Iszlám világ

2017. 03. 21.

Aggódnak a zuglóiak a tervezett mecset miatt



Karácsony Gergely: Hatósági eszközökkel csak akkor léphetnénk fel, ha nem tartják be a szabályokat

Sok zuglói lakos fejezte ki aggodalmát Rozgonyi Zoltán alpolgármes­ternek a Magyar Iszlám Közösség által tervezett kulturális központ és mecset miatt. Rozgonyi kérdéseket tett fel Karácsony Gergely polgármesternek, aki magánszemélyek közti adásvételnek nevezte az ügyet, amellyel kapcsolatban az önkormányzatnak véleményezési és tájékoztatási kötelezettsége nincs.

Az elmúlt hetekben több hazai hírportál is beszámolt arról, hogy a Magyar Iszlám Közösség (MIK) nemrég megvásárolt egy – információink szerint a Zuglói körvasút sor és a Paskál utca sarkán található – ingatlant, az épületben pedig kulturális központot és imaházat létesítenek. A hírt Kovács Miklós Ahmed imám jelentette be január végén egy prédikációban, amelynek felvételét feltöltötték a legnagyobb videómegosztó oldalra. A MIK irodája már át is költözött a korábbi, Róbert Károly körúton található központjukból az új épületbe, amely az ATV értesülése szerint a „Germanus Gyula Iszlám Kulturális Központ, Durics Hilmi Husszein Mecset” nevet fogja viselni.

Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke az Origónak azt mondta, a korábban wellnessközpontként üzemelő házban csak belső átalakításokat terveznek. Az elnök hangsúlyozta: „Nálunk nincs helyük sem a szélsőségeseknek, sem pedig az erőszakra való buzdításnak. Aki ilyet tesz, az repül, a nevét pedig átadjuk a hatóságoknak. Itt a béke háza épül.” Hozzátette, a szomszédok részéről pozitív volt a fogadtatás, de ismeretlenektől már fenyegetések is érték őket, és egy disznófejet bedobtak a kertbe. A központban a tervek szerint lesz egyebek mellett mecsetrész, rituális mosdóhely, könyvtár, gyermekmegőrző, bolt, iroda, étterem, fitneszterem és még egy lakás is az imám számára.

Az ügyben megkerestük Zugló alpolgármesterét, Rozgonyi Zoltánt, aki lapunknak úgy fogalmazott: „Demokrataként természetesen tiszteletben tartjuk a vallásszabadságot, és elfogadjuk, ha egy törvényes alapokon működő közösség közösségi életet szeretne élni, de Zugló önkormányzatának érvényes közbiztonsági koncepciója van, és az Európai Városi Charta szerint mindenkinek joga van biztonságos, erőszaktól mentes településen élni. Ennek az európai alapjognak a teljesítése pedig a helyi önkormányzat felelőssége és feladata. Tehát nekünk elsősorban a helyi közösség, a helyben élő emberek nyugalmát és biztonságát kell megteremteni. Ennek érdekében fogjuk majd javaslatainkat megtenni.”

Rozgonyi Zoltán, aki egyben a zuglói Fidesz-frakció vezetője, elmondta azt is, hogy a Magyar Iszlám Közösség ingatlanvásárlásával és terveivel kapcsolatban sok zuglói lakos megkereste, és félelmeinek adott hangot, továbbá kérdéseket tett fel. Az alpolgármester ezért az ügyben több közérdekű kérdést intézett Karácsony Gergely polgármesterhez. A forgalomnövekedés kezelésére és a hatósági engedélyek szükségességére vonatkozó technikai kérdések mellett az alábbiakra várt választ az alpolgármester: „Milyen módon kívánják kikérni a környéken lakók véleményét a kulturális központ idetelepítéséről? Hogyan kívánnak tájékoztatást kérni a Magyar Iszlám Közösségtől? Milyen módon kívánják biztosítani a környék közbiztonságát, az itt élő emberek nyugalmát?”

Karácsony Gergely írásos válaszában közölte, a Magyar Iszlám Közösség magánszemélyek közti ingatlanvásárlás során jutott az ingatlanhoz, és az ilyen ügyekhez a zuglói önkormányzatnak nincs köze, illetve tájékoztatási és véleményezési kötelezettség sem terheli. „Mivel az önkormányzatnak nincs befolyása az ügyre, nem volna szerencsés azt a látszatot kelteni, hogy a Zuglóban élők véleményét kikérve ráhatással lehet a Magyar Iszlám Közösség helyválasztására” – írta a polgármester, hozzáfűzve, a birtokukban lévő információk alapján válaszolnak a lakossági megkeresésekre. Szerinte hatósági eszközökkel legfeljebb akkor tudnak fellépni, ha a közösség nem tartja be a kertvárosias környezetben végezhető tevékenységek előírásait vagy a közösségi együttélés szabályait. Bíznak benne, hogy a MIK Zuglóban is eddigi tevékenységét fogja folytatni, amelynek fontos részét képezi a határon túli magyarok és a helyi rászorulók segítése.

A MIK közösségi oldalán számolt be a hírről, miszerint március 9-én egyeztettek a zuglói önkormányzattal közelebbi és távlati terveikről. Biztosították a polgármestert, hogy minden tevékenységük törvényes keretek között zajlik és a továbbiakban is így fog zajlani.

Nincs tagnyilvántartása a közösségnek

A Magyar Iszlám Közösséget (MIK) 1988-ban jegyezte be egyházként az akkori Állami Egyházügyi Hivatal, majd 1990-ben a Fővárosi Bíróság bejegyzése ezt megerősítette. Bolek Zoltán vezetésével 2012 -ben egyházi jogokkal bíró szervezetként ismerte el az Országgyűlés. A MIK jogelődje az 1931-ben létrejött Gül Babáról Elnevezett Magyar Mohamedán Egyházközség volt. A közösségnek nincs tagnyilvántartása, levelezési listájukon az Origo cikke szerint hatezer fő szerepel, akik mind magyarok, de többen külföldön élnek. A MIK elnöke Bolek Zoltán, alelnökei Tóth István és Kovács Miklós Ahmed, illetve korábban a néhai Rózsa-Flores Eduardo. A közösség számos karitatív akciót szervez, és minden fórumon igyekszik elutasítani az erőszakot.

Magyar Hírlap – Pálfy Dániel Ábel

Címkék: , , , ,






Back to Top ↑