Amerika kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából
2018. 06. 20.
Az Egyesült Államok kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, ám ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ne tartaná be korábbi emberi jogi kötelezettségvállalásait: „világossá akarom tenni, hogy ez a lépés nem azt jelenti, hogy feladnánk elkötelezettségünket az emberi jogok terén” – jelentette be kedden Washingtonban Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet, aki szerint a tanács nem méltó a nevére.
A külügyminisztériumban Mike Pompeo tárcavezetővel közösen a sajtó elé álló diplomata bírálta a világszervezet genfi székhelyű testületét, és azt hangoztatta, hogy a szervezet „álszent és öncélú”, és valójában „gúnyt űz az emberi jogokból”. Hozzátette: Washington azért lép ki, mert „egyetlen országnak sem volt bátorsága”, hogy csatlakozzék a szervezet megreformálását célzó amerikai törekvésekhez, és még az Egyesült Államokkal azonos véleményen lévő országok sem kívánták nyíltan bírálni a 47 tagú tanács munkáját.
Bírálatában név szerint megemlítette Oroszországot, Kínát, Kubát és Egyiptomot mint olyan államokat, amelyek kifejezetten gátolták a szervezet megreformálását. Majd további országokat sorolt, amelyek tagjai ugyan a tanácsnak, de „ijesztően nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat”. Ezzel összefüggésben Venezuelát, Kínát, Kubát és a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságot nevezte meg. A döntést magyarázva Nikki Haley meggyőződését fejezte ki, hogy az Emberi Jogi Tanács munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják. Ezt bizonyítja az is – mondta –, hogy a szervezet „aránytalan mértékben” foglalkozik Izraellel és folyamatosan elfogult Izraellel szemben.
A herceg csalódott
Haley egyébként már korábban is többször azzal vádolta meg a szervezetet, hogy „betegesen elfogult” Izraellel szemben. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein csalódását fejezte ki a washingtoni bejelentés miatt. Zeid Raad al-Husszein azt írta Twitter-üzenetében: „elszomorító, de nem meglepő hír” az amerikai kilépés. „Tekintettel az emberi jogok jelenlegi helyzetére a világban, az Egyesült Államoknak még nagyobb szerepet kellene vállalnia, nem pedig kivonulni” – vélekedett a diplomata, Nikki Haley bejelentésére reagálva.
Washington egy nappal azután jelentette be kilépését a testületből, hogy Zeid Raad al-Husszein az Emberi Jogi Tanács 38. ülésszakának megnyitóján elítélte a Trump-kormánynak azt a szerinte „lelkiismeretlen” gyakorlatát, amely szerint az illegális bevándorlóktól a mexikói határon erővel elválasztják gyermekeiket.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát 2006-ban hívták életre, amikor megszüntették a világszervezet Emberi Jogi Bizottságát, mert kudarcot vallott az emberi jogok védelmét szolgáló küldetése megvalósításában, ráadásul olyan országoknak is lehetővé tette a tagságot, amelyekben pedig köztudomásúan súlyos az emberi jogok helyzete. 2009-ben az akkori amerikai elnök, George W. Bush három éven keresztül elutasította, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék az Emberi Jogi Tanácshoz, arra hivatkozva, hogy az új szervezet nem bizonyította, hogy jobb lenne elődjénél – az Egyesült Államok 2009-ben, Barack Obama elnöksége idején csatlakozott a Tanácshoz.
Izrael üdvözölte a döntést
Az izraeli kormány üdvözölte szerdán az Egyesült Államok kilépését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerdán. A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal közleményében gratulált Donald Trump amerikai elnöknek, Mike Pompeo külügyminiszternek és Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövetnek a testület “hazugságai” elleni fellépésükért. „A tanács az évek folyamán bizonyította elfogultságát, ellenségességét és Izrael-ellenességét, s azt, hogy nem végzi el feladatát, az emberi jogok védelmét” – áll a közleményben.
Avigdor Liberman védelmi miniszter Twitter-üzenetben jelezte egyetértését az amerikai döntéssel. „Újra és újra látjuk, hogy Izraelnek nincs nagyobb barátja Amerikánál” – írta a politikus. Az izraeli katonai rádió jelentése szerint Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete is örömének és egyetértésének adott hangot az amerikai döntés miatt, amely főként az ENSZ-grémium Izraellel kapcsolatos elítélő döntései miatt született. A rádió híradásában elhangzott, hogy a tanács fennállása óta több megbélyegző határozatot hozott a közel-keleti ország ellen, mint más ügyekben együttvéve.
Az ENSZ-főtitkár sajnálja, Brüsszel bírálja a kilépést
António Guterres szóvivője, Stéphane Dujarric közleményében úgy fogalmazott, hogy a főtitkár jobban szerette volna, ha az Egyesült Államok a testületben marad. A világszervezet emberi jogi intézményei nagyon fontos szerepet játszanak az emberi jogok érvényesítésében és védelmében szerte a világon – írta Dujarric.
Vojislav Suc, az Emberi Jogi Tanács szlovén elnöke azt mondta, hogy az Egyesült Államok döntése kiábrándító. Felhívta a figyelmet, hogy a világon napi szinten teszik próbára a multilateralizmust és az emberi jogokat, a tanács pedig olyan kivételes hely, ahol megvitatják a szörnyű helyzeteket, és megpróbálják megelőzni a problémákat. „A tanács sok tekintetben egy előrejelző rendszerként működik, megkongatja a vészharangot egy küszöbönálló vagy súlyosbodó válságban” – mondta Suc. Kifejtette, hogy a testület megfigyelői és vizsgálódó szakértői rendszeresen szolgálnak friss információkkal a válsággócokról, a testület intézkedései pedig jelentős, az emberi jogsértések megszámlálhatatlan áldozatát szolgáló eredményeket hoztak világszerte.
Washington magának árthat a döntéssel?
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében azt írta, hogy Washington döntésével magának árthat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a demokrácia élharcosa és támogatója a világporondon, s a mostani döntésével az kockáztatja, hogy aláássa ezt a nemzetközi szerepet. „Az Egyesült Államok az emberi jogok védelmének éllovasa volt szerte a világon, és sok éven át szilárd partnere volt az Európai Uniónak az Emberi Jogi Tanácsban” – üzente szóvivője, Maja Kocijancic útján Mogherini.
Sajnálatosnak nevezte az amerikai döntést Boris Johnson brit külügyminiszter is, aki szerint London továbbra is szilárdan támogatja az ENSZ-testület munkáját. „Nem rejtettük véka alá azt, hogy Nagy-Britannia meg akarja reformálni az Emberi Jogi Tanácsot, de elköteleztünk magunkat, hogy belülről dolgozunk a testület megerősítésén” – olvasható Johnson közleményében.
Ausztrália folytatja az együttműködést
Ausztrália is csalódottságának adott hangot az amerikai döntés miatt. Julie Bishop külügyminiszter azt mondta, hogy az ausztrál kormány is jobban szerette volna, ha az Egyesült Államok bennmarad a testületben, és ezt ő személyesen tolmácsolta is a Trump-kormányzat magasa beosztású képviselőinek. Bishop szerint országa sok tekintetben osztja az Egyesült Államok álláspontját a tanács munkájával, különösen Izrael-ellenességével kapcsolatban, ugyanakkor támogatja más, nézeteltéréseket okozó kérdések rendezését a testületben. Ausztrália folytatni fogja az emberi jogok védelmét szolgáló konstruktív együttműködést más országokkal, köztük az Egyesült Államokkal is – tette hozzá.
Hirado.hu
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
