Al-Sisi 2030-ig maradna
2019. 04. 26.
Köszönetet mondott az egyiptomi népnek hazafiasságáért Abdel Fattáh Al-Sisi elnök, akinek népszavazáson hosszabbították meg a mandátumát. Ellenzéki pártok szerint szégyenteljes színjáték volt a népszavazás, amelyen csak a katonák által támogatott egykori tábornagy álláspontja győzhetett.
Egyiptom nagyjából 61 millió szavazásra jogosult lakosának 45 százaléka nyilvánította ki véleményét, a szavazók 89 százaléka igent mondott a kérdéscsomagra, azaz támogatta, hogy az elnöki mandátum négyről hat évre nőjön. A módosítások lehetővé teszik, hogy a korábbi katonai vezető az eredetileg tervezettnél két évvel hosszabb ideig maradjon hivatalában, s a következő elnökválasztáson, várhatóan 2024-ben újra versenybe szálljon, s Egyiptom elnöke maradjon akár 2030-ig. A jövőben a parlament tagjainak negyede a nők közül kerül majd ki, az elnöknek nagyobb befolyása lesz a bírák kijelölésében, s létrehozzák a szenátust, a parlamenti felsőházat. Itt a szenátorok egyharmadát az elnök fogja kijelölni. A változtatások értelmében újra megalkotják az alelnöki pozíciót is.
A mélyreható változtatásokat az egyiptomi és a külföldi sajtó politikai irányultságának megfelelően értelmezte. Abdel Fattáh Al-Sisi hatalmának hátterét a hadsereg adja, ahogy az egyiptomi történelemben folyamatosan a katonaság biztosította a rendet. Az arab tavaszként ismert eseménysorozat elsöpörte Hoszni Mubarak elnököt, s a korábban évtizedeken át betiltott Muszlim Testvériség kezébe adta a kormányrudat. A demokratikusan megválasztott Mohammed Murszi kormánya végül hamar összeomlott, többek között a nemzetközi ellenállás, valamint a hadsereg háttértámogatása nélkül.
Az iszlamista kormányzat idején előretörtek a szélsőségesek Egyiptomban, ami alapjaiban ingatta meg a roppant fontos térség stabilitását. A Muszlim Testvériség mögött elemzők szerint valószínűleg Katar áll, míg Kairó jelenlegi hatalmának erős támogatója Szaúd-Arábia. Az arab tavaszt követő hatalmi visszarendeződéshez tartozott a testvériség újbóli betiltása, a hadsereg hatalmának megszilárdítása, a Murszi-kormányzat tisztségviselőinek háttérbe szorítása, valamint Hoszni Mubarak kiengedése a börtönből. Ezzel együtt a kormányzat felmutathatja, hogy a jelenlegi elnök irányításával visszaszorultak az iszlamisták, biztonságosabbá vált Egyiptom, ám az ellenzők rámutatnak, az iszlamisták kifüstölése szörnyű véráldozattal járt, volt, hogy egy nap alatt hétszáz emberrel végeztek az egyiptomi katonák.
A népszavazás előtt a kormány álláspontja sokkal hangsúlyosabban megjelent a sajtóban, mint az egyébként nagyon kis támogatottsággal bíró ellenzéki pártokéi, erre a jelenségre főként a sajtószabadságot féltő nyugati civil csoportok hívták fel a figyelmet, igen kevés eredménnyel. Saját kormányaik ugyanis hamar megbékéltek az egyiptomi rendezéssel, így az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is többször dicsérte Al-Sisit, a gazdaság szerkezetében elvégzett strukturális változások pedig az elmúlt tíz év legnagyobb növekedését eredményezték.
A cikk folytatását ITT olvashatják.
Magyar Nemzet – Sitkei Levente
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
Ramallah: Gázának az önálló palesztin állam részévé kell válnia →
