A tálibok elfoglalták a kabuli elnöki palotát, az elnök elhagyta az országot
2021. 08. 16.
Asraf Gáni afgán elnök vasárnap elhagyta Afganisztán, az ország nagy részét tíz nap alatt elfoglaló iszlamista szélsőséges tálibok pedig a fővárosba, Kabulba is bevonultak, elfoglalták az elnöki palotát, és közölték, hogy hamarosan kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust.
Asraf Gáni afgán elnök elhagyta az országot, és Tádzsikisztán irányába távozott – jelentette a Reuters egy magas rangú belügyi tisztségviselőre hivatkozva.
Az afgán elnöki hivatal ugyanakkor nem volt hajlandó megerősíteni a hírt arra hivatkozva, hogy “biztonsági okokból” semmit sem árulhatnak el Gáni hollétéről. Helyi idő szerint vasárnap éjjel Gáni a Facebookon megerősítette, hogy elhagyta Afganisztánt. Döntését azzal indokolta, hogy el akarta kerülni a vérfürdőt. Azt nem említette, hogy hol tartózkodik.
Zabiullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője közleményben tudatta vasárnap: a tálib vezetés arra utasította harcosait, hogy hatoljanak be Kabulba, akadályozzák meg a fosztogatást, miután a rendőrség elhagyta állomáshelyét.
Mindeközben a tálibok egyik diplomatája a katari béketárgyalásokon igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az afgánoknak nem kell megtorlástól tartaniuk.
A tálib felkelők behatoltak az elnöki palotába Kabulban, és elfoglalták az épületet – közölték tálib parancsnokok vasárnap a Reuters hírügynökséggel.
Az afgán kormány egyelőre hivatalosan nem erősítette meg, hogy a fegyveresek átvették az ellenőrzést a szigorúan őrzött épület fölött. Nem sokkal később viszont a tálibok azt is bejelentették, hogy kisvártatva az elnöki palotából kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust a jelenlegi köztársasági államforma helyett.
A tálibok az amerikai és egyéb nemzetközi erők végső kivonásának májusi kezdetekor indítottak általános támadást a kormányerők ellen, és az elmúlt bő egy hétben szélsebesen foglalták el az ország tartományi központjait, szinte egyetlen puskalövés nélkül; a legtöbb helyen a kormányerők egyáltalán nem vagy alig tanúsítottak ellenállást.
Az Egyesült Államok evakuálja a kabuli amerikai nagykövetség – még az afgán fővárosban tartózkodó – személyzetét, miután a tálibok betörtek a városba – jelentette be vasárnap Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ABC amerikai televíziónak adott interjújában. Blinken szerint az elsődleges cél, hogy minden amerikai biztonságosan elhagyja az országot.
Blinken védelmébe vette Joe Biden amerikai elnök azon döntését, miszerint véget vetett a közel 20 éves amerikai katonai missziónak Afganisztánban. Hozzátette, hogy Bident kötelezte a Donald Trump volt amerikai elnök által 2020-ban a tálibokkal kötött kivonulási megállapodás. Ha Biden lemondta volna a kivonulást, “visszatértünk volna a tálibokkal vívott háborúba”, és kénytelenek lennénk több tízezer amerikai erőt visszavezényelni Afganisztánba – mondta Blinken.
Stoltenberg: a NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret
A NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret, hogy megkönnyítsék az evakuálási műveleteket, miközben a tálibok a város elfoglalására készülnek – írta vasárnap délutáni Twitter üzenetében Jens Stoltenberg a NATO főtitkára.
Stoltenberg hozzátette, hogy telefonbeszélgetést folytatott az afganisztáni helyzetről Kanada, Dánia, és Hollandia külügyminisztereivel, valamint Boris Johnson angol miniszterelnökkel.
Pénteki sajtónyilatkozatában Stoltenberg azt hangsúlyozta, hogy a szövetség egyelőre fenntartja képviseletét az afgán fővárosban, de szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedésket.
Vasárnap az Európai Bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy az EU mindent megtesz a Kabulban dolgozó uniós alkalmazottak és hozzátartozóik biztonságának garantálásáért. “A helyzet nagyon sürgető, az uniós tagállamokkal együtt továbbra is keményen dolgozunk azon, hogy gyors segítséget biztosítsunk számukra” – jelentette ki.
A holland külügyminisztérium bejelentette, hogy afganisztáni képviseletét a kabuli nemzetközi repülőtér mellé költözteti, és hadirepülőgépeket küldött a diplomáciai személyzet kimentésére.
Moszka: Azonnal tárgyalások szükségesek egy átmeneti kormány felállításához
Önzésükről lemondva komoly tárgyalásba kell kezdeniük az ország leendő átmeneti koalíciós kormányáról az afganisztáni konfliktusban szembenálló feleknek – jelentette ki Zamir Kabulov, az orosz külügyminisztérium második ázsiai osztályának vezetője vasárnap a Rosszija 1 televíziónak.
A diplomata a tálibok sikerét a hivatalban lévő afgán kormány gyengeségével magyarázta. “A kormányt húsz éven át támogatták a nyugatiak, az amerikaiak és a NATO-sok képezték ki a hadseregüket. Láthatjuk ennek a kiképzésnek a minőségét” – mondta.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnapi Telegram-bejegyzésében hangot adott véleményének, miszerint az afganisztáni konfliktusban szembenálló mindkét fél egyaránt “az amerikai gondolkodási folyamat terméke”. “A világ elborzadva figyeli az Egyesült Államok soros történelmi kísérletének eredményét” – írta.
Johnson: nem szabad egyoldalúan elismerni a tálibokat Afganisztán kormányaként
A nyugati országoknak nem szabad egyoldalúan elismerni a tálibokat Afganisztán kormányaként, hanem egységesen kell fellépniük – jelentette ki vasárnap Boris Johnson brit kormányfő.
A brit miniszterelnök világossá tette, hogy Afganisztánnak nagyon rövid időn belül új vezetése lesz, de a nyugati országoknak az ENSZ-en és a NATO-n keresztül együtt kell működniük, és világossá kell tenni, hogy bárki vezeti is Afganisztánt, az ország nem lehet a terrorizmus melegágya.
Johnson nagyon nehéznek nevezte a kialakult helyzetet, és tudatta, hogy kormánya számára most az az elsődleges, hogy minél előbb a lehető legtöbb brit állampolgárt és az őket segítő helyieket biztonságban lehessen tudni.
Morawiecki: Varsó 45 afgánnak ad humaniutárius vízumot
Varsó 45 afgán személynek, valamint azok családtagjainak is humaniutárius vízumot ad, akik együttműködtek Lengyelországgal és az Európai Unió kabuli képviseletével – közölte vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
“Betartjuk a szövetségeseink iránti kötelezettségvállalásainkat” – írta a lengyel miniszterelnök a Twitter közösségi honlapján, ahol bejelentette döntését a humanitárius vízumok odaítéléséről.
Lengyelország június végén vonta vissza afganisztáni katonai misszióját, Morawiecki akkor ígérte, hogy kormánya támogatni fogja azokat a helybélieket, akik a lengyel kontingenssel együttműködtek. A kabuli lengyel nagykövetséget 2014-ben szüntették meg.
Vasárnap egyes lengyel ellenzéki politikusok sürgették, hogy a kormány segítse meg a kabuli lengyel nagykövetséggel, az afganisztáni lengyel misszióval korábban együttműködő afgánokat.
Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes erre azt közölte a PAP hírügynökséggel, hogy tárcája már tesz ilyen irányú lépéseket.
A tálibok az amerikai és nemzetközi erők végső kivonásának májusi kezdetekor indítottak általános támadást az afgán kormányerők ellen, és az elmúlt bő egy hétben szélsebesen foglalták el az ország tartományi központjait. Vasárnap a tálibok behatoltak Kabulba is, sajtóértesülések szerint elfoglalták az elnöki palotát.
Franciaország megerősíti katonai jelenlétét az emírségekben, hogy kimenekítse állampolgárait
Franciaország megerősíti katonai jelenlétét az Egyesült Arab Emírségekben, hogy megkönnyítse állampolgárai kimenekítését Afganisztánból, miután a kabuli francia nagykövetséget az afgán főváros repülőterére helyezték át – jelentette be vasárnap a francia külügyminisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint Abu Dzabin keresztül mentik ki az Afganisztánban lévő francia állampolgárokat. A francia kormány azt is megismételte, hogy védelemben részesítik az afgán civil szféra szereplőit, az emberi jogi szervezetek tagjait és azokat az újságírókat, akik munkájuk miatt veszélybe kerülhetnek az iszlamista szélsőséges tálibok uralma alatt. “Minden intézkedést megtettünk, hogy amennyire lehet, folytatódjon a vízumok kiállítása a kabuli repülőtéren.
A tálibok az amerikai és egyéb nemzetközi erők végső kivonásának májusi kezdetekor indítottak általános támadást a kormányerők ellen, és az elmúlt bő egy hétben szélsebesen foglalták el az ország tartományi központjait, szinte egyetlen puskalövés nélkül; a legtöbb helyen a kormányerők egyáltalán nem vagy alig tanúsítottak ellenállást.
MTI
Amerikai stratégák félnek az oroszországi háborútól →
Az orosz elnök Joe Bident látná szívesebben az amerikai elnöki poszton →
Jemen útja a győzelemhez – A NATO veresége →
