fontosságát hangoztatta a belga miniszter az EU-külügyminiszteri ülés előtt
Hazájának Ukrajna katonai támogatása iránti elkötelezettségét hangoztatta a csütörtökön a belga külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozóján Brüsszelben, valamint a Gázai övezetben dúló harcok azonnali leállítását sürgette.
Érkezésekor a sajtónak adott interjújában Hadja Lahbib annak az ötmilliárd eurós alapnak a felszabadítására szólított fel, amelyből katonai segítséget nyújtanának Kijevnek. Mint mondta, az ukrán népnek sürgős szüksége van erre a támogatásra, és cinikusnak nevezte, hogy Magyarország akadályozza az összeg átadását.
Egyúttal „párhuzamos diplomáciával” vádolta meg Magyarországot, kiemelve, hogy az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállamnak „erősítenie és mélyítenie kellene a közös uniós álláspontot”.
Kiemelte: támogatja Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő döntését, amely szerint a mostani találkozót a soros elnökséget betöltő Budapest helyett Brüsszelben tartják.
Annalena Baerbock német külügyminiszter érkezésekor az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta: minden erőfeszítésnek arra kell összpontosítania, hogy végre béke születhessen. „Senki sem akar jobban békét, mint maguk az ukránok, és senki sem tesz többet a béke érdekében, mint az európaiak, partnereikkel közösen világszerte” – fogalmazott.
A német külügyi tárcavezető fontosnak nevezte Ukrajna védelmének támogatását, különösen az ország légvédelmének erősítését az emberéletek megmentése érdekében, miközben – vélte – Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is akadályozza a béketeremtést.
Baerbock szerint Oroszország célja nem csak Ukrajna lerombolása, hanem minden európai ország destabilizálása. Szavai szerint ezt Moszkva hamis hírek terjesztésével, kibertámadások útján, valamint európai területen működő ügynökein keresztül kívánja elérni, amellyel szemben – mint kiemelte – minden uniós tagországnak felkészültnek kell lennie.
Ezért is fontos egyedi vízumok kiadásával biztosítani, hogy veszélyt jelentő oroszok ne tudjanak beutazni az unió területére – tette hozzá érkezési nyilatkozatában a német külügyminiszter.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a tanácskozást megelőzően azt mondta, hogy az európai országok nem értenek egyet a magyar politikával, különösen a magyar nemzetközi politikai iránnyal akkor sem, ha azt béketeremtő álláspontnak nevezik is. Az európai országok továbbá azzal sem értenek egyet, hogy Magyarország ezt az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként teszi – mondta.
„Úgy gondolom, hogy ma a tanácsteremben lesz egy oroszpárti álláspont, amely Putyint fogja védelmezni, nem pedig Európát vagy Ukrajnát” – tette hozzá a litván diplomácia vezetője. Antonio Tajani olasz külügyminiszter az olasz fegyverek ukrajnai használatával kapcsolatban azt mondta: a vonatkozó korlátozások csak Ukrajna területén maradnak érvényben.
„Minden ország maga dönt, de a mi szempontunkból az olasz fegyverek használata csak Ukrajnán belül történhet” – fogalmazott.
Holland vezérkari főnök: Ukrajna bevetheti a holland F–16-osokat Oroszországban
Ukrajna bevetheti a holland F-16-os vadászrepülőgépeket orosz területen, „nem szabtunk meg semmilyen korlátozást ezek használatára és hatótávolságára vonatkozóan”, feltéve, hogy betartják a nemzetközi háborús szabályokat – jelentette ki Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka csütörtökön a holland sajtónak nyilatkozva.
Hozzátette, hogy ezzel amerikai kollégái is egyetértenek. „Nekik másféle korlátozásaik vannak, de más fegyverrendszereket is szállítottak. (…) Egy oldalon állunk, és azt támogatjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Úgy gondolom, minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy ez megtörténjen” – jelentette ki.
Hollandia már 24 F–16-os repülőgépet bocsátott Ukrajna rendelkezésére.
Eichelsheim hangot adott annak a véleményének is, hogy Ukrajna jelenlegi támadása egy orosz terület ellen „gyakorlatilag zseniális”. „Az ukrán erők nagy területet foglaltak el, új technikákkal, elég gyorsan. Ezzel dilemmát teremtettek (Vlagyimir) Putyin elnök számára” – fogalmazott.
Az oroszországi kurszki régióban folytatott hadművelet augusztus 6-i kezdete óta az ukrán erők több mint száz települést vontak ellenőrzésük alá.
Eichelsheim szerint most az a kérdés, hogy Ukrajna hogyan használja ki pozícióját Kurszkban.
„Használhatja alku tárgyaként, a béketárgyalásokon, vagy arra használja, hogy az orosz erőket kikényszerítse a donbászi régióból? Nem számítunk arra, hogy ez utóbbi megtörténjen, így az idő majd eldönti, hogy a hadműveletnek milyen mértékű stratégiai hatása van” – jelentette ki.
MTI, Hirado.hu
Három évtized legnagyobb orosz hadgyakorlatának kezdetét jelentette be Vlagyimir Putyin →
Lengyelország szabotálhatja az Északi Áramlat körüli vizsgálatot? – a német nyomozók úgy vélik, tudják ki robbantott →
Fordulat az Ukrán háborúban: Irán rakétákat szállíthat Oroszországnak →
